Ikarus, 1973 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-01 / 3. szám

Kiváló parancsnok 1951 óta dolgozik vállalatunknál Varga Rókus. 15 éve munkaerő-gazdálkodó. Már 1951 elején munkásőr lett és azóta is az. Kiváló Parancsnoki címet kapott az el­múlt napokban. Már eddig is számos kitüntetés birto­kosa volt. Többszörösen kiváló dolgozó, a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokozatának, a Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatának és a 15 éves Szolgálati Érdemérem birtokosa. Egyre több kocsi, készül a kétsázadik Februárban adják át az egyedi gyáregységben a két­százaik autóbuszt. Nem nagy dolog — mondhatja az olva­só —, hiszen a vonalról két hét alatt lefut ennyi. Igen, de nem százféle típusban és „reklám­minőségben”. Ez a 200 autóbusz ugyanis közel százféle karosszériát jelent és minden esetben a nagy nyu­gati autóbuszgyártó cégek műszaki és technikai színvo­nalával kell megküzdeniük a piacon. De nézzük meg, hogy ala­kult a termelésfelfutás 1966- ban az egyedi üzemben. • Ekkor összesen egy autóbuszt gyár­tottak. 1967-ben négyet, 1968- ban hatot, 1969-ben húszat, 1970-ben harmincat. 1971 volt a nagy ugrás éve, ekkor egy év alatt több mint duplájára nőtt a gyáregységgé szervező­dött egyedi termelése. Ebben az évben 65 kocsi készült. Ta­valy. 1972-ben 67. Ez össze­sen 193. Hol futnak ezek az autó­buszok? Legtöbbet. 77-et az osztrák megrendelőknek ké­szítettünk. Többnyire Steyr alvázra épített Ikarus karos­szériát. Ezután a svédek kö­vetkeznek, mindössze eggyel elmaradva. Volvo alvázra 76 karosszéria készült. De meg­találjuk az egyedi gyáregy­ség gyártmányait a francia, líbiai, perui és más kapita­lista országok útjain is. Két protokoll 250-es készült az NDK-nak és 19 kocsit a mű­szaki fejlesztés rendelt. Érdemes figyelemmel kí­sérnünk a rendelések felfu­tását is. Az osztrákok 1968- ban rendelték az első karos­szériát. Egy darabot, 1969- ben már hármat, 1970-ben ti­zenkettőt, 1971-ben huszon­nyolcat, 1972-ben negyvenket­tőt. A svédek kapták meg a kapitalista országok közül az első Ikarus kocsit 1966-ban. 1967-ben már négyet, 1968- ban ötöt, 1969-ben tizet, 1970- ben tizenkettőt, 1971-ben hu­szonötöt, 1972-ben tizenkilen­cet rendeltek. S közben nőt­tek az igények is. Az egyedi­ből luxus, ebből szuperluxus kivitel lett légkondicionálás­sal, fotocellával, speciális ref­lektorokkal stb. Az idén ott tartunk, hogy a gyáregység, mivel tavaly sok szakember elment tőlük, nem tudja kielégíteni a da­­rabszám-igényeket. Hamburg­nak 20 autóbuszt gyártanak. Ez biztos. Az osztrákokkal még tárgyalnak a 16 autó­busz-rendelés elfogadásara. Ugyancsak vár a 42 darabos svéd szerződés aláírása is. Ez összesen 78 autóbusz lenne. A kapacitás 60 darab. Lehet, nagyon sokan úgy néznek az egyedire, mint szükséges rosszra. Elképzel­hető, hogy ekkora területen vonalgyártással nagyobb nye­reséget is el lehetne érni. De ne feledjük el, hogy a szé­riabuszok számára nagyrészt az egyedi termékek készítik elő a piacot a különböző ki­állításokon és vásárokon nyert díjakkal. Ezen kívül számottevő dollárbevételt is jelentenek a vállalatnak és a népgazdaságnak. .t. ÉTELFELVONÓ 47 Óvodában A vállalati óvodában és böl­csődében folynak az ételfel­vonó előkészítési és kivitele­zési munkálatai. Dolgoznak a szennyvízátemelő gépészeti rendszer kialakításán is. Mindkét munka befejezését az első negyedév végére ter­vezik. ‘ Z'fc VflAO .»OJITA JUA 4, KtrKOUCKKt Egyeduralkodó lesz a 200-as Megújul a gyártás az új típushoz Együttműködés — technológia — minőség A 250-es autóbuszok után a 200-as család második tagja, a 260-as is a gyártósorra került. 