Ikarus, 1972 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1972-08-03 / 16. szám
6 Hatnapos romániai utazáson vesznek részt a 8. fokozatot elért szocialista brigádtagok. Budapestről 79-en, Székesfehérvárról 105-en. Az útirány: Kolozsvár, Nagyvárad, Torda, s a Királyhágón át Aradnál érkeznek vissza Magyarországra. Az öt csoport augusztus 25 és szeptember 19 között az IBUSZ-szal járja be Erdély legszebb tájait. Négy csónakkal 8 ikaruszi természetbarát indul augusztus 19-én az úgynevezett „Sió-túrára”. Az egyhetes „vizes sétát” a gyári természetbarát szakosztály rendezi. Egynapos badacsonyi kiránduláson voltak a Zalka Máté Szakközépiskola ikaruszi tanműhelyében dolgozó tanulók (44-en) július 2-án. 8—9-én az adminisztratív és lemezes alapszervezet fiataljai látogattak Miskolcra és Aggtelekre. 22—23-án Debrecenbe és Hajdúszoboszlóra mentek az alkatrész üzem diszesei. Simon Lajos prémium letiltás, és Jeszenszky Károly fegyelmi határozat fellebbezéséről tárgyalt a munkaügyi döntőbizottság július 19-én. 26-án dr. Sebők László áthelyezés fellebbezését vizsgálták meg. Ülést tartott a KTSZ-vb július 26-án. Megtárgyalták a második félévi munkatervet, melynek két lényeges eleme az alapszervezetek segítése és a Budapest—Székesfehérvár— Postavám közti kordinációs tanács létrehozása. A drezdai Automat vállalat (a MOGÜRT német megfelelőjét húsz dolgozója — családjukkal együtt — két hetet töltött a balatonboglári vállalati üdülőben. A vendégek július 26-án utaztak vissza. Ezt megelőzően húsz ikaruszi dolgozó pihent a szakszervezeti csereüdültetési akció keretében Kunesdorfban az Automat üdülőjében. Külföldi utazások: Karászy György műszaki igazgató az NSZK-ban tárgyalt. Hazajöttek szabadságra: Szabó József és családja, valamint Kalmár József és felesége a tuniszi, Király József és családja az egyiptomi szervizszolgálatról. Szabadságuk leteltével visszautaztak: Bálint György az NDK, Bodó József az iraki, Szász Árpád a bolgár, Gáspár Éva — családtagként — az NDK szervizszolgálatra. Kondás József, Orosz János, Kotter Károly, Izményi Ernő és Pápai István szerelő gépkocsivezetők Irakba, Sárosi Gyula szerelő gépkocsivezető az NDK-ba tartós kiküldetésre utaztak. Bauer Ernő szerkesztő az NSZK-ban tárgyal. Tamás Ferencné import előadó és Endresz Sándor raktárfőnök Lengyelországba utaztak tanulmányútra. Moldván Tibor és családja végleg hazajöttek a tuniszi szervizszolgálatról. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról tartottak értekezletet a járműprogram végrehajtásában résztvevő vállalatok kiszesei július 17-én Győrben. Gyárunkat Végvári József KISZ-titkár képviselte. Nyáron is változatlan kölcsönzési idővel működik a művelődési központ első emelet 20-as szobájában a 20 ezer kötetes könyvtár: hétfőn 13-tól 19, kedden 10-től 18, szerdán 13—18, csütörtökön 6-tól 8 és 13-tól 18, pénteken 10-től 19 óráig várják az olvasókat. Július 2-től 16-ig vállalatunk 20 dolgozója töltötte szabadságát a lengyel Polski Fiat autógyár musinai üdülőjében. A lengyel dolgozók augusztus 9-én érkeznek kéthetes viszontlátogatásra. A művelődési központ moziműsora: 4-én pénteken John és Mary amerikai film. 7-én hétfőn: Vér és liliom színes francia film. 11-én pénteken: Utolsó vérbosszú, izgalmas szovjet film. 14-én hétfőn: Halott szemek tanúvallomása magyarul beszélő csehszlovák film. Fehérvári telex Együttműködési szerződést köt a közeljövőben a gyárvezetés és a KISZ-bizottság az ifjúságpolitikai határozat és ifjúsági törvény érvényesítésére. A megállapodási tervezetet július 17-én KISZ-bizottsági