Ikarus, 1973 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 3. szám
1973. február 1. Megújul a gyártás az új típushoz (folytatás az első oldalról) ból vagy kereskedelmi áruvá tegyük. Kivétel például a harmonikaajtó, melyet csak az általunk gyártott sajtolt alkatrészből tud elkészíteni a szombathelyi partner. A távlati fejlesztési terv szerint a busz I. jelenlegi fehérfémesüzem felőli részén táplálják be a csepeli járóképes fenékvázakat. Itt kezdődik majd a vonal. "Mikor és hogyan készül el a beruházás? Milyen előnyei lesznek? — A járóképes fenékvázat — mosóberendezésen keresztül — a jelenlegi galvánüzemen át visszük be. Közben leszerelik a „felesleges" alkatrészeket is. A beruházást azonnal elkezdjük, ha a fehérfémes munkákat át-, illetve kihelyezzük. Eleve óriási előnyt jelent, hogy tiszta fenékváz kerül a vonalra. Ezen kívül az előkészítő szervek előbb észreveszik a hiányt is. És ami szintén nem utolsó szempont, javulnia kell a minőségnek. Vállalatunk egyik legfontosabb célja a minőség állandó javítása és az önköltség csökkentése. Mit vár e tekintetben az új típustól? — Sokan azt mondják, hogy a jó műszaki előkészítés egyben jó minőség is. Bár ezzel nem egészen értek egyet, a H 260-as tekintetében ez jól sikerült. A műszaki, technológiai feltételek jobbak, mint bármelyik előző típusnál. Ebből azonban még nem lesz minőség, csak akkor, ha a gyáregység vezetők, művezetők és csoportvezetők szemlélete is átalakul. Nem az a fontos, hogy minél előbb továbbadjanak egy kocsit, hanem az, hogy jól elkészítve adják tovább. A gyáregységekben egyre több az automata gép. Azt mondják ez kiküszöböli az egyén hozzá nem értéséből vagy hanyagságából adódó hibákat. Igen, ha jól működik a gép. Sajnos volt már példa ha az Ikarusban arra is, hogy rosszul dolgozott, mert elrontották vagy nem figyeltek rá kellően. A művezetőnek most már nemcsak az emberekkel kell törődnie, hanem a berendezésekkel is. Üzemmérnökök és technikusok munkába állításával igyekszünk segíteni nekik. Fő feladatuk, hogy ügyeljenek a berendezések helyes működtetésére és a technológiai utasítások megtartására. Ha egy munkafolyamatot nem tudnak eszerint végezni, beszéljék meg az illetékesekkel, de ne változtassanak rajta önkényesen. A 260-as ez évi gyártási ideje 798 óra. Az új berendezések, szerszámok és technológia fokozatos bevezetésével 1976-ra 608 órára kell csökkenteni. Meggyőződésem, hogy még kevesebb lesz. Számítunk az újítók és a gyári „hivatásos útkeresők” segítségére is. Arra kérjük az újítókat, elsősorban technológiai jellegű javaslatokat dolgozzanak ki. Mit, hogyan lehet olcsóbban, jobban gyártani?! Azt tudomásul kell venni, hogy az újítások bevezetése ezután még lassúbb lesz, ha szerszámváltoztatást vagy raktárkészletet érint. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem foglalkozunk vele, csak gazdaságosan akarjuk felhasználni. Beszélgetésünk végén elmondta még Karászy György vezérigazgató-helyettes, hogy a 0-széria gyártás idején csupán a hátfali ajtó gondjával keresték meg. Ebből is érezte, hogy jó az együttműködés az előkészítő- és gyártószervek között. Mivel a 260-as konstrukciós szempontból megegyezik a 280-assal a módosításokat a csuklós dokumentációján át is átvezették. Ez év tavaszán a 280-as 0-szériából előrehoznak két darabot, hogy korrigálni tudják a pótkocsi hiányosságait is. Csak ezután indul majd a 0-széria. Budapesten ez évben több 200-as „kísérletet” nem terveznek. Fehérváron a 256-osból készül kísérleti és prototípus darab. Ez a kocsi csupán annyiban térel a 255-östől, hogy légrugós, luxus igényeket kielégítő kivitelben készül. Az idén még 900 darabot gyártanak a 66-osokból, de jövőre már a 266-os széria indul helyettük. 