1972-ben befejeződött a D-széria gyártása, ez évben már sorozatban készítjük az új, tetszetős kivitelű kocsikat. A gyártás eddigi tapasztalatairól és a további elképzelésekről kérdeztük Karászy György ve­zérigazgató-helyettest: összegezték-e a 0-széria tapasztalatait a gyártóso­ron és az előkészítő szer­veknél? Szükséges-e kons­trukciós változtatás a szé­ria indítása előtt? A gyár­egységek véleménye sze­rint könnyebb gyártani, mint a hagyományos típu­sokat. Miért? — A 260-asok 0-széria gyár­tásánál ott voltak a műszaki előkészítő szervek dolgozói is. Végigkísérték a gyártást és a helyszínen megoldható módosításokat azonnal elvé­gezték. Természetesen átve­zették a módosításokat a do­kumentáción is. A munka be­fejezése­­után összeültünk itt az én irodámban; a gyáregy­ségvezetőkkel és a műszaki szervek képviselőivel egyez­tettük az elképzeléseinket. Ez alkalommal szinte minden lényeges problémát el tudtak intézni felsőbb utasítás, vagy állásfoglalás nélkül. Alapvető konstrukciós vál­toztatásra nem volt szükség. Kisebb változtatások történ­tek. Ilyen volt például az, hogy egy tetőbordát be kellett tenni, egyet pedig eltolni a belső lemez elhelyezése miatt. A hátfali ajtót fixre kötöttük. Vannak olyan változtatások is, amelyek szerszám vagy technológiai változtatást igé­nyelnek. Miért könnyebb gyártani? Szerintem azért, mert jobb a szerszámozás, sok az előregyártott elem és alapvetően egyszerűbb a konstrukció is. Ehhez hozzá­járul még a 250-eseknél szer­zett gyártási tapasztalat. A 0-széria egyik célja, hogy felfedje a gyártás során jelentkező nehézsé­geket, hiányosságokat. Mi­lyen hibákat jeleztek az üzemek, s hogyan javítot­ták ki őket? Pillanatnyi­lag milyen állapotban van a dokumentáció? A 260-as esetében mennyiben való­sultak meg az egységesíté­si elvek? — Körülbelül száz módosí­tás történt. A fent említette­ken kívül a későbbiek során kívánjuk megoldani a vezető­téri válaszfal és környéke egyszerűsítését. A szovjet bu­szoknál a termálfűtést belső szívásúra cseréljük ki a meg­rendelő kérésére. A tesztelés folytatására kiküldött 4 ko­csiban háromféle fűtésrend­szert szereltünk. Ezeknél a ventillátor például csak akkor dolgozik, ha a hűtővíz eléri a 80 fokot. „A hulladék hőt” fűtésre használjuk. Többen bíráltak bennünket, mert a BKV kocsikban nincs, vagy nagyon gyenge a fűtés? Miért? Csupán azért, mert a megren­delő nem igényelte, s most sem igényli. Három lépcsőben történt a módosítás. Az elsőben Szi­getújfaluban és a Csepel Au­tógyárban módosítottuk a já­róképes fenékvázat. Ez szep­temberre készült el. Novem­ber végére elkészül a busz I., december 29-ig a busz II. ta­pasztalataira épülő módosí­tás. Pillanatnyilag a techno­lógiai munka folyik. Az egységesítésnél elsősor­ban városi autóbuszt városi­val lehet összehasonlítani. A 260-as eltér a 250-es távol­sági busztól, de szinte azonos a 280-assal. Itt valósult meg például az egységes homlok- és hátfal. A 200-as légrugós kocsiknál — 250-260-280-256, — azonos a mellső tengely felfüggesztése, a kormárny­­szerkezet, a hátsó futómű, aj­­ark, ablakövek, stb. Az elté­rések elsősorban a rendelte­téstől függnek. Egy távolsági luxuskocsi szellőztetése és belső kiképzése természetesen eltér a városi buszokétól. Ez azonban nem egységesítési, hanem specifikációs eltérés. Az új technológiához új szerszámokat és készülé­keket kell alkalmazni. Be­­váltak-e a gyakorlatban az új gyártóeszközök? — Fő célunk az, hogy a fő­darabok gyártását visszahoz­zuk a kooperációs partnerek­től, a járóképes fenékváz és a harmonika ajtó kivételével. Az oldalvázat már ez évben is a busz I-ben gyártjuk. Elő­ször hagyományos módon, majd 1974 első félévétől a be­érkező új berendezések segít­ségével. A szerszámgyáregy­ségben már készülnek a hom­lok- és hátfalgyártósor szer­számai. Ezeket év végére új hegesztőberendezésekkel egé­szítjük ki. 1974 első félévé­ben gyártásra készen áll a sor. Az ütemes termelés és a minőség javítása érdeké­ben a busz I-ben tádsul­ gyártani az oldalvázakat. Mikor és hogyan? — A busz I-et átrendezzük az új technológiának megfe­lelően. A tetővázgyártás a te­tőlemez gyártósor mellé, a homlok-, hátfalgyártás a je­lenlegi fehérfémesüzem, az oldalvázgyártás az alkatrész­­gyártó helyére kerül. A feltételek részben adot­tak, részben meg kell terem­tenünk őket. Felfutási ütem­tervet készítettünk. Cél, hogy minden lényeges fődarabot visszahozzunk- a kooperáció-(Folytatás a 3. oldalon) BIZTONSÁGOS-E ? „Fejre ejtették” az Ikatt­, autóbuszt, hogy