ülésen vitatták meg és fogadták el. A személygépkocsik igénybevételének rendjét szabályozták a 24/1972. számú igazgatói utasításban, mely július 4-én jelent meg. A téli felkészülésről tárgyal augusztus elején, soros ülésén az üzemi szakszervezeti bizottság. A jelentést a tmk vezetője teszi meg az üszb-nek. Meghaladta a tervezettet az átlagos teljesítmény százaléka az első félévben. A legmagasabb teljesítményt, 112,4 százalékot a festőüzemben érték el a dolgozók. Pártaktívaülést tartottak július 28-án, a gyári vb szervezésében a nagytanácsteremben. A hallgatóságot Kósa József tájékoztatta időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az express-utazáson, melyet a KTSZ-bíróság szervez az NDK-ba, augusztus 13-tól 25-ig, két fiatal és hat szakszervezeti aktivista jutalomként vesz részt. A részvételi költség egyébként 2500 forint. • Székesfehérvár címerében levő vár kicsinyített mását építették meg a főporta mögötti parkban a millennium tiszteletére, Gömöry Ferenc üzemi dekoratőr közreműködésével. Munkavédelmi mutató. Az első félévben 118 üzemi baleset történt, a kiesett napok száma 1955. A 100 főre jutó baleset aránya 4,2 százalék. 250-en vesznek részt állami oktatásban az új tanévtől. A felvételek még nem mindenütt fejeződtek be, ösztöndíj alapítását tervezik a gyárban a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatására a szakmai képesítés megszerzésében. A díjból évente öt munkásgyermek szakképzését segítenék elő. TÖRLEY pezsgőgyáros kocsivásárlását látja a „cukrász” Gerbeaud sem akar lemaradni, de mint francia származású embernek csak francia gyártmányú kocsihoz van bizalma, ezért egy Pegueot vásárol. E két aranypolgár „bátor magatartását” látva főuraink is motorizálják magukat, régi lovasvirtusok helyett autóval villogtatják vakmerőségüket. így történt, hogy gróf Szapáry Pál csupán bravúrból meglátogatta kastélyában Potoczky grófot Moszkvában, míg Berencsei Kovách Géza Benz autójával Szentpétervárt is megjárta. Ahogy az automobilok szaporodtak, úgy szaporodott a hatósági intézkedések száma is. A főváros 1901. évi jelentése már beszámol a 17 962/ TK I. sz. főkapitányi rendeletéről, melynek alapján minden automobilt „műtanrendőri próbának” kell alávetni — csak a bizottság által forgalomképesnek nyilvánított autó kaphat „rendszámot”. Ebben az évben a műtanrendőri bizonylatot 38 darab autó nyerte el. Ezt követően a főkapitány elrendeli a „soffőrvizsga kötelezettségét”, még ebben az évben 49 személy kapott vezetői engedélyt , mely minden autótípusra érvényes volt. Ezek az első jogosítványok még mellőzték a mai bürokratikus több betét és ellenőrző lapos megoldást, hiszen a vezetői engedély a főkapitány névjegyére íródott, mint azt Sisovits bácsi az ATUKI volt mérnöke vezetői engedélyén láttam. nála utakat” igényelt, már ez időben, melynek fő akadálya volt, hogy az utak magánte-A MOTORIZÁCIÓ jó „eskületnek számítottak, a nagybirtokos ott csak azt enegedte áthaladni, aki neki rokonszenves volt. Ezt a középkori állapotot szüntette meg az 1907. évi új államosítási törvény, mely megszüntetve a kiváltságokat, az utak kijelölését, építését és karbantartását állami kézbe veszi. Az automobil körül minden évben történik valami. Az 1912-es évig a soffőrképzést egyes magániskolák és maga az eladó végzi, ami persze műszaki téren sok kívánnivalót hagyott maga után. Ezért nagy jelentőségű volt 1912-ben az Állami soffőriskola megalakulása. A közlekedés ellenőrzésére 1913-ban megalakult 30 fővel a közlekedési rendőrség, melynek egyik fő feladata volt az igazságtevése a nívódó