Ikarus, 1969 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-08 / 1. szám

KISZ December 6 és 16 között az Ikarus-gyárban, mint ebben a hónapban az ország összes üze­meiben, intézményeiben, isko­láiban is, a KISZ központi bi­zottság határozata értelmében az alapszervezetek vezetői el­beszélgettek a KISZ-tagokkal, érvényesítették a KISZ-tag­könyveket. Hasonló beszélge­tésekre már a korábbi években is sor került, de mint a KISZ központi bizottság megállapí­totta, ezek elsősorban admi­nisztratív jellegűek voltak, nem tükröződött bennük meg­felelően az ifjúsági munka kommunista, politikai jellege. Ezért a KISZ központi bizott­ság úgy határozott, hogy az el­múlt évben kiadott tagköny­veket már 1968 decemberében és a következő években is ér­vényesíteni kell. A tagkönyv-érvényesítéssel együtt az ifjúsági vezetők leül­tek a KISZ-tagokkal, megkér­ beszélgetések tagkönyvcsere vezték, vállalják-e továbbra is a KISZ-tagsággal járó kötele­zettségeket. Kikérték vélemé­nyüket az eddig végzett mun­káról és arról, hogy milyen el­képzeléseik vannak a KISZ jövő évi tevékenységével kap­csolatban. Felhasználták a be­szélgetéseket, hogy a munká­ban részt venni kívánó fiata­loktól véleményt, javaslatot és ötleteket kérjenek az 1969. évi akcióprogramok és feladatter­vek elkészítéséhez. Az Ikarus-gyárban az előze­tes terveknek megfelelően tör­tént a tagkönyvek érvényesí­tése. — Azt szeretnénk — mond­ta a tájékoztatást adó Pethő Gábor, a KISZ-bizottság szer­vező titkára —, hogy fiatalja­ink aktívan járuljanak hozzá a gyár 1969. évi gazdasági, poli­tikai, kulturális és egyéb jel­legű feladatának végrehajtá­sához. SOK UTAZÁS - KEVÉS KÖNYV KRIMI - TÁNC A könyvtár felmérése a tanulókról Az Ikarus szakszervezeti kömyvtára 1968. áprilisában felmérést végzett a gyár ipari tanulói körében. A felmérés célja az volt, hogy képet kap­janak az ipari tanulók érdek­lődési köréről, olvasmányaik­ról, szabadidő felhasználásuk­ról. Az 1967/68-as tanévben az Ikarus gyárnak 505 ipari ta­nulója volt Ebből elsőéves 188, másodéves 201 és 116 harmad­éves. A felmérésben 205 tanu­ló (40,6 százalék) vett részt. A lehetőség szerint minden év­folyamból és szakmából ará­nyosan választottak ki csopor­tokat, mégis, a gyár profiljá­nak megfelelően a teszt­próbán a legnagyobb számmal a laka­tosok vettek részt, utánuk a szerszámkészítők következtek. BZerszamKesznek Kovetreztek. VIDÉKIEK Az ip­ari tanulóknak össze­se­n 20 kérdésre kellett írásban válaszolniok. Az első csoport­ba az általános kérdések tar-, toztak. A szabadidő felhaszná-­ lásában — hetente átlag 60 óra $ — lényeges szempontnak bizon $ nyult az utazási idő. A felmé-­­ résben részvevő tanulók 61,6­­ százaléka (127 fő) Budapesten­ lakik, nagy részük szüleiknél,­ hatan albérletben és négyen a rokonoknál, 78 tanuló vidékig közülük hárman laknak roko-­ nokn­ál. A napi utazási idő a­­laki­tól a gyárig és vissza 10­ perctől 7 óráig (!) tart. Magas,5­33 fő azoknak a száma, akik­ három óránál többet utaznak, ! Azoknak, akik szabadidejük­ nagy részét utazással töltik,­ sokkal rosszabb a tanulmányi­ eredményük és érdeklődési­ körük is meglehetősen­­ alacsony színvonalon mozog.