2100 darabot készítenek a 255-ösből. Ezzel átveszi egyeduralkodó szerepét a 200-as típuscsalád. Alton Nem a gép az ember a hibás A szerszám-gyáregység nagycsarnokában közelebbről is szemügyre vettem egy vízszintes horizontál gépet. A hatalmas masina éppen működött. Pontosan, egyhangú zúgással. Nem látszott vérszomjasnak, pedig egy hónapja, majdnem egy ember halálát okozta. Legyünk igazságosak! Az 1972. december 19-én bekövetkezett balesetnek nem a gép, hanem a szerencsétlenség szenvedő alanya, az ember volt okozója. Ezen a napon Hafrovics János 14 órakor kezdte a munkát. 14 óra 7 perckor a legelemibb munkavédelmi szabályt mellőzve, átnyúlt a forgó főalkatrész fölött, és a munkadarab marása közben ecsettel tisztította a maratott felületet. A származó elkapta a ruhája ujját és átfordította az egész embert-Hafrovics János életét csak a szomszédos gépen dolgozó Számpor Pál lélekjelenléte mentette meg, aki villámgyorsan femérve a helyzetet, benyomta a főkapcsolót, ezzel megakadályozva, hogy a gép többször körbetekerje áldozatát. Számpor Pálnak a szerszám-gyáregység közössége, politikai, társadalmi és gazdasági vezetősége köszönetet mondott bátor, öntevékeny, határozott cselekedetéért. A baleset szenvedő alanya még nem tudott köszönetet mondani, mert a „szerencsés kimenetelű” baleset következtében is bordája eltörött, több belső zúzódást és külső sérülést szenvedett. 22 napig nyomta a kórházi ágyat, és most, január végén még betegállományban van. Ha munkájához visszatér, még felelősségrevonás is várja a munkavédelmi szabályok elmulasztása miatt. Az eset tanulsága, hogy a tapasztalat nem helyettesíti az óvatosságot. Hafrovics János tapasztal munkás, 17 éve dolgozik a szerszám-gyáregységben. Ismeri a gépeket. S mégis a túlzott, csak nem kapcsolom ki ezért önbizalom majdnem az életébe került. Érdemes erre gyakrabban gondolni, hiszen nem áll mindenki mellett az őrangyal vagy Számper Pál. —ia Személyi és szervezeti változások Fehérváron Fehérváron a termelés öszszehangoltabb, szervezettebb előkészítése, a termelési feladatok megoldásában az ütemesség és fokozott gazdaságosság elérése céljából több szervezeti változást vezettekbe az elmúlt időszakban. Ezek közül a legfontosabbak: az igazgatási főosztály, mely a jogi osztályt, a munkásellátást és a gondnokságot foglalja magába, és a közgazdasági, a tervstatisztika, a munkaügyi, valamint a munkaerő-gazdálkodási osztályt összefogó közgazdasági és munkaügyi főosztály. A termelési területen két gyáregységet alakítottak ki. Az első az alkatrészellátó, a második a gyártó (késztermék előállító) gyáregység lett. A szervezeti változásokkal egyidőben az alábbi személyi változásokra került sor: Jónás József eddigi tervstatisztikai osztályvezetőt a közgazdasági és munkaügyi főosztály vezetőjévé, dr. Kövics Tibor üzemrendészeti osztályvezetőt az igazgatási főosztály vezetőjévé, Dvorszky Ferenc volt alkatrészosztály-vezetőt az I. gyáregység vezetőjévé, Pakodi Ferenc üzemgazdasági főosztályvezetőt a II. gyáregység vezetőjévé nevezte ki Toldi József vezérigazgató. Tóth Károlyné a számviteli és pénzügyi főosztály megbízott főosztályvezetője lett. Dr. Gond Pál és Horváth Kálmán ugyancsak vezérigazgatói