Ikarus, 1970 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-09-16 / 19. szám

Egy lépéssel előbbre kooperáció — az egyik legvitatottabb téma. Alig van értekezlet, amikor ez szóba nem kerül. Satupa­dok és íróasztalok mellett magánbeszélgetésekben is gyakran emlegetik. Vitáz­nak az emberek, hogy gaz­daságtalan, hogy rontja a minőséget, hogy áttekinthe­tetlen, stb. Egyben minden­ki egyetért: javítani kell rajta. Hogy miként, arról többféle elképzelés van ugyan, de legtöbben azt követelik, hogy kevesebb és jobban felszerelt cégekkel dolgoztassunk csak. A kooperáció szűkítése a jobban felkészült vállala­tokra való alapozás azon­ban nem megy máról hol­napra. Sokrétű feladat és csak tudatos tevékenység eredménye lehet. Kevesen tudják, hogy gyárunk már jelentős lépést tett ezen a téren. Jó alkalom volt erre a következő ötéves terv fel­adatainak fölmérése, ame­lyet a KGM utasítása alap­ján végeztek. A mai napig sikerült 15 kooperációs té­ma alapos, körültekintő rendezése. A partnerekkel tisztázták a következő öt év­ben várható feladatokat és fölmérték azt is, hogy mi­lyen fejlesztésre van szük­ség egy-egy kooperálónak. E 15 téma rendezése követ­keztében a kooperáció nagy részét 12 vállalatra kon­centrálják. Biztonságot ad az Ikarusnak, de a vállal­kozóknak is ahhoz, hogy nagy távra tervezzenek, be­ruházzanak, a tisztázott fel­adatokra alapozhassanak. A már rendezett és visz­­szaigazolt tételek között szerepel az, hogy a Csepel Autógyár, többek között, padlóvázat és járóképes fe­nékvázat gyárt számunkra. A Vas megyei Vas-, Fém- Gépipari Vállalat készíti az utas és ládaajtókat. Az ál­taluk eddig számunkra elő­állított termelési érték 80 millióról 1975-re ennek két­szeresére emelkedik. Lét­számot biztosítani tudnak, termelőterületet azonban építeniük kell és fejlesztés­re szorul a gépparkjuk is. Az ajtómozgató berende­zéseket Kismotor- és Gép­gyár, továbbá az egri Fi­nomszerelvény gyár készíti. (Az ülésvázgyártás puszta­­vámi telepünkre kerül.) A szerelvényfal gyártása a Ganz Műszerművek Köz­lekedési Műszergyárának feladata lesz. (Eddig is szál­lítottak műszereket, de most a teljes műszerfal komplettírozását vállalják.) Az Ikarusnál végzett fe­hérfémes munkákat há­rom cég veszi át, így a Kis­motor- és Gépgyár, a szé­kesfehérvári Könnyűfémmű és a kerekegyházi Mező­­gazdasági Gépjavító Válla­lat. Ez a kihelyezés jelen­tős házon belüli kapacitást szabadít fel. Sikerült végre, a hosz­­szan elnyúló tárgyalások után, átadni a Csepel típu­­­­­ú vezetőfülkék profilgaz­daságát a kecskeméti Me­zőgazdasági Gépjavító Vál­lalatnak. (Megszűnik az az állapot 1971-től, hogy a Csepel Autógyárnak mi gyártassuk más vállalatok­nál a fülkéket!) Számunkra rendkívül fontos döntés az, hogy a minisztérium a szovjet mellső tengelyek komplet­tírozását Győr feladatává tette. E témák fölsorolása vala­melyest érzékelteti azt az eredményt, amelyet válla­latunk szervei a kooperáció koncentrálásáért a közel­múltban végeztek. Az elvi tisztázások után most már a megfelelő gyakorlati együtt­működés megvalósítása kö­vetkezik. Ennek eredménye lehet a kedvezőbb önkölt­ség, a bedolgozók számá­nak csökkenése és partne­reink felkészültségének ja­vulása. Bízunk benne, hogy 1971- től valóban rendezettebb lesz a kooperációs tevé­kenységünk. VILÁG • SÓLET ARJAI, EGYESÜLETEKI AZ IKARUS KAROSSZÉRIA- ÉS­­JÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA Elkészült a 280-as • a vásárlók igénye • alapos vizsgálatok • 0-széria 1972-ben Elkészült az Ikarus 280-as típus kísérleti példánya. A sárgára festett csuklós autó­busz szeptember 8-án a gyá­ri szakemberekkel, a majdani üzemeltetőkkel (MQGÜRT, BKV), a vizsgálószervvel (ATUKI), a társgyártóválla­lat képviselőivel (Csepel Au­tógyár), amolyan kisebb pró­­baútra futott ki a gyárkapun. Szakemberek vizsgálták a ru­gózást, szellőztetést, a motor sima járását, a fordulási ívét, s nem utolsósorban, hogy mi­lyen kényelmesek az ülések. Ami futott a féléves munkánk. Januárban megalakult gyártmány­szerkesztési osztály 15 emberének és a gyárt­mánykísérleti osztály dol­gozóinak közös produktu­ma. Továbbá kísérleti üzem dolgozóié és akik az „öltöztetést” végezték, az egyedi­ gyáregységbelieké. A tröszt megszűnésével együtt, a felsőbb szerv műsza­ki zsűrizése is megszűnt. A vállalatok maguk döntenek, hogy mit akarnak gyártani Ám nem árt, ha a gyártó is ismeri a vásárló igényeit. En­­nek a k­yolcadikai műszaki terv szintű beszélgetésnek is ez volt a célja. A meghívottak — bár nem egy, főleg az üzemeltetők munkabiztonságával kapcsola­tos módosítását kérték — ab­ban megegyeztek, hogy a 260-as, 280-as autóbuszoknak jövője van a közlekedésben. A BKV képviselője többek kö­zött megállapította: A kiskocsik ideje lejárt a városi közlekedésben. A 260-as típusú autóbuszok minden körülmények kö­zött megállják majd he­lyüket, beleértve a budai utcákat is. A 280-asoknak nagyságuknál fogva ki­sebb szerep jut, csak kijelölt útvonalon tudnak közlekedni. A bemutatott K—280-as ez­után tízezer kilométert fut a kísérleti osztály kezelésében. A tesztelést itt végzik el. A másik autóbuszt, a K—260-ast (befejezés előtt áll az egyedi­­­gyáregységben) saját veze­tőnkkel a BKV-nál próba­üzemeltetik majd a háziteszte­lés után. Ezt megelőzi az ATUKI részéről egy vizsgálat, itt adják meg az engedélyt a próbaüzemeltetésre. Terv szerint még az idén elkészítenek két 280-as és két 260-as autóbuszt­ (a Pl-es, P2-est) az egyedi­gyáregységben. Ebből a Pl-es (előreátható­­lag már januárban), a Szovjet­unióba indul állami teszt­vizsgára. Ez, a szovjetekre jellemző, alapos vizsgálat kö­rülbelül 9 hónapig fog eltarta­ni, s ez alatt az idő alatt bu­szaink körülbelül 40 ezer kilo­métert futnak. A P2-esek programja jóval rövidebb de zsúfoltabb lesz. A típusvizsgálatot az ATUKI végzi, de tervezik, hogy erre az időre — a válla­lat költségén — meghívják az NDK, lengyel autóbusz vizs­gáló szervek megbízottjait is. Vegyenek részt közösen a mérésben hazai kollégáikkal együtt, a mérési eredménye­ket egészítsék ki saját észre­vételeikkel, vagyis azt szeret­nék, ha közös záró-jegyző­könyv készülne a 260-as, 280- as autóbuszokról. A 0-széria beindítását e két típusnál a jövő év má­sodik felére tervezik. A járóképes alvázakat a 0- szériához már a Csepel Autógyár fogja­ biztosí­tani. Karászy György műszaki igazgató elismerését fejezte ki a gyártmányfejlesztési és gyártmánykísérleti osztályok dolgozóinak a jól és gyorsan elvégzett munkáért, mellyel a 200-as család budapesti fej­lesztési részének utolsó kísér­leti járművei valósultak meg. A 200-as család további tag­jait (208—230-ig), Székesfehér­váron készítik el. MAGÁRA VONTA A MOSZKVAIAK FIGYELMÉT A Moszkovszkij Komszomo­­lec újság „Az újszülött sebes­ségre kapcsol — Külön tudósí­tónk az Ikarus-gyár főkonst­ruktőrével beszélget” — című 1970. május 30-án megjelent cikkében olvashatjuk: „A főváros utcáin szokat­lan élénk-piros autóbusz tűnt fel. Az új próbarendszámos kocsi nyomban magára vonta a moszkvaiak figyelmét. Kar­csú, korszerű formájú karos­szériája széles ajtói, nagy pa­noráma ablakai vannak. A magyar Ikarus—242-es autóbusz vizsgálatok lefolyta­tására érkezet hazánkba. A Szovjetunió országútjain nem első évben közlekednek a test­véri Magyarországon készült kocsik. Az Ikarus—620, —556, —180 