Ikarus, 1971 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-04 / 3. szám

% Döntés ? Részletmunka ? — a megoldás az új üzemi bizottságra vár A vállalat területén 12 újjá­választott üzemi bizottság dol­gozik január 15—20-a óta. Két választáson magam is részt vettem. Tudom, általános ta­pasztalatok levonásához kevés ennyi ismeret, mégis megpró­bálom. A III-as szá­mú gyáregység ÜB választására az új átadás­ra került étkezdében került sor. Irigylésre méltó környezet, a hozzászólók hangja mégis szenvedélyes volt. A busz Tr. tszk választását a művelődési ház alagsori klubhelyiségében tartották meg. Régi épület, ré­gi klubhelyiség. A felszólalá­sokból mégis megfontoltság, körültekintés áradt.. Ennyit a külsőségekről. A felszólalások tartalmáról rövi­den: a két választásnak egyet­len közös témája volt: a bri­­gádmozgalom, a szocialista munkaversei.v. a Gondolatok a III-as számú gyáregység felszólalásaiból: ...Aj bagadmozgalom jó uton ha­lad, csak egy kis vér hany­zik belőle”. (Zs. elvtárs). ..A szo­cialista munkaverseny kezd formálissá válni. Van vállalati szabályzatunk e témában, még­se ennek a szellemében járunk el. Gondolok itt a harmadik negyedévi jutalmak elmaradá­sára.'' (M. elvtárs) „A munka­­verseny nincs a helyére téve. Mi mindig csak lent, a munka­helyen szervezzük meg, pedig nem ártana egyszer már fent elkezdeni.’' (K. elvtárs). ..Az átadó 8 brigádjából is szocialis­ta, s a szerelő aknában ilyen­kor lábszárközépig ér a víz. (G. elvtárs). ..A munkaver­seny törést kapott Sem az u­szb, sem a gazdasági vezetés nem tette meg a tőle telhető lépéseket.” (Gs. elvtárs a lekö­szönő tszb titkára). E témában a busz IT. üszb választásán a következő gon­dolatok hangzottak el: ..Végig­nézve a brigádnaplókat meg­lepett, hogy a minőség javítá­sára nem találtam semmiféle vállalást." (M. elvtárs, a gyár­egység vezetője.) „Olyan kulcs­­fontosságú helyen, mint a sze­relő III. csak négy szocialista brigád dolgozik. Tenni kell va­­lamit­ ezen a téren." (Sz. elv­társ). ..Világszínvonal, minő­ségjavítás, rokonfogalmak. Mi, a termelési bizottság már meg­tettük a szükséges lépéseket, hogy a brigádok a minőségja­vítást is építsék be feladataik közé." (J. elvtárs.) ..Szentel­jünk több helyet a brigádmoz­galom emberi oldalának. Tá­maszkodjanak az elv­társak kö­vetkezetesebben a fiatalokra." (W. elvtársnő). Közös téma — más-más meg­világításban. Az egyik elége­detlenség alulról származik, a másik az elvárás elégedetlen­­sége. Felteszem e különbség nem a helységek különbözősé­géből, a más munkahelyből adódott, volt más oka is. De erre még visszatérek. 2. H hangzottak el robotttémákat érintő­ hozzászólások. A III-as számú gyáregység küldöttei fűtési gondokról, vízhiányról panaszkodtak. „Aki kezet akar mosni közülünk, kénytelen át­menni a TMK-ba". (K. elv­társ). „Az átadóban életve­szélyben dolgozunk. Ha a vas­ajtót becsukjuk az egész fal elkezd remegni. A munkavé­­delmis kint volt és azt mondta: Hát bizony gyerekek, ez nem valami jó ... ” (G. elvtárs). A busz II. küldötteitől való a két alábbi észrevétel: ..Vál­tozatlanul nehéz helyzetben dolgoznak a repasz nődolgo­­zói. Több segítséget ké­rünk a munkavédelemtől.” (N. elvtársnő). „De ami már megvan, azt becsüljük is meg! Egy példa: felszereltünk a dolgozók kérésére 3 csapte­lepet — olvasom a beszámolót. — Szép sárgarézcsapok voltak, s másn­ap reggelre elloptak, l­jra felszereltük, de már oda hegesztettük. Erre másnap el­lopták a forgórészeket és a tö­mítést belőle ... Ki a hibás ilyenkor elvtársak?’’ (Sz. elv­társi. 8. Akadtak látszólag eltérő té­mák is. A III-as számú gyár­egység felszólalói szenvedélye­sen szóltak a törzsgárda-tagok jobb megbecsüléséről. „A je­­lenlegi törődés formális... túl hivatalos. Nincs gazdája e té­mának”. (A., Cs., G., F. elvtár­sak). A busz II-beliek tiszb vá­lasztásán ez a téma hiányzott a felszólalásokból. Szó esett viszont a lógosok megf­egyel­­mezéséről, a fluktuáció elleni harcról. (M. és J. elvtársak). De eltérő témák-e ezek? Én, míg a hol szenvedélyes, hol megfontolt, de mindenképpen hasznos, változást sürgető fel­szólalásokat hallgattam, úgy éreztem, szó sincs eltérő té­máról. Csak a megközelítés más, de ugyanarról a dologról volt szó, mindkét esetben. Az együttműködésről. A vállalat előtt álló közös munkáról.­ ­ „A gazdasági vezetők dönté­se csak döntés marad, ha a döntés előtti részletmunkában, a kidolgozásban, egész a vég­rehajtásig nem segítenek bele a társadalmi szervek” — mondta felszólalásában a busz II. gyáregység vezetője. Jó gondolat: a partneri kapcsolat lényegét ragadja meg. Én, al­kalmazva két választásra, így értelmezném: Amit a III-as számú gyár­egységbeli küldöttek mondtak: beleszólás a döntés előtti „részletmunkába”. Míg a busz II-beliék inkább a vég­eredmény, a „döntés” oldalá­ról közelítették meg a té­mát .. . Hogy melyik út a he­lyesebb? Együtt a kettő. Ennek az egységnek gya­korlati megvalósítása már az újonnan megválasztott üb tisztségviselők feladata lesz. (halász) Számítanak a fiatalokra A szakszervezet és a KISZ kapcsolatának szorosabbra fű­zéséről tárgyaltak január kö­zepén az üzemfenntartási gyáregységben. Elhatározták, hogy május­­ tiszteletére­ egy ifjúsági brigádot alakítanak, mely már ez évben küzdeni fog a szocialista cím elnyeré­séért. A munkaverseny további szélesítése érdekében bevon­ják a fiatalokat a brigádok szervezésébe, a verseny érté­kelésébe és minden ezzel kap­csolatos témában tájékoztat­ják őket. Támaszkodni kíván az oszk a fiatalokra a bérpo­litikai tárgyalásoknál is. Tá­jékoztatja a KISZ-alapszerv az oszk bérfelel­ősét a fiatalok helyzetéről, s a szakszervezet érdekvéd­­el­mi képviselője­­ a tárgyalásoknál ezeket a szem­pontokat is figyelembe veszi, így ez a közös akcióprogram mindkét fél számára jelentős eredményeket hozhat. A Munkaérdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki a vál­lalat jubileumakor Molnár Fa­jost, a busz II. gyáregység ve­zetőjét. Molnár Fajos 1939 óta dolgozik az Ikarusban. Négy­szer kapott Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, birtokosa a Gépipar Kiváló Dolgozója jelvénynek. 1945 óta tag­ja a pártnak és a szakszervezetnek; éveken ke­resztül volt a végrehajtó bi­zottság termelési felelőse. A gyár 75 éves fennállá­sa alkalmából vállalatunk öt Dolgozóját a Munkaér­demrend arany fokozatával tüntették ki. Négy férfit és egy asszonyt: Bandi Ist­­vánné varrónőt. K K­ülönös ám ez. Valaki leél­­•*- negyedszázadot egy mun­kahelyen — mindenki dicséri! Példaképül állítja a többiek elé, — aztán egy, nap meg­kérdezik tőle­ .Meséljen, mi is történt ezalatt a 25 év alatt?!" — és eszébe jut az előző este: ...Kicsit tovább kellett ma­radnia („nagy a hajtás"). Meg, hogy a ..9.30-hoz” még jöjjön is valami, öt. volt, amire ha­zakeveredett. A „kisfia" kato­na: neki kellett ..lemászni" a