kinevezéssel, szaktanácsadói feladatokat lát el a gyári főkönyvelő mellett. Tóth István, gyárigazgató Rák Józsefet az üzemrendészeti, Nyári Istvánt a munkaügyi, Bányai Jánost a munkásellátási, Zabolai István■ a gépi adatfeldolgozó osztály, Tonka Istvánnét a munkaerőgazdálkodási csoport vezetőjévé nevezte ki. Vörös László az I. gyáregység, Vági László a II. gyáregység üzemgazdásza lett gyárigazgatói kinevezéssel. A fenti kinevezések nagyobbrészt december 1-től léptek érvénybe Drahomér Ödön megigazította újra divatos, pettyes nyakkendőjét, majd elszánt mozdulattal, kopogás nélkül belökte Csoportnoki osztályvezető ajtaját. Elhatározásához híven nem köszönt, csak kimérten biccentett: — Nem higyje, hogy mert főnök, hasra esem — gondolta. . Az íróasztal előtt megállt, és egyáltalán nem reszkető hangon elkezdte a már előre begyakorolt szöveget: — Ide figyeljen, főnök! Már nagyon kezdem unni a basáskodását. Mi az, hogy kezdem? !Sáterség Évek óta halálosan idegesít. Csend! Egy szót, se! — emelte fel fenyegetően a kezét. — Most végre én beszélek, te nyavalyás, te ... • Öt éve ülsz a nyakamon. Helyetted strapálom magam! És fizetés emelés? Két év óta egy vas se. Erre mit tudsz mondani, de? — várakozóan a füléhez emelte kezét. Miután választ nem kapott folytatta: — Legalább annyi sütnivalód leszne, miért annak a szerencsétlen Pác Elemérnek volt, akit megfúrtál, hogy a helyére kerülj. De csak a főnökösdit tudod játszani Barátocskám — mosolygott gúnyosan. Ebben a pillanatban zajt hallott az ajtó felöl. Hátranézett, szája a füléig szaladt: — Szervusz, Csoportnoki elvtárs! Remélem jól aludtál? He ... he ... Csak a tegnapi kimutatást hoztam bemutatni. Ugyebár mégiscsak biztosabb, ha te is átnézed ... És alázatos tekintetével követte a főnököt, amint az asztal mögé kerülve leült az üres székbe. — más IXAHOL TIZENÖT ÉVE 1957. áprilisában lett munkásőr Jánosi Antal. Azóta is az, nem véletlenül kapta meg a Kiváló Munkásőr, Kiváló Parancsnok kitüntetést, most a legutóbbi zászlóalj gyűlésen pedig a 15 éves Szolgálati Érdemérmet. 1942. óta dolgozik vállalatunknál, a vázasüzem főművezetője. A pártalapszervezet vezetőségi tagja, ágit. prop. titkár. Újítási hasznosítási szerződés, amely létrejött Csűrök Tibor újító és az Ikarus között: az 1970. februárjában benyújtott újítást, mely a 180 és 556 típusok emelőtalpainak gyártását módosítja, a kedvező szakvélemények alapján a vállalat 1970. augusztus 4-én hasznosításra elfogadta ... (Eddig a tartólemezt és a tartókonzolt külön-külön szállították, most egybesajtolva.) ... A hasznosítás létrejött 1971. március 12-én... ... A díjazás módja és mértéke, mint újítási díj, a vállalati hasznos eredmény 6 százaléka ... ... Várható vállalati hasznos eredmény: Előkalkulált kocsinkénti anyagköltségcsökkenés 556 típus 91 forint, 180 típus 111 forint, plusz az utókalkulált bércsökkenés előreláthatóan meghaladja a 15 000 forintot .. „Szakszervezeti Újítási Bizottság! ... közel két évvel az újításom befejezése után, az előleg kifizetésén kívül sem a féléves, sem az egyéves utókalkulált összeget nem fizették ki... ... Kérem, hogy újításom ügyét szíveskedjenek kivizsgálni. " Csűrök Tibor: Részlet az Ikarus képviselői és a 180-as pótkocsi-alvázakat gyártó Szombathelyi VASFÉM közötti megbeszélés jegyzőkönyvéből (kelt: 1972. április 14.) .. .a felek kölcsönös megegyezéssel alvázanként 23 forint közvetlen költségcsökkenést állapítottak meg ...” (Ez tehát rendben volna, de korai az öröm, mert viszont...) Komárom megyei Fémipari Vállalat (KOFÉM), Tatabánya (az 556-os alvázakat és a 180-as motoros kocsi alvázait gyártja) levele: „ ... Az alvázak műszaki dokumentációja állandóan változik. És ez hol pozitív, hol negatív kihatással van a költségek alakulására. A közelmúltban az alábbi rajzokon történt módosítás... (hosszú, rajzszám szerinti lista) .. .