autóbuszok éppoly meg­szokottá válnak, mint a LAZ- ok és MAZ-ok és a hazai autó­­buszgyártás egyéb típusai. A napokban ülést tartott a tárcaközi bizottság az OSZSZK Autóipari Miniszté­riumában az új magyar autó­busz kipróbálásáról. Ez a bi­zottság megvitatott egy egész sor kérdést a vizsgálatokkal kapcsolatban, meghallgatták az autóbusz alkotóit, a magyar gépkocsigyártókat.” A szovjet újságíró a beveze­tés után meginterjúvolta az akkor Szovjetunióban tartóz­kodó Kelemen Pál főkonstruk­tőrt. Az interjú témája az Ika­rus-gyár és gyártmányai. A főkonstruktőr többek között a 242-esről a következőket nyi­latkozta: — Az Ikarus—242 városi forgalomra készült. 95 utas befogadására méreteztük. 27- en közülük elhelyezkedhetnek a puha, kényelmes üléseken. A kocsi nemcsak külsejében kü­lönbözik idősebb testvéreitől, világos szögletes formáival. Első alkalommal van a motor farban, a padló alatt elhelyez­ve, és kétségkívül csökkenti a zajt, jelentősen növeli a hasz­nos utasteret. Az autóbusz be­lül tágas, amint erről maguk is meggyőződhettek. Csúcsfor­galom idején az utasok három széles ajtónyíláson keresztül szállhatnak fel és le. Megállapították: Indulhat a széria A napokban fejeződött be egy „kerekasztal konferencia”­­sorozat, amely a holnapi au­tóbuszgyártás szempontjából jelentős. A busz II. főosztály műszaki vezetői, a gyártmányszerkesz­tési főosztály dolgozói eseten­ként a gyáregységvezető, fő­osztályvezetők ültek össze, hogy 250-es autóbusz sorozat­­gyártásáról tárgyaljanak. A több napig elhúzódó, alapos tanácskozást a felek azzal az optimista megállapítással zár­ták, hogy a szériagyártás be­indításához minden konstruk­cióval kapcsolatos problémát megoldottak. A 28(KAS A kongresszus­­ tiszteletére „A kongresszusra való felkészülés szellemében­­ erőinket a készáruterv maradéktalan teljesítésére kell­­ koncentrálni a hátralevő időben” — olvashatjuk a vál­­­­lalat vezérigazgatója társadalmi szerveinek közös ver­­­­senyfelhívásában. Az augusztus második felében megfogalmazott fel- E hívásra azóta megérkeztek a versenyvállalások. Hatal-­­­más dosszié a gémkapcsokkal összetűzött lapokon a 3 . címzés, a vállalat versenybizottságának. Lapozzunk bele i­s a vállalásokba. Az elsők között csatlakozott a felhíváshoz a busz L | i gyáregység. Két kiragadott példa az általuk felajánlott­ | - ból. A 3-as számú gyáregység hegesztőkapacitásán ki- 5 t­vánunk enyhíteni, ezért 200 darab pótkocsi légtartó tá- t­e­nyér készre hegesztését vállaljuk... a busz II. részére é­s a 180-as típusú C-tengelyek győri szinten való szerelé- | I sét körülbelül 500 kocsinál elvégezzük. A 3-as számú gyáregység forgácsoló üzemének dél- | I gázói a C-tengelyekhez való alkatrészek soronkívüli I I gyártását vállalják. Az alkatrészüzembeliek, hogy a lég- | I rugó, légrugóalátét, 250-es kormánymű, hengerdoboz, aj- 1­1 tómozgató léghenger gyártását kiemelt tételként kezelik 5 I az év hátralevő részében. A sajtolóüzem vállalása szűkszavú, pontokba szedve i I is több három oldalnál. Csak idézni tudunk ebből is: I I az 1971-re tervezett 140 darab 620, illetve 630-as típusú I I kocsik sajtolt alkatrészeit október 31-ig elkészítik... | | De van az üzemnek a szerszámgyáregységgel közösen | I vállalt felajánlása is. Ezek általában a beállítási idő | I csökkentésére, a gépi kapacitás növelésére vonatkoznak. | A busz I. gyáregység üzemei közül az 1-es szerelő- | I üzem vállalási pontjai között olvassuk a következőket: | 1 az üzem vállalja, hogy a busz I. napi programjának meg- | | felelően a pótkocsigyártást, valamint a gépes kocsik | I komplettírozását napi 11 darabos mennyiségnek meg- | 1 felelően végzi el. .