pincébe tüzelőért. Begyújtani... hiagy a lakás, ha egyedül lak­ja az ember, még nehezebben melegszik. Át kell menni ilyen­kor a szomszédba felmeleged­ni. Meg beszélgetni kicsit. Bent, úgyis csak az állandó varró­gép kattogását hallja az em­ber. Hal után ért haza. Vacso­rázott, és arra gondolt, ha be­kapcsolja a tétjét, elalszik. Le­feküdt hát, és elolvasott két cikket a NŐK LAP­JA-ból... Hogy mit? — már nem em­lékszik­ rájuk. Különös ám ez. . . Tessék csak belegondolni egyszer ! Akitől a negyedszázaddal ez­előtt történt eseményekről próbáltam érdeklődni — 25 évivel ezelőtt még mindenki csak így emlegette: „A szép Bürger Erzsi. . ." És most, 25 év után sem az a különös, hogy az idő kérlelhetetlenül elszaladt azóta,hanem az,hogy így leegyszerűsödött: „üres la­kás. .. tüzelő cipelés... két­­három riport a Nők Lapjából... berregő vekker minden haj­nalban. ..” pedig BÁNDI ISTVÁN­né „ életére még azt sem le­het elmondani, hogy ugyan­olyan sors, mint a munkás­asszonyok sorsa általában. Be­lefeledkezés a munkába, hű­ség a munkatársakhoz, mun­kahelyhez ... Bándiné ennél többet vállalt! ... Az újjáépítés már a Hun­gária úti üzem kárpitos mű­­ gyári napló helyében találja. Törékeny kislány még­ tizenvalahány éves. Az üzemben éjjel-nap­pal folyik a munka. A tem­pót a front, diktálja. Mégse panaszkodik, hogy fáradt, éhes, aludni szeretve! A berregő var­rógépek mellett akkoriban — félig magyarul, félig oroszul — egy közismert sláger járja. ...... Mnega fronton csitiri ma­linki, russki oficir a gaval­lér". .. Az üzemben szovjet ka­tonai személygépkocsikat javí­tanak. . . Később a profil, a dallam is változik. ..Sej szel­lők, fényes szellők, fújjátok, fújjátok!...” 194­­-ban felt­ételét kéri a pártba. Ettől kezdve a fiatal, lány, a fiatal asszony élete a­ „fényes szellők” szárnyán száll... Száll? (nem­ csak halad tovább) fel­tartózhat­atlanul. A Margit utcába átköltözött gyár első női sztahanovistája: „Bürger Erzsébet.. 1­954 márciusában a gyár a vállalat igazgatóját és Bándi Istvánnét (született Bürger Er­zsébetet) küldi el az MDP III. kongresszusára. .. Fél éves pártiskola követ­kezik. Béke-, tervkölcsön , agitációk, tsz-szervezés. Néha 10-re keveredik haza. 1.956 novemberében elsőnek jelentkezik az újonnan megala­kult MSZMP-be. .. Közben háztartás, gyermeknevelés, ma­gánélet, brigádélet, verseny­­vállalások, „hajtás” a varró­gép mellett — dióhéjban ne­gyedszázadnyi történelem... K­ülönös ám ez... Különös, mert aki mindezt végig­csinálta, sosem pályázott sem a „hős”, sem a „példakép” szerepére. Csak végezte a dol­gát. Szerényen, hogy sokszor csak a közvetlen környezete vette észre. Szótlanul. A párt­­gyűlések, termelési tanácsko­zások jegyzőkönyveibe ritkán szerepelt a neve. Amivel egyet­értett, azt végrehajtotta! So­sem vállalt magától semmit, de ha úgy érezte: szükség van a munkájára , túlteljesítette a normát. . . . . . Most, beszélgetésünk so­rán, egy tisztelője azt­ mondja róla: „...Igazán csak a varró­gép mellett tudott politizálni... Nem is tudom miért vállalko­zott állandóan többre? Kiküld­ték tsz-t szervezni? — de nem hiszem, hogy sok agitációs mondatot elmondott volna. Csak hallgatta partnerét. . ., a cinkotai parasztok siránkozá­sát. . . Igaz, a sorsuk után, évek múltán is érdeklődött, s ha sikerekről hallott, — látszott az arcán, elégedett.” Ő maga nekem így beszélt erről: „Talán az apám miatt... Régi mozgalmi