lovas és autós társadalom között és az egységes menetelési irány megtartása az útvonalakon. NAGYON SOK BAJ VOLT ez időben, mint az Batta bácsi a Taxi volt nyugdíjas soffőre elmondotta a konflis és lovaskocsikkal, melyek a náluknál gyorsabb konkurenciát, az autót akadályozták haladásban, az út közepén bandukolva. Különösen sok baj volt „Kunországban”, a keménykötésű, harcias szekeresekkel, akik az útról nem tértek ki senki emberfiának. Ilyen esetben aztán az autós port nyelve addig kullogott a szekér mögött, míg előzésre alkalom nem nyílt, miközben revansként az autós az ostort kiragadta tartójából és az autóval hirtelen a lovak elé kunkorodott azokat halálra rémítve. Ezeknek az ostorrablásoknak fegyelmező jellege mellett hasznas volt, mivel annak eladási árából a gépész pár krigli söre is biztosítva volt. Ilyen és hasonló súlyosabb kimenetelű epizód miatt a közlekedési hatóságok elrendelték a balra hajtsot, azaz minden jármű arra köteleztetett, hogy menetelése irányában a bal oldalon haladjon. E rendelettel Magyarország is belépett az automobilizált európai államok népes táborába, és a mintegy 700 darab automobilnak „szabad utat biztosítottak”. Minisztériumaink és hatóságain közül a motorizáció adta nagy lehetőségeket elsőnek a Magyar Posta ismerte fel, motoros levélgyűjtő triciklik készítésére pályázatot kiírva. E pályázaton a külföldi híres gyárakon kívül részt vesz Csonka János is, háromkerekű triciklit építve, melybe 2,5 lóerős hörgő szívószelepes motort szerel, mely motor sziszegő hangjérel lett Pest-Budán közismert. Csonka vezérelt kipuffogó szelepet, lánc helyett homlokkerekes differnciál meghajtást alkalmaz. EZEK A LEVÉLGYŰJTŐ JÁRMŰVEK becenevükön „kecskék”, közel 25 évig üzemeltek Budapest utcáin Az indítás pedállal, régi nevén lábítóval történt, megizmosítva a motorizált postások lábát. Ennek ellenére minden gyalogos postás álma egy ilyen masina volt, mely igen megemelte a tekintélyét a helyre fehérnépek előtt is, mint azt egy „öreg gépész” mondotta. A postának ez időben 22 motoros triciklire 30 soffőrleveles vezetője van. iiiiiiiiiiHi'iiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiMmitiiimmiMiiiiimiHimiiiiiii Dabi Lajos literal próbának kell alávetni... iiiiiii!(!iiiiii!miimmm)iiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi!! Kihívás lövészversenyre A szakmunkásképző-üzem Rózsa Ferenc szocialista brigádja Alkotmányunk ünnepe alkalmából lövészversenyre hívja ki az Ikarus Karosszéria és Járműgyár valamennyi szocialista brigádját. A versenyen minden brigádtag részt vehet, a csapat eredményét a három legjobb lövő eredménye adja. A verseny ideje és helye: 1972. augusztus 16. (szerda) 15 órakor az Ikarus melletti lőtéren. A verseny első három egyéni helyezettje és az első három csapat értékes díjakat kap. Minden szocialista brigád részvételi szándékát 1972. augusztus 10-ig jelezte Bialon Károlynál, az MHSZ iroda 247-es mellékén. Önállóan szabályoz Hatályon kívül helyezi a 10 1962 számú, szigorú számadású nyomtatványok ügyrendjét szabályozó főkönyvelői utasítást a 10 1972 gazdasági igazgatói rendelkezés. Az igazgatói utasítás újra szabályozza e nyomtatványok körét, nyilvántartásának és felhasználásának módját. Rendelkezik arról is, hogyan történjen a felhasználás ellenőrzése és a rontott űrlapok megsemmisítése. Az utasítás augusztus 1-én lépett érvénybe. ................ ............................................................................................................... / IKARUS Dolgozók és dolgozgatok! A bejárók átállítása a legnehezebb feladat A munkahelyi viselkedés, a munkafegyelem olyan tényező, mely a termelés hatékonyságát erősen befolyásolja. Lényeges tehát, hogy folyamatosan vizsgáljuk a lazaságok megszüntetésének lehetőségeit. Munkahelyi vezetőkkel folytatott beszélgetések azt mutatják, hogy sok tennivalónk van még ezen a területen. Ki a felelős? A helyes elv, mely szerint a munkafegyelem érvényesítésének láncszerűen kellene történnie, a gyakorlatban még nem minden területen valósul meg. Fizikai területen gyakran csak az üzemvezető közvetlen szavát fogadják el a dolgozók. Ilyen légkörben nem tudnak — gyakran „a jó a csoportvezetők, művezetők kapcsolat fenntartása érdekében” nem is akarnak — határozottan intézkedni. Az üzemvezető önmagában, egyedül nem képes minden feladatot ellátni. Nagy segítséget jelent számára a társadalmi szervek támogatása, s feltétlenül támaszkodnia kell a művezetők és csoportvezetők munkájára. Az irányítás feladatai többrétűek. Az ideológiai támogagatást a pártszervezet biztosítja. A szakszervezet elsősorban a szocialista brigádmozgalom irányításából veszi ki a részét. A közvetlen termelési munkafeladatok megoldásában van szükség a művezetők és csoportvezetők aktívabb segítségére.. . Gondok — több okból A munkafegyelemmel kapcsolatos vitákban sokszor bukkan fel az az álláspont, hogy fő gondot az új, a munkahely légkörébe még be nem illeszkedett dolgozók jelentik. Más vélemények szerint a vidékről bejáró dolgozóknak az ipari környezetbe, termelési körülményekre történő átállítása a legnehezebb feladat. Ezeknek a nézeteknek ellentmond egy sokat tapasztalt, régi üzemvezető véleményét. Nem az új dolgozók követik el a legtöbb munkafegyelmi vétséget, ők nem mozognak olyan otthonosan, feszélyezi őket az új környezet. Komolyabb gondot okoznak a régebbi dolgozók. És nem szívesen mondom, mert sokszor az ő áldozatukkal sikerült kievickélniünk a nehézségekből — nem egy törzsgárda taggal nehéz dolgom van. Persze csak azokkal, akik félreértelmezik a törzsgárda tagsággal járó jogokat és megbecsülést, lazítanak, arra számítva, hogy náluk enyhébb lesz a felelősségre vonás. (És valljuk be, a szakemberhiányra való tekintettel ez gyakran így is van!) A vidékről bejáró dolgozók kétségtelenül több törődést igényelnek. Szakmai felkészültségük valóban alacsony. Ennek ellenére nehezen tudok dönteni, mit mérlegeljek: a becsületes, a munkaidőt kidolgozó, de képzettség nélküli dolgozókat részesítsem előnyben, vagy a jó szakmunkást, aki termelékenyebb, de kényelmes gyakran lazít, nem használja ki a 8 órát. Természetesen a két változat között sok az átmenet. Ezek végletes típusok, de ez a gond valóságos. Büntetés vagy ösztönzés ? Milyen eszköze van a vezetőknek a munkafegyelem javítására? Mit tehetnek az üzemen belüli csellengés, a munkaidő nem megfelelő kihasználása ellen? Hogyan vegyék elejét a fizetés utáni napok emelkedő hiányzásainak? A büntetés általában megkésett módszer, hiszen valaminek az elkövetése után alkalmazzák. Munkahelyi szempontból egyébként is kevés a büntetésként felhasználható eszköz. Leggyakoribb formája a prémium csökkentése vagy megvonása. Mai viszonyok között ennek az az eredménye, hogy az érintett dolgozó (belátás helyett) „veszi a kalapját”, és máshol keres állást. Az ösztönzés hatékonysága is elég csekély — mondják az üzemi vezetők. A szóbeli meggyőzés csak a lelkiismeretesebb dolgozóknál jár eredménnyel (szerencsére a többség ilyen), de ezekkel egyébként sincs baj. Az anyagi ösztönzés eredménye is időleges. A fizetésemelés hatása alig egy-két hónapig érződik azoknál, akik