Ikarus, 1976 (24. évfolyam, 1-27. szám)

1976-03-12 / 6. szám

Az ünnepnap Március nyolcadika a nemzetközi nőnap. Az egész világon köszöntik a nőket, ajándékozunk, ünnepségeket tartunk. De ez nem elég. Egy nap alatt nem tudhatjuk le a társadalmunkra háruló feladatokat. A mai rohanó világban lányainkra és asszonyainkra súlyos gondok nehezednek. Az évben 365 nap van, nemcsak az év­­ egy napján ismerjük el gondjaikat, munkáikat, hanem máskor is. De ezzel ne elégedjünk meg. Segítsünk rajtuk. Meg kell végre érteni minden férfinek, hogy a „gyengébb nem" majdnem kétszer annyit dolgozik! Ha körülnézünk, láthatjuk: az élet minden terü­letén, gyárakban, üzemekben hivatalokban és más helyeken. Verjük a mellünket, hogy felszabadítottuk a nőket az évszáza­dos háztartási robotmunka alól, de helyette számos más feladatot vállaltak. Hogy ezeket hibák nélkül, lelkiismeretesen elvégez­hessék, segítenünk kell, ez nemcsak a család kötelessége, hanem az egész szocialista társadalmunké is. Nálunk megváltozott a nők helyzete. Tanulhatnak, képezhetik magukat és a közéletben is tevékenykedhetnek. Ma már nem csoda, ha egy női osztályvezetővel, igazgatóval vagy netán minisz­terrel találkozunk. Sokan fölismerték a tanulás, a művelődés lehetőségeit, s nekünk, férfiaknak segítenünk kell, hogy a napi munka, a család mellett erre idejük is legyen. Nap mint nap járva-kelve munka­helyen, utcán, üzletben találkozunk velük. Azt vesszük észre, megfiatalodtak, jól ápoltak, csinosak és hogy ilyenek is marad­janak erről mi is tehetünk. Ha csak minden nap teszünk valamit, bevásárolunk helyettük, mosogatunk vagy segítünk a nagymosás­ban, kikérdezzük a gyerek leckéjét, átadjuk az ülőhelyet a villa­moson, előre engedjük a bejárati ajtón, meghallgatjuk véleményét a vállalati tanácskozáson, elismerjük munkáját, és még sorol­hatnám időtlen időkig amivel könnyíthetnénk a vállukra nehe­zedő súlyokon. Ne fogadkozzunk március 8-án, hogy megváltozunk és utána minden máshogy lesz, mert nem ér az a fogadkozás egy fabatkát sem, ha nem teljesítjük. Itt nem fogadkozni kell, hanem tenni. S remélem, értenek ebből, akiknek érteni kell és ebben a szellemben is fognak cselekedni. Holnap én viszem a gyereket az óvodába, ma én veszek kenye­ret, ma én mosok,... — fördős — MÚZEUM A GYÁRBAN Sokan kíváncsian fürkészik, hogy mit bontanak és építenek a törzsgyár új irodaépületében. Nem tagadom, engem is érdekelt. Nem hagyatkoztam a szóbeszédre, hanem a legilletékesebbeket kér­deztem meg. Most már megmond­hatom: egy kiállítási terem épül a „protokoll" porta helyén. Har­minchat négyzetméter alapterü­letű lesz. Körben beépített üveg vitrinekkel. A terveket láttam és elképzeltem milyen csodálatos lesz, méltó az ikarusi eredmények­hez, egy modern nagyvállalathoz. A padló carrarai, a fal verde patrichta márvánnyal borítva, a vitrinekben 8 mm-es üveg, a mennyezet lambériás. A munkála­tok március közepéig tartanak. Ezért vették Spanyolországból jött, végleges letelepedési helye: Székesfehérvár. Neve: MEP utasajtó ponthegesztő. Csaknem egymillió forintba került. Miért vették? Azért, hogy segítsen az embe­reknek, zömmel megszűnjék az utasajtók kézi hegesztése. A MEP utasajtó ponthegesztő üzembeállí­tása elkezdődött a székesfehérvári gyárban. Munkába állásával az automatizálás válik lehetővé. Köszöntötték az SZKP XXV. kongresszusát Röpgyűléseken köszöntöt­ték a székesfehérvári gyár dol­gozói az SZKP XXV. kong­resszusát. A gyűlésekről me­leghangú táviratokat küldtek a