• Az új tételek az alvázak árába nincsenek beépítve. Ezért az alvázakat továbbra is a régi áron szállítjuk .. Részlet Róna Imre közgazdasági főosztályvezető és Horváth Gyula ár- és előkalkulációs osztályvezető által aláírt, 1972. november 16-án keletkezett leveléből (címzett a KOFÉM): ....... folyó év október 5-én tárgyalást folytattunk főkönyvelőjükkel, Vörös Gyulával, aki ígéretet tett, hogy az emelőtalpak gyártását módosító újításból keletkező megtakarítás összegét felülvizsgálja visszamenőleg is és ezt levélben közölni fogja. Ez ideig az ígért levelet nem kaptuk meg ...” Horváth Gyula osztályvezető összefoglalja a tényeket: Csűrök Tibor újításának haszna két külső vállalatnál jelentkezik, akik tőlünk az újítás alapján gyártott alkatrészt olcsóbban veszik, és az újított alkatrész beépítésével munkabért is megtakarítanak. Az egyik vállalattal sikerült megegyezésre jutni. A Szombathelyi VASFÉM-nél azonban csupán kis mértékben érvényesül az újítás előnye, mert itt csak a 180-as pótkocsit, gyártják. A másik vállalat, a KOFÉM először — különböző indokokkal mereven elzárkózott az újítással járó költségcsökkenés visszatérítésétől. Azután ígéretet kaptunk, de az alvázak még mindig, a régi áron érkeznek. Hiába a sürgetés levélben, telexen, telefonon. Az újító pedig várja a pénzét, mely 20 ezer forinton felüli összeget tesz ki, és semmit sem tehet.A szerkesztőség véleménye: Csűrök Tibor esete — ez már lapunk hasábjain is bebizonyosodott — nem egyedülálló. Gyakran nem az újítás nehéz, hanem az érte járó anyagi elismerés körüli mellékutcákban fáradnak elaz újítók a kényszerű szélmalomharcban. Az újítás díjazásának körülményeit lehetőségét már a hasznos,éri szerződés megkötésekor megnyugtatóan tisztázni kellene! Ebben az esetben pedig akármilyen megoldással de minél előbb ki kell fizetni Csűrök Tibor részére a megérdemelt és megítélt újítási díjat. KINEK VAN IGAZA ? Az újítást bevezették — a díjat nem fizetik TIZENÉÉt KÉZBESÍTŐ A budapesti telepen volt egy kézbesítő csoport, melynek az volt a feladata, hogy a különböző szervek, osztályok leveleit eljuttassa a címzetthez. Ugyanakkor a különböző szervek, osztályok saját kézbesítőt is foglalkoztattak. Ezt az állapotot szüntette meg az 1/1973. számú vezérigazgatói utasítás. Eszerint a jövőben a Margit utcai és a Keresztúri úti telepen csak az igazgatási és ügykezelési osztály kézbesítő csoportjának dolgozói látják el ezt a feladatot. A többi kézbesítői munkakör megszűnt. A csoport egy vezetőből és tizenkét kisegítő állományú kézbesítőből áll. A törzsgyárban tizen, a két telephely között és a 3-as gyáregységben ketten foglalkoznak a levelekkel. Munkaidejük hétfőtől péntekig reggel7-től, délután negyed négyig, szombaton 7- től 12-ig tart. Ezalatt mindenki köteles a saját körzetében ellátni a munkát. . . Az új rendszer következtében a felszabaduló kézbesítők elhelyezéséről a munkaügyi főosztály gondoskodik. Új kompresszorház Az új kompresszorház építésének földmunkái az egyedi gyáregység és a kazánház között befejeződtek. Jelenleg a szigetelésvédő fal kialakítását és az alapozást végzik.