nem megfelelő munkaerkölccsel rendelkeznek. Szünidő és a tizenévesek... A vakáció örömteli, gondtalan két és fél hónap a gyermekek, a középiskolás korú fiatalok számára. A szülők, de az egész társadalom számára viszont a fokozottabb felelősség 84 napja ez. A gyermekek ebben az időszakban sokkal több veszélyhelyzetbe kerülhetnek otthon, az utcán, kirándulásokon, táborozásokon, a strandokon, a nagyobbak egy része pedig a munkahelyeken, mint a tanév alatt. Ráadásul a vakáció idején meglazul a fegyelem, ami a rendszeres, napi iskolai foglalkozások alatt jellemző a fiatalokra. Figyelmetlenebbek, kevésbé óvatosak, sokuk felelőtlenül merész. Szomorú adatokkal bizonyítható ez évekre visszamenőleg. Az Állami Biztosító statisztikái szerint 1971-ben összesen 63 189 tizenkilenc éven alulit, középiskolást és szakmunkás tanulót ért baleset. (A balesetek zömmel a nyári szünidőre esnek.) Ebből 48 228 tíztől tizenkilenc éves volt! A számadatok önmagukban is megdöbbentőek, még inkább az, ha a halálesetek számát nézzük: a múlt évben 536 fiatal emberélet pusztult el ugyanezen korosztályokban. A hivatkozott balesetek és halálesetek számánál minden bizonnyal több történt, hiszen az idézett adatok csak a biztosítással rendelkező gyermekekről, fiatalokról tájékoztatnak. Jobban, sokkal jobban kell vigyázni a gyermekekre, fiatalokra a vakáció idején! A veszélyforrások sokrétűek, a szülők kötelessége, hogy azokra felhívják gyermekeik figyelmét. De egyetlen felnőtt sem mehet el szó nélkül olyan gyermek, fiatal mellett, akiről látja, hogy veszélyhelyzetbe sodorja magát meggondolatlanságával, figyelmetlenségével, fegyelmezetlenségével. Sok középiskolás megy el dolgozni a szünidő alatt. Ilyenkor szinte megfiatalodnak a gyárak. Itt is, ott is tizenéves lányokkal, fiúkkal találkozhatunk. A munkahelyek vezetői, a munkásvédelemért felelősek nem elégedhetnek meg az egyszeri munkavédelmi oktatással. Legtöbb fiatal számára teljesen új, ismeretlen környezetet jelent egy-egy munkahely, nem ismeri kellően annak veszélyeit Ott vigyáznak rájuk jól, ahol nemcsak a „felelősök”, hanem valamennyi dolgozó azonnal rájuk szól, ha a legkisebb szabálytalanságot elkövetik, vétenek a munkásvédelmi szabályok elé. Van tennivaló tehát bőven! Vigyáznunk kell saját gyermekeinkre, de ugyanolyan gondosan a másokéra is. Ezt követeli legdrágább kincsünk a gyermek, az ifjú érdeke, ami egyben saját érdekünk és a társadalom érdeke is. 1972. augusztus 3. Foglalkozni az emberekkel... A munkafegyelem gondjainak vizsgálatakor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy megoldásuk közben emberekkel kell foglalkoznunk. Ez nagy pluszenergiát kivár a vezetőktől a termelési feladatok megoldása mellett. Társadalmi rendszerünk alapjaiból következően a büntetés jellegű fegyelmezés helyett elsősorban az anyagi és erkölcsi ösztönzés eredményes módszereit kell kikísérleteznünk. Természetesen szükség esetén a következetes büntető intézkedéseket is alkalmazni kell. A megfelelő munkaerköls kialakításának a^nta a gazdasági és a tfSrsadpdmi sz®rvok é*3 verteik együttműködése. Es bárrm'1 ven koD^m0!len. dp a szőrnél vöt. fői p-j botorsága fg, minden vezetői sonton. Lakatos Tamás Az Ikarus Karosszéria és Járműevér dolenzéinak lapja FelHrt« Szerkesztő: Gerendás F°renc Szerkesztései? • Budapest. KVt.: Marpitu ? Telefon' 93—440 145 204 mellék Kiadta a Hírlapkiadó Vállalat Budapest VTTI Blaha Lujza tér 3. Telefon- M3— Felelés kiadó: Csollány Ferenc Eléri két hete az üzemi rapter-tértéknél A feléfizetési iíj? negyedévre- 3.60 Fejér ipari V. 72.480*