ember volt az apám... bomba végzett vele... Talán az ő tiszteletére is ... de mindig igyekeztem, hogy a politikai munkából is kive­gyem a részem...” És most tessék újra végig­gondolni ezt az egészet! A késő éjszakába nyúló agitációkat..., a félig elolvasott Nők Lapja szellőket” .... a lassan mele­gedő cserépkályhát valahol a VIII. kerületben..., ezt a ne­gyedszázados gyári­, 25 éves magyar történelmet. .. Külö­nös ám ez! Ez a beesett arcú, őszülő-szőke törékeny asszony egy világot mozgatott meg a varrógépje mellől? Holtpontjá­ról mozdította ki, hogy min­den megváltozott? ... Minden! A munkásasszonyok helyze­te. A parasztság élete... Csak a vekker maradt a ré­gi 25 év után is. Minden reg­gel öt előtt berreg. . . Meg a zene iránti szeretete maradt a régi. Bár nem ő dúdolja már, nem is a mikrofon zúgja. Szo­lid dzsessz — bőrkötéses tás­­­karádió szól a varrógép sar­kán. y (uszony • • A.Cdc* r­o & (An IKARUS Az üzemi rendelő főorvosa: dr. Beller József -Kinevezték gyárunk új fő­orvosát. A Fővárosi Tanács egészségügyi csoportja és a XVI. ker. Tanács főorvosa ja­nuár 15-től dr. Beller Józsefet nevezte ki a kerületi üzemek és egyben az Ikarus üzemor­vosi rendelő főorvosává. Orvos—munkás találkozó A fás üzem szocialista kollektívája orvos—munkás találkozót rendez a művelődési házban február 17-én, fél három órakor. Címe: Dagana­tok a­, emberi szervezetbeli. Elő­adó: Nagy László egyetemi tanár­segéd. Közös erővel A vállalati fiatalok helyzetéről tárgyalt január 18-ai ülésén a vál­lalati szakszervezeti bizottság. Az ülésen Kornár János KISZ vb-tit­­kár kéréssel fordult a vszb-hez: alakítsanak koordinatív bizottsá­got a különböző szervek ifjúság­politikai tevékenységének össze­hangolására. 1981. február 4. Puritánok vagyunk? Amikor egy ú­j dolgozó belép a gyárkapun, első útja a felvételi irodába vezet. Ez termesztésen, minden mun­kahelyen így történik. Nálunk is. Köztudott dolog, hogy legnagyobb gond Budapesten, sőt országosan is a munkaerő-hiány, tehát minden gyár arra törekszik, hogy a legszebbet, legjobbat mutassa a belépőknek. Mi azonban puritánok vagyunk és nem akarunk illúziókat kelteni senkiben. Olyannyira nem, hogy be se engedjük őket a felvételi irodába. Félreértés ne essék, nem azért, mert nem tudjuk elviselni a je­lenlétüket, hanem azért, mert ebben a háromszor­­hármas helyiségben legfeljebb öt ember fér el. Ebből hárman itt dolgoznak. Nincs más megoldás, a várako­zók a csupasz, valaha sárgára festett folyosón támaszt­ják a falat, amíg rájuk nem kerül a sor, vagy meg nem unják a várakozást. Szándékosan írtam, hogy „valaha ságára festett" ugyanis senki se tudja, mikor meszelték le utoljára. Most éppen szintjátszó, de főleg koszos. Fe­ketére koptatták a várakozók. A munkaerő-gazdálkodás még a nyáron megrendelte a festést, de akkor nem volt rá kapacitás. Azóta is sür­getik, reménykedve, hátha elkészül egyszer. S ha vala­ki végre bejutott a miniatűr szentélybe kap egy adatla­pot és kiküldik a porta mellé a váróba, hogy ott töltse ki. Ott még le is lehet ülni. Persze itt is minden kopár, csak a bélyegzőóra nyugtatja, vagy nyugtalanítja az ember szemét. Ha NB I-es futballcsapat lennénk talán hivatkozhat­nánk arra, hogy ki akarjuk próbálni leendő tagjaink állóképességét. De mivel munkaerő-hiánnyal küzdő, termelő budapesti vállalat vagyunk, több gondot ille­nék fordítani az ilyen „apróságokra" is. A. Termelékenység — Kiváló