­­ A tanulmányi eredmény­ vizsgálatánál szétválasztották a­ tanulmányi átlagot a gyakor­­­lati jegytől. A legtöbb gyerek­ tanulmányi átlaga közepes (71),­ illetve elégséges (72), elégtelen! osztályzatot 43 tanuló kapott,! ezek nagy része elsőéves volt,! (25). Lényegesen jobb az át-­­lag a gyakorlati tárgyakból —! ez természetes is. A következő kérdéscsoport­­ azt kutatta, hogy a tanulók­ mennyi időt töltenek hetente! tv-nézéssel, olvasással, sport- s­zál, szórakozással.­ A TÉVÉ ELŐTTI A televízió nagy népszerű-! ségnek örvend, a gyerekek­ döntő többsége heti 5—15 órát­ tölt képernyő előtt. Sokan­ sportolnak szabad idejükben,­ mindössze 37 tanuló volt, akit egyáltalán nem sportol. Egy­ gyerek viszont azt írta a sport.­­­tal kapcsolatos kérdésre, hogy: i,heti 36 órában és semmi más­ nem érdekel’’. A 205 tanulóból 83 tagja a­ könyvtárnak, ebből 25 az Ika­­­­rus szakszervezeti könyvtárába­ iratkozott be. Az évfolyamok közül az elsősök járnak legin­kább könyvtárba (46,3 száza­lék), a másodévesek aránya (32, 4 százalék), míg a harmad­évesekké (41,9 százalék). A „vásárol-e könyvet?” kérdésre háromféle választ lehetett ad­ni: rendszeresen, alkalman­ként, nem. A kérdésre adott válaszok sorrendben: 21, 154, 30. Ehhez a kérdés-komp­lexumhoz tartozik, hogy saját könyve van-e a tanulónak, il­letve a családnak mennyi van. A fiatalok közül mindössze 8 ír­ta, hogy nincs saját könyve, s 13, hogy a családnak sincs. Azoknak a családoknak, illet­ve tanulóknak, akiknek egyál­talán nincs könyvük, 90 száza­léka vidéki. Figyelmeztető jel ez, van még tennivaló! Leg­több gyerek a kalandos, bűn­ügyi történeteket szereti, so­kan olvasnak útleírást, törté­nelmi témákat, s a tanulók 32,4 százaléka olvas műszaki köny­veket. A legkedvesebb írók sorrendje: Rejtő, Jókai, Verne és Berkesi; költők: Arany, Pe­tőfi, Ady és József Attila. A szórakozással kapcsolatos kérdések között szerepel a ba­rátokkal együtt eltöltött idő, a tánc és a mozibajárás. A nagy többség (73 százalék) heti 6—12 órát tölt el barátaival és bálo­zással. A tanulók 64,3 százalé­ka hetente egy-két alkalom­mal megy moziba, igen sokan vannak azonban, akik hetente négyszer is beülnek filmet néz­ni. FONTOS TÉMA Ezt a vizsgálatot a könyv­tár első, kiinduló lépésnek te­kinti, amelynek alapján ké­sőbb megtörténhet majd a részletekbe menő tanulmányo­zás. A téma mindenesetre megérdemli, hogy behatóan foglalkozzanak vele a szakem­berek. \ § (2. levél.)­­ A vámformaságok elintézése­­ után, az autóbusz orrát Kairó­­ felé fordítottuk, „fedélzetük­­­­re” felvéve két vámtisztet. Rö­­­­vid haditanács után a kevésbé­­ forgalmas sivatagi utat válasz­­­­tottuk, de nem volt szerenc­s­csénk, mivel azt — a dühöngő­­ homokvihar miatt a hatóság­­ lezárta, a barátságosan mosoly­­­­gó arab rendőrtiszt sajnálkoz­va tárta szét karját. Tapaszta­­­­lataink szerint a zárlat három­­ napig is eltarthat, idő kell, míg­­ az eltemetett útszakaszokat a­­ buldózerek „tisztába” teszik, t Kwaiti és helyi tapasztala­­­­taink alapján még kisebb ho­­­­mokvihar esetén sem tanácsos­­ a sivatagi útra merészkednie,­­ mert a nagy sebességgel vágó­­­­dó homokszemcsék a fényezést, a krómozást, ablakot valósággal­­ elmattítják, ezért az óvatos gé­­­­pészek a fémrészeket, fényé­­r­zést, sőt a szélvédő üveg nagy­­ részét is, zsírral bekenik. 