­­ . | A szerszámgyáregység a kapacitás növelésére (konk- k­­­rétan) forintban, normaórában tesz vállalást. Az anyag- é­s ellátási főosztály „a fennálló anyaghiányok felszámo-­­ l lására vállaljuk, hogy az éves tervhez szükséges anya- j­o­gokat folyamatosan biztosítani fogjuk. Ezen belül a ke- k­e­reskedelmi anyagokat december 10-ig — írja több olda­­l I­­as versenyvállalásában.­ ­üiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiHiiiiiiiiniimiiiitiiiiiiiiiiHiiiiiiniitiiiiiiiiiiß 0 .A iá jdrmuprogram Két tanácskozás — kevés eredmény Szeptember 4-én a Csepel Autógyárban tartották meg a 13 szocialista szerződésben ál­ló vállalat vezérigazgatói ta­nácskozását. Különböző aka­dályok miatt a 13-ból mind­össze 5 vezérigazgató jelent meg az értekezleten, a töb­biek helyetteseikkel képvisel­tették magukat. Ennek ellené­re eredményes volt az ülés. Az anyagellátási és termelé­si szakbizottság által előter­jesztett három téma közül az öntvényellátás problémáiról miniszteri előterjesztés ké­szült. A pótalkatrész-ellátással kapcsolatban elhatározták, hogy ki-ki a saját terüle­tén rendezi a fennálló pooblémákat, ugyanis egyetlen vállalat sem tudta 100 százalékosan tel­jesíteni a féléves pótalkat­rész-gyártási tervét. A kötőelem-ellátással fog­­alakozó napirendi pont­ tár­gyalására meghívták a Csa­varipari Vállalat vezérigazga­tóját is, de ő sem tudott részt venni a tanácskozáson, ezért csak részeredmény született. Elhatározták, hogy újra felve­szik a kapcsolatot a gyárral, ezenkívül minden vállalat fe­lülvizsgálja a kötőelemgyártó kapacitását. Az öntvényellá­tással kapcsolatos előterjesz­tés kidolgozásába bevonják a gazdasági szakbizottságot is. Megállapították még, hogy a műszaki szakbizottság tevé­kenysége az utóbbi időben el­laposodott, ezért hatékonyan kell támogatni őket. ★ öthónapi szünet után, szep­tember 9-én az Ikarus-gyár vezérigazgatói tanácstermében ülést tartott a gazdasági szak­­bizottság. Annak ellenére, hogy az április 9-i jegyző­könyv egyértelműen meghatá­rozta a következő összejövetel helyét és időpontját, mindössze öt vállalat küldte el képviselőit, így a tanácskozás határozat­­képtelen volt, csupán az előző ülésen hozott dön­tések végrehajtását be­szélhették meg. Tekintettel arra, hogy a bi­zottság elnöke sem jelent meg, Urszin János, vállalatunk képviselője, mint „házigazda” vezette az értekezletet. Elsőként Gellért Endre, vál­lalatunk vezérigazgatói megbí­zottja ismertette a megbízot­tak, valamint a vezérigazga­tói tanácskozás határozatait. Ezt követően Bóna Imre, vál­lalatunk ár- és ajánlati főosz­tályának vezetője beszámolt az 1970—71. évi állami vissza­térítéssel kapcsolatos intézke­désekről. E témakörben a vál­lalatok igényei realizálódnak. A gumi-, üveg- stb. gyártás többletköltségeinek ügyében miniszterhelyettesi szinten születtek megállapodások. A kötőelem-ellátással kap­csolatban megállapították, hogy itt nemcsak árprobléma jelentkezik, ezért a feladat megoldása túlnőtt a bizottság hatáskörén. Megállapodtak to­vábbá abban, hogy a még rendezetten vagy a továbbiakban felmerülő árproblémákat a közúti­­jármű-zsűri elé terjesztik. Tekintettel arra, hogy az ér­tekezlet nem volt határozat­­képes, csupán abban született megállapodás, hogy a követ­kező értekezletet a Vörös Csil­lag Traktorgyárban tartják. Az időpontot később, közösen jelölik meg. Reméljük, hogy ez a meg­jelenési arány nem válik rendszeressé, és nem a hatá­rozatképtelenség jellemzi majd a bizottság munkáját. Mindenesetre több figyelmet és érdeklődést érdemel ez a munka, hiszen nemcsak a meg­jelent 5 vállalat érdekeit kép­viseli a gazdasági szakbizott­sági párton.

Next