társadalmi Munkás — Országos címek M­unkaversenyi­rá­nye­lvek Az 1971-es munka verseny­­irányelvek elkészültek. Az anyag január 18-án a vszb­­, a vállalat vezérigazgatója elé került. A gazdasági vezetés, a vszb az irányelveket mint el­vet elfogadta. Ugyanakkor megbízta az szb titkárát, hogy a vállalat vezérigazgatójával, illetve a közgazdasági főosz­tály vezetőjével az irányelvek pár témáját (mekkora összeg áll a nyereségrészesedésből a versenymozgalom finanszíro­zására? Hogy oldják meg a szocialista brigádok külföldi­­jutalomkirándulásokat? A nor­maóra megtakarítás, szervezés mérésére milyen megnyugtató metódust, tud kidolgozni a köz­­gazdasági főosztály?, st­b.) konkretizálja. Miben tér el a tervezet az előző év irányelveitől? Az értékelő bizottság ebben az­ évben új mutatóval is mérni fog­ja a gyáregységek mun­káját. Ez a munkaidőfel­használási mutató lesz. Változás az is, hogy a gyár­egységek között folyó munka­versenyben csak az első három helyezettet fogják jutalmazni. Az önálló üzemek közötti ver­senyben csak az első két he­lyezettet. Szó esik az irányel­vekben az úgynevezett „belé­­pő"-ről is. (Termelékenység, termelés, bérfelhasználás,­­ a 3 mutató összegének el kell érni a 95 százalékot.) 4 Ft fős keretet kapnak negyedévenként a gyár­egységek a munkaverseny jutalmazására, ösztönzé­sére. Ennek felhasználásá­hoz a gyáregységvezetők és az üzemi bizottság kö­zösen döntenek. A kifizetett összeget utólag levonják a jutalom díjából. Az 1971-es munkaverseny irányelvek összeállításánál fi­­gyelembe vették az MT­­SZOT 1970 januárjában kiadott, ha­tározatait. Ennek értelmében a 12 éve dolgozó szocialista brigádok esetében ú­j formák­kal kell számolni az év folya­mán. Lehet küzdeni a Válla­lat Kiváló Brigádja, a Szakma (iparág) Kiváló Brigádja és a Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címért. A vállalat gazdasági, tár­sadalmi szervei Kiváló Társadalmi Munkás­­jel­vényt kívánnak alapítani 1971-ben a társadalmi munkában kiváló teljesítményt elért dolgozók részére. De eltér másban is az új irányelv. Az ülés résztvevői megegyeztek abban, amennyi­ben a vállalat termelése nem lesz nyereséges, nem lesz ju­talomkifizetés! Jó ezt szabály­zatban rögzíteni, hiszen a ta­valyi év harmadik negyedéve igazolja sok félreértés, felesle­ges indulat származott abból, hogy a jutalmak nem kerültek kifizetésre. A tavalyról ma­radt sérelmeket a vszb egyik felszólalója így summázta: „Helyes-e, ha a magasugró eredményét a távolugró mér­céjével mérjük? Nem. Pedig tavaly a III. negyedévben ez történt. Senki­­sem kapott ju­talmat. Pedig voltak kollektí­vák, ahol jól dolgoztak.” Erre a vállalat vezérigazga­tója reagált: „A vszb ragaszkodott is volna, hogy fizethes­sünk, de kérdés miből? Az indok is csak ilyen lehe­tett volna: a roszul dolgo­zó egységek, brigádok kö­zül ezek és ezek dolgoztak kevésbé rosszul. A válla­latnak akkoriban 8 millió forintos béralaptúllépése volt. Mentünk volna a Nemzeti Bankhoz. Elvtársak, a 8 millió hitel mellé adjatok még 200 ezret a jól dolgozó gyáregysé­gek részére. Nem hiszem, hogy valaki is szóba állt volna ve­lünk ilyen ügyben. Az érvelés annyira világos, hogy kommentálást sem kí­ván. Vállalat vagyunk, egyet­len nagy család. Az ülés azonban nem csak szenvedélyes volt, alapos is, minden részletre kiterjedő. Csak az előterjesztett beszá­molóhoz fűzött kérdések 1 árat vettek igénybe. —sz. —6.

Next