budapesti szovjet nagy­­követségre. Csatlakoztak A sajtoló gyáregységben tartott munkásgyűléseken a dolgozók a beszámoló után felajánlásokat tet­tek. A gyáregység több műhely­­csarnokból áll. A gépeket át kell szállítani a másik műhelycsar­nokba és ott üzembeállítani. Ehhez a verseny­vállaláshoz csatla­kozott az üzemfenntartási­ gyár­­egység Április 4. Szocialista Bri­gádja, valamint a sajtoló tech­nológia Ifjúsági Szocialista Bri­gádja. Jelenleg már négy gépet át­telepítettek. Kifizették az év végi nyereségrészesedést Is nehéz körülmények ellenére a tervezettnél több Mire újságunk megjelenik, már mindenki fölvette az év végi nye­reségrészesedést. A kifizethető összeget az ered­ményes gazdálkodásunk tette le­hetővé. Elérésében a kongresszusi munkaverseny vállalásai és a tel­jesítés lendülete sokat segített. A termelési értékünket 30 százalék­kal növeltük az 1974. évihez ké­pest; a bázisidőszaki 68,7 napos készletforgási sebességet 59,3 nap­ra javítottuk; a tervezetthez ké­pest a 80,1 millió forint, föl nem osztható költségből a közvetlen anyag- és energiaköltségekből 114,2 millió forint, az újításokkal 47,9 millió forint, energiagazdál­kodásunkkal 6,8 millió forint megtakarítást értünk el. Nehéz, gazdaságilag nehéz idő­szakban is tudott biztosítani vál­lalatunk a múlt évihez hasonló, sőt annál nagyobb év végi nyere­ségrészesedést, 26,6 millió fo­rintot. A nyereségből képezhető része­sedési alapot 68,9 millióra tervez­tük, de 74,0 lett az 1975-ös tény­­szám, de így volt ez — teljesítést nézve — a fejlesztési és a tartalék­­alapnál is. Vállalatunk 1975. évi részletterveiben az 5 százalékos bérszínvonal emelkedés szerepelt, mégis a végleges szám 5,9 lett. Az év végi nyereségrészesedés mértéke a dolgozók éves jövedel­mének 5 százaléka. Ez átlag! Mert nem csak a jövedelem éves összege számított, hanem például a törzs­­gárdatagság is. Tulajdonképpen 5,2 százalékot osztott szét vállala­tunk a dolgozók között, de a 0,2 százalék a jó gazdasági és társa­dalmi munka differenciálására használható föl. Nem csak a sze­mélyek, de a gyáregységek között is lesz, azaz volt differenciálás. S még egy: az említett százalék az évközben bérként elszámolt jöve­delem hányada; ne felejtsük el, hogy a múlt évben már ebből a keretből vettünk föl különböző címeken. (Munkaverseny-jutalom, törzsgárdajutalom, újítási díj, stb.) Tehát több vagy kevesebb még­is, amit kézhez kaptunk? ! Igen, ha az 5 százalékot nézzük, akkor megegyezik az 1975-ben kifizetet­tel. De az évközi béremelések so­rán megnövekedett ennek az 5 százaléknak megfelelő kifizethető összeg és hozzá kell számolni a 0,2 százalékot is. S a differenci­álásra szánt összeg — 500-2000 forintig személyenként — a jobb, több munka megbecsülését kíván­ja kiemelni. Ezek odaítéléséről az üzemi négyszögek döntenek. Az egy főre jutó átlagjövedelem nagysága részben meghatározza a vállalat „gazdagságát". Nálunk egy főre jutó pénzbeni jövedelem 40 353 forint és nem pénzbeni 1747. Ez együttesen 6,1 százalék­kal nagyobb összeg, mint az el­múlt évi. Nem pénzbeni — hát akkkor mi lehet ez a szám? A közvetetten kifizetett összegeket­ jelöli, például üzemi étkeztetés, üdülő fenntartás, kulturális, sport, stb. A vszt az év végi nyereségrésze­sedéssel egyidőben tárgyalta az 1975. évi jóléti keret fölhasználá­sának tényszámait. 