5 Autóbuszunkat féltve a Ní­­­­lus deltájában, a csatorna mel­­l­lett kígyózó mezőgazdasági­­ utat választottuk. Alexandria­­ határában hatalmas, 5—10 k­m-es tábla figyelmeztette a­­ vándort, hogy az út Kairóba, 5 az ezer mecset városába vezet.­­ Ha már a sors, illetve a ho­­­­mokvihar is így akarta, hogy­­ a deltai útra kényszerül­­n­­ünk, bemutatom olvasóinknak­­ Egyiptom zöld övezetét, a Ní­­­­lus völgyét, úgy, ahogy azt a $ „gépész” a volán mellől látja. tött szemű bivaly trappol kör­­be-körbe, ősi fafogaskerékkel emelve a vizes puttonyt a ma­gasabb területet öntözve. De ezenkívül látni emberi erővel hajtott víziszivattyúkat is, mely nem más, mint egyméte­res hosszú henger, melyen be­lül csavart lapátok, úgyneve­zett archimedesi csavar van beépítve. Ugyancsak megizmo­sodik a jó ember, mivel ezt a hengert gyorsan kell forgatni, mert máskülönben a vízoszlop összeomlik, visszazuhan. Szoknyás atyafi Az út szélén nagy a sürgés­­árgás. A tevéket úgy megrak­ják szénával, hogy csak hosszú lyuka látszik ki a boglyából, s nagy tehertől tappancsos lá­­baikat kifelé terpesztik, mint a víziós kerékfelfüge­sztés az­­utón nagy terhelés esetén. A zamaracskák már vidámabban fedik lábaikat, rövidebb az át­­vétel, egyikük hátán ünneplő­­ruhás szoknyás atyafi bóbiskol, rezében a fehér napernyő neg­ megrebben. Nők, gyerme­­tek, gyalogosan cipekednek, a­ányok bájos mosollyal bűvölik a vándort, fülükben, sőt néme­lyek orrában arany függő. Kissé vadul néznek ki, de ezen el lehetne vitatkozni, hogy melyik volt előbb, a fülbevaló, vagy az orrbavaló. Az útmenti települések jel­legzetes építménye a három méter átmérőjű, 5—10 méter magas agyagból vert cukorsü­veg alakú galambvárak. A sok­sok körbefutó kis ablakocska alatt levő kifutó olyan, mint egy erőd kidugott puskacsövei lennének. A galambtenyésztés Egyiptomban a hús- és tojás­termelés legolcsóbb módja. Hi­szen a galambokat nem kell etetni, mint a csirkét, ezen a szelíd zöld bibliai tájon a ga­lamb önellátó, a szállásért to­jással és életével fizet. Az országúttal párhuzamo­san kanyarog a Nílus csatorná­ja, hol merülésig megrakott bárkák széltől dagadó vitorlák­kal libasorban haladnak Kai­ró felé. Az ősi Nílus víziutat a természet bölcsen, állandó energiával látta el, hiszen a tenger felől jövő-— szinte ál­landóan fújó szél, a hajót víz­zel szemben is hajtja, míg a hajó lefelé, vitorla nélkül is lecsurog. Az utason ülve Az útszakasz Damanhur, Egyiptom harmadik városa mellett visz el. Szép, fehér ház-­­ sorok, felettük karcsú minare-­ tek őrködnek. A közlekedés­ ezen a vidéken a széles, köze-­­­p­én zöld sávval, pálmasorral­ ellátott útvonalon gyors; az­ égig rakott spanyol „Barrie-­­ros” pótkocsis teherkocsik 1­100-at mennek, még személy-! kocsival is ugyancsak kell utá-­ nuk „kapaszkodni”, ha az em­­ ber le akarja őket előzni. Az­ országút mindig tartogat meg-­­lepetést a vándor számára.