megvizsgálják. (Részletes beszámoló az 5. oldalon.) lap. VÁSÁROK — Stockholm Bagdad Panama Az idén tizennyolcféle autóbuszunk vesz részt kü­lönböző nemzetközi kiállítá­sokon. Ebből kilenc az egye­diben készül. A 190-es (VÖV-kocsi) a május 15-től 19-ig nyitva tar­tó nizzai Autóbuszhéten vesz részt, majd júniustól augusz­tusig Nyugat-Berlinben „ven­dégszerepel”. Szeptember 13 és 23 között a 190-es széria­autóbuszt mutatják be Frankfurtban. Áprilisban Algírban lát­hatják majd a 7 méteres Steyr—Ikarust, de május 18- tól 28-ig a BNV közönsége is megnézheti. A vásár után nyugat-európai körútra in­dul a busz. Bemutatják Svédországban, Norvégiában és a Benelux-államokban. Bagdadban, az Autószalon április 21-től 29-ig tartó ki­állításán kezdi „pályafutá­sát” az osztrák specifikáció szerint készült 7 méteres Steyr—Ikarus. Innét a mája­ BEMUTATÓK sí nizzai Autóbuszhétre megy. Itt találkozik a 199- esen és a Steyr—Ikaruson kívül a Scania—Ikarussal is. Elsőként a BNV-n állítják ki a Scania—Ikarus luxus­­autóbu­szt. Kapuzárás után ez a kocsi is részt vesz­ a svéd, dán, Benelux bemutató körúton. Új típus jelenik meg az afrikai és latin-amerikai or­szágokban Ikarus 666 néven. Tulajdonképpen a Steyr— Ikarus újabb vállfaja. Nigé­riában, Ecuadorban és Pa­namában mutatjuk be. A nizzai autóbuszhétre ké­szül el a 280-as egyedi autó­busz, mely ezután két limai bemutatón is részt vesz. Az első október 1-től 31-ig, a második november 14-től 25- ig tart. Februárban Tunisz­ban, márciusban Kairóban mutatják be az Ikarus 280 P2-est. Elmondhatjuk tehát, hogy az idén is részt vesznek gyártmányaink minden jelen­tős kiállításon, vásáron és bemutatón. Joggal remél­hetjük, hogy ismét gyara­podni fog a díjaink, okleve­leink száma, s a szakembe­rek elismerése megerősíti helyzetünket a világpiacon. PRÓBARAKODÁST tar­tottak a 3-as gyáregység mr­­t átadott iparvágányán, ja­nuár 31-án.­­ Elsőként 15 da­rab szovjet csuklós autóbuszt raktak vagonba. A tervek szerint február elejétől min­den vagon­szállítmány innét indul majd. Az új rámpán feléig csökken a rakodási idő a ferencvárosihoz képest. 270 DARAB 180-AS autó­buszt szállítottak el január 25-ig a szovjet megrendelők­nek. A 151 előszálítással ez összesen 421 darab. A sze ■­­ződás szerint az első negyed­évben 600, a második ne­gyedévben 400 csuklós autó-­s bu­szt kell átadnunk a szovjet átvevőknek.­­ EGYHÓNAPOS TUNISZT bemutatóra indult január 2­1- én egy 280-as és egy 255-ös autóbusz. SZÉKESFEHÉRVÁRON 12 darab 255-öst vettek át ra­,­nuár 24-ig az NDK­­átvevők. Ebből hármat már el is szál­lítottak. 98 darab 66-os ve­t át a­­Volán átvevője. Ezek közül 88 hagyta el a gyárat január 24-ig. Még háromezer autóbusz a Smretnikára-. Csaknem 75 millió rubel-­­ megállapodást írtak al­­ Moszkvában pénteken MOGÜRT és a szovjet Avto-­ export képviselői. Ennek keretében Magyar­­ország a már korábbi szerző­désben vállalt 1780 autós­,­i­­szen felül az idén további 3000-et, részben új Ikar. 255-ös és Ikarus 260-as típus , továbbá pótalkatrészt szál­l a Szovjetuniónak. A szovjet partner ugya­n­csak terven felül az idén 8001­ személygépkocsit, tová­bá­b nagy mennyitségű teher­ - , speedáló gépkocsit szállít ha­­­zánknak. (Népszabadság, január 27.) Lakás vállalati alapból A VSZT 1970-ben hozott határozata szerint 1975-ig 10 millió forinttal segíti a vál­lalat a dolgozók lakásgondjá­nak megoldását a fejlesztési alapból. 1971-ben 1350 ezer forinttal segítették Székesfe­hérváron 45 OTP társasház építését. 1972-ben 20 lakás­ra 1 millió forint kölcsönt adtak Ezt kiegészítve, a ré­szesedési alapból 17 családot 700 ezer forinttal segítették. Budapesten a fejlesztési alap terhére 2 millió forint kölcsönt kapott 20 dolgozó 1971-ben, 1972-ben pedig ki­lencen 800 ezret. A részese­dési alapból tavaly 37-en 390 ezer forint kölcsönben részesültek. E­z a kölcsönforma­­segít a dolgozók lakásgondjának megoldásában, a vállalatnak pedig a munkaerőhiány csök­kentésében. 1973-ra új segít­ségnyújtási formát dolgoz ki a vállalat és a szakszervezet vezetősége. ..r .___

Next