11 578 millió forint a mérleg. Sok ez, vagy (folytatás a 3. oldalon) AZ IKARUS KAROSSZ­É­RIA ÉS JÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA Az ikarusi dolgozók lakására 15,7 millió forint Az Ikarus párt­ végrehajtó bizott­sága korábbi határozatának meg­felelően elmúlt hetekben megvizs­gálta, hogy mit tett a vállalat a negyedik ötéves terv időszaka alatt a dolgozók lakáshelyzetének könnyítésére, az óvodai és a böl­csődei ellátás javítására. A negyedik ötéves terv idősza­kára az Ikarus vállalat 10 millió forintot tervezett dolgozói lakás­gondjainak enyhítésére. A tény­­szám ettől lényegesen több lett, mégpedig 15,7 millió forint. Budapesten a KISZ-bizottság kezdeményezésére még 1967-ben fogtak hozzá Mátyásföldön a Prodám utcában a 80 lakásból álló lakótelep építéséhez. A negyedik ötéves terv időszakában a vállalat tárgyi, anyagi segítséget nyújtott, így a 3-as gyáregységből biztosí­tották a gázellátást és lakásonként 22 ezer forint támogatást adtak. 1971 és 72-ben vállalatunk a Varga József utcában épülő OTP társasház-lakótelepen 29 lakásra kapott kijelölési jogot. Ezeknek a dolgozóknak átlagban 95 ezer forint hitelt nyújtott az Ikarus. 1972-ben még 29 ikarusi dolgozó kapott itt lakást és lakástámoga­tási kölcsönt. Az Ikarus és az EMG dolgozói munkáslakás-építő szövetkezetet alakítottak. A számunkra az első ütemben biztosított száz lakásra mindössze 86 dolgozó jelentke­zett. A második ütemben mód nyílt arra, hogy újabb 40 lakást kaphassunk, így összesen ennek a szövetkezetnek a keretében 126-an jutnak lakáshoz az épít­kezés befejezésekor. Pártunk és kormányunk a lakás­­helyzet javítása érdekében olyan rendelkezést hozott, hogy a vál­lalat a fizikai dolgozók részére a lakásárnak — a szociálpolitikai kedvezmény levonása után fenn­maradó összegnek — 20 százalékát adhatja. 1974-ben már 71-en kap­tak ilyen jogcímen 30 210 forin­tot előtakarékossági kölcsönként, a fejlesztési alapból. A Centenáriumi lakótelepen is számos dolgozónk jutott lakás­hoz. 1973-ban tizenhatan kaptak lakástámogatási hitelt. Ugyancsak ebben az évben kaptak kölcsön tizen tanácsi értékesítésű szövet­kezeti lakásvásárláshoz, hatan egyedi többszintes társasház —, tizenketten pedig családiház­építéshez. 1974-ben a XVI. kerü­leti tanácstól négy, társasház lakás kijelölési jogot kaptunk. Rajtuk kívül 83-an részesültek lakásvásár­lási , illetve családiház-építési kölcsönben. 1975-ben 103 dolgozót segített a vállalat fejlesztési és részesedési alapjából lakáshoz. Hárommillió forintot költöttek erre a célra. Székesfehérvárott 1971-ben a városi tanács és az OTP kezde­ményezésére OTP társasház kere­tében 45-en jutottak lakáshoz. Ehhez a vállalattól anyagi támoga­tást kaptak. 1972-ben húszan részesültek tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásból, amelyekhez ugyancsak vállalati támogatást illetve kölcsönt is adtak. A követ­kező évben 44 székesfehérvári dolgozó lakásgondját sikerült hasonló módon megoldani. 1­974-ben harmincnégyen, 1975-ben hetvenkilencen kaptak kölcsönt a gyárból. (folytatás a 3. oldalon) Bál - nevettek Nem az én, de má­sok vélemény is az volt, így már érdeme­sebb bált rendezni! Aki ott volt, azt az alapos szervezés lepte meg elsőkén­t. Szá­mozott meghívók, számozott asztalok, gyors, fegyelmezett kiszolgálás, állandó zene mindhárom báli helyiségben. A műsor gazdagsága — talán zsúfoltsága — folya­matossága tartós jó­kedvet, kellemes szó­rakozást biztosított a bálozóknak. Múlt évi tombola, és a báli új­ság megjelenése már hagyománynak szá­mított. Többen meg­lepődtek, amikor éj­fél felé betoppant a „két krahácsi". Isme­rőseim ámultak: „Őket is meg