­ Ilyen volt egy öreg 1930-as öt-, személyes Ford személygépko- j­esi ,amelybe 12 utas volt „be-­ paszírozva”. A csomagtartóban­ is kucorgott négy utas, de az­ igazi az volt, hogy a gépész, egy utas ölében ülve, vidáman, csavargatta a volánt. .J DABI LAJOS: Utalás a Nílus völgyében ­ A gépész szemével­ ­ Ezen a vidéken a Nílus da­­l­manduri ágának köszönhetően­­ öntözéses, pontosabban árasz­­tásos gazdálkodás folyik, hol a­­ földművelő szorgalmán múlik,­­ hányszor akar aratni. A csator­­­­na partján ezer és ezer bekö­ IKARUS Lehet jelentkezni ÉRDEMES VERSENYEZNI Az 1969-es évben az Ikarus KISZ-bizottsága ismét meg­rendezi a Szakma ifjú meste­re, valamint a Kiváló ifjú mérnök, Kiváló ifjú technikus és a Kiváló ifjú közgazdász mozgalmat. A versenynek az a célja, hogy elősegítse a fiatal szak­munkások, műszakiak és köz­gazdászok elméleti, gyakorlati és politikai továbbképzését. A kiváló ifjú szakmunkás címért 18-tól 23 éves korig, a szakma ifjú mestere címért 24- től 30 éves korig jelentkezhet­nek azok a fiatalok, akik fizi­kai munkaterületen dolgoznak. A címért a következő szak­mákban lehet jelentkezni: forgácsoló, általános laka­tos, karosszéria lakatos, szerszámkészítő, hegesztő, famintakészítő, fényező és villanyszerelő. A műszakiaknak és közgaz­dászoknak kiírt versenyben részt vehetnek a 35 évesnél fiatalabb mérnökök, közgazdá­szok és a 30 évesnél nem idő­sebb technikusok. A verseny négy területen folyik: tanul­mány készítése, szakmai to­vábbképzés, nyelvtanulás, és politikai képzés. Az egyes te­rületeken elért eredmények pontozásos rendszerben kerül­nek értékelésre. A versennyel kapcsolatos részletes felvilá­gosítást Orgonán Béla (118-as m­­llék), dr. Matolcsy Mátyás (137), Gerencsér István (3. gyáregység 282-es telefon) és Kisfalvi János (307) adnak. A versenyekre a KISZ-bi­­zottság által kiadott Je­lentkezési lapok kitöltésé­vel lehet benevezni az alapszervi KISZ-titkárnál A jelentkezési lapot a KISZ- titkár és az illetékes gazdasági vezető véleményezi. A legjobb eredményeket elérő verseny­zők fizetésemelést, vagy egy­szeri pénzjutalmat kapnak. A különböző versenyek 1969. ja­nuár 15-től június 15-ig tarta­nak. A jelentkezési lapokat január 15-ig kell elküldeni a KISZ-bizottságra. Egy szocialista üzemről teljesítették válla­lásukat Hogyan zárja az évet egy szocialista üzem? — erre ke­restem választ a fehérvári for­gácsolóban. Dvorszky Ferenc üzemveze­tő elgondolkozik a kérdésen, majd tömören, de meggyőző­déssel válaszol. — Jól. Van mit letenni a gyár asztalára... összegezzük hát az óév eredményeit. — Az évi tervét az üzem már október végén befejezte, leszállította a gyártmányokhoz szükséges forgácsolt alkatré­szeket — mondja az üzemve­zető. — November óta már az 1969. évi, első gyártmánysoro­zatokhoz készítjük az alkatré­szeket. Ha nem ezt csinálnánk, akkor nem tudnánk biztosítani az átmenetet az új évre a gyár termelésében. Ez önmagában is szép telje­sítmény, de az üzemvezető ezt nemcsak a forgácsoló üzemre vonatkoztatja. Ugyanis az