tudtuk szerezni?'' Igen ezt is, és még más kelle­mes meglepetést. A „másnapi" tocsogós erdélyi káposztát Ial­kohol élsz ivónak( burleszk film vetíté­sét slanyhuló kedvű­­eknek), szalagos fán­­kot (az Ínyen­ceknek). Mit lehet mondani a bálról utólag: jó volt, kellemes, tartal­mas? Válogassanak értékeljenek, ítélje­nek, de egyet tudn szükséges, hogy min­dent itt nálunk ren­deztek, az Ikarus szervezők, vállalat támogatással. Igaz nagyon sokba kerül. S persze ez is viszony­lagos­­, de értékét mindenki maga érzi. Reggel, amikor a tár­saságok elbúcsúztak egymástól csak ennyit kérdeztek: „ Vajon hétfőn hogy fogunk munkába menni....?" - nevet­tek, ahogy azt egész idő alatt tették. í­gy Küldöttértekezlet március 13-án A székesfehérvári üzemi KISZ- végrehajtó bizottság március 5-én ülésezett. Megtárgyalták a KISZ- bizottság beszámolóját az 1973-75. évi munkáról, valamint a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalását. A be­számolót, illetve az állásfoglalást az üzemi KISZ-küldöttértekezlet elé terjesztik. Az üzemi KISZ-küldöttértekez­­letre 1976. március 13-án, szomba­ton reggel 8 órai kezdettel a gyár kultúrtermében kerül sor. Ezen 80 küldött képviseli a gyári KISZ-tagságot. A küldöttértekez­let megválasztja a 11 tagú új üzemi KISZ-bizottságot. AZ ÖSZTÖNZÉSI RENDSZERRŐL Az Ikarus székesfehérvári üzemi párt­ végrehajtó bizottsága 1976. március 2-án ülést tartott. A végrehajtó bizottság megvitat­ta és elfogadta­­ Báldy Sándor főkönyvelő tá­jékoztató jelentését az 1976. évi anyagi érdekeltség és ösztönzés rendszeréről, valamint az 1975. évi­­ alap felhasználásáról és az év végi részesedésről; — Szeri István osztályvezető be­számolóját a szervezési és ellen­őrzési osztály 1975. évi munkájá­ról, és 1976. évi feladatairól. XXIV. Évfolyam 6. szám 1976. március 12. FM­ 76 pályázat Az 1976. évi forradalmi ifjúsági napok tiszteletére a Kilián György KISZ-szervezet bizottsága háromfordulós pályázatot hir­det, amelynek kérdései a három tavasz (1840, 1919, 1945) törté­nelmi eseményeihez kapcsolódik. Az első forduló kérdései február 27-i számunk első oldalán, a harmadik forduló kérdéseit pedig a következő számunkban találjátok! FIN '76 II 1. Hogyan nevezzük röviden a Párizsi Békekonferencia 1919. február 26-i ülésén elfogadott határozatát? Kiről kapta a nevét és miért? (6 pont) 2. Mikor alakult a KMP? (1 pont) 3. 1918. november 16. Kinek a neve kívánkozik ezen évszám mellé? (3 pont) 4. Milyen kapcsolatban van 1918 a 100 000-rel? (2 pont) 5. Október 25-én alakult Károlyi Mihály vezetésével? (3 pont) 6. 1886—1939. Szilágycsehen született és Kolozsvárt járt egye­temre, újságíró is volt? (6 pont) 7. Részben Springer álnéven írt, osztrák szociáldemokrata politikus volt (1870—1950). Műveiben az ausztromarxizmus egyik ideológusa, a kultúranatómia elméletének hirdetője? (8 pont) 8. Ki volt a Szakszervezeti kormány első elnöke, és mikor alakult meg? (3 pont) Várjuk részvételeteket (a székesfehérvári és a pusztavámi gyár fiataljaitól is), megfejtéseiteket zárt borítékban a budapesti gyár KISZ-bizottságára juttassátok el. székesfehérvári és pusztavámi pályázóinknál a posta­bélyegzőn szereplő dátum a mérvadó!) A fordulók határidői: 1976. március 15., március 25., és április 5. Eredményhirdetés: az április 23-i számunkban. I. díj: 1 hetes magyarországi üdülés. II. díj: 1 hetes magyarországi üdülés. III. díj: 1 hetes magyarországi üdülés. A kérdéseket összeállította és a pályázatot vezeti: Krémer József.

Next