I-es üzemnek négy munkahelye van; ide tartozik a hőműhely, a galvanizáló­ fémcsiszoló és a darabolóműhely is. Így 240 dolgozó jó munkáját dicséri a terv idő előtti teljesítése. — Hogyan sikerült? — is­métli a kérdést Dvorszky Fe­renc. — Sok minden jól ala­kult ebben az évben. Nem az üzem eredménye, de az igaz­sághoz tartozik: jó volt az anyagellátás a forgácsolt mun­kákhoz. Ezt meg kell mondani, mert hajlamosak vagyunk ar­ra, ha valahol lemaradás van, rögtön anyaghiányra hivatko­zunk. De ha teljesítjük a ter­vet, elhallgatjuk az agrár munkáját!... A többi már az üzem, elsősorban a munkás­kollektíva érdeme. A létrán Legyőztük a mezőny­t Az egyik útkanyar után­ hosszú gépkocsioszlop veszte­­­­gélt, sorompó nyitásra várva.! Nagy dübörgéssel húzott el­ előttünk a Ganz-motorvonat,­ mely az egyiptomi államvas-­­utak bevált „hagyományos” tí­­­pusa. Szeretettel néztünk a tá­­j­volba tűnő hazai gyármány­ után.! Sorompónyitás után jó han­­­gú kürtünk segítségével leelőz-t tük, mint itt mondjuk — „le-! győztük” a ténfergő mezőnyt.! Krasznai öcsi nagy gyakorlat­­i tal bírva, megfontoltan vitte a­ kocsit az egyre sűrűsödő for­­­galomban, mely Kairó közeled-­ tét jelentette. Kairó fényei­ messzire villogva üdvözlik az­ utazókat, kik a Níluson átkel-­­ve a Gerise-sziget kiállítási te­­­rületén a 250-est elhelyezve­ eleget tettek megbízatásunk-­ nak. S * ■■■■ JL ■■■■ ! Itt mindenki szocialista bri­­­­gádtag, legyen az vezető vagy­­ anyagmozgató, esztergályos,­­ marós, adagoló... A marósok­­, lakatosok brigádja, Gáncs­­ György vezetésével, nyolcszor , nyerte el a szocialista címet.­­ Az esztergályosok brigádveze­­­­tője Sáfár János; ők a hétsze­­­­res cím birtokosai. Az üzem ! pedig háromszor érdemelte ki­­ a szocialista címet! ; — Itt mindenki teljesítette­­ jubileumi vállalását. 5 Jó a kollektív szellem a for­­­­gácsolóban. Differenciált bére- i­zés mellett, de közös elszámo­­­­lásban dolgoznak a brigádok.­­ Két éve önmeózás van, és­­ csak azt büntetik, aki selejtet , próbál „becsúsztatni” a szériá-­­­ba, nem szól őszintén a hibá­­­­ról. De ez ritka eset itt, és a­­ selejt 0,1—0,3 százalék között $ mozog az üzemben. A jó mun­­­­ka révén az emberek is megta­­­­lálják számításukat. Az idén $ szabadult szakmunkások 1500, $ a régiek 2600—2700 forint kö­­­­zött kerestek havonta. I 1 $! Az is az év eredményeihez­­ tartozik, hogy fejlődött az $ üzem. Új sugárfúró gépet kap- 5 tak, esztergapadok, marógépek $ érkeztek, s más módon is ja­­­­vultak a munkakörülmények, $ változott a technológia. Sike­ J­rült például az új esztergagé­­­­pekre hidraulikus tokmány­­­­szorítót beszerezni, ezzel is ne-­m vélték a termelékenységet. Az $ idén 30 új dolgozó jött a for- 5 gácsolóba, többségében fiatal $ nők, asszonyok, akikből 22 be­­­ tanított esztergályost neveltek $ a brigádok ... $ Nálunk már arról beszélnek­­ a brigádokban, hogy hogyan $ köszöntsék még jobb munká­­­val a Tanácsköztársaság ki- 5 kiáltásának 50. évfordulóját. J Január első napjaiban erre te­tszünk vállalásokat —­­mondja­­ végül Dvorszky Ferenc. —Heresznyei — 1969. JANUAR *.

Next