Ikarus, 1979 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1979-08-24 / 17. szám

Mit valósítottak meg a cselekvési programból? A móri gyárban pártvezetőségi ülésen tárgyalták meg a cselekvési program idő­arányos végrehajtását. A gyár 1979 évi cselekvési programja a szocialista munka­verseny fölajánlásra épült. A fölajánlások, illetve a cselekvési programban megfogal­mazott célok a gyári munka hatékony­ságának javítását szolgálják. A cselekvési program összeállításakor elsődleges szem­pontként szerepelt, hogy a megfogal­mazott célok elérése érdekében kijelöljék azokat a szakterületeket és vezetőket, akik felelősek a meghozandó gazdasági intéz­kedések egyeztetéséért. A gyártási és egyéb feladatokat a több­lépcsős termelési tervek tartalmazzák. A cselekvési programban a végrehajtás módját határozták meg, így az értékelés sem a tervteljesítések számszerűségét mél­tatja, hanem ezek megvalósítása érdekében tett intézkedésekről ad számot. A program tartalmazza a termékszer­kezet korszerűsítését, a munka hatékony­ságának és minőségének javítását, a mun­kaerő célszerűbb foglalkoztatását, a veze­tési színvonal javítását és a szakmai to­vábbképzést biztosító tennivalókat. Mind­ezeken kívül a móri gyárban az első félév­ben kiemelten foglalkoztak a munka­­verseny-mozgalom továbbfejlesztésével. A brigádok vállalták, hogy a szocialista ver­senymozgalom céljain belül fokozatosan érvényesítik a minőség, hatékonyság és ésszerű takarékosság elvét. Ennek ered­ményeként javultak a gyári selejtmutatók. A gyári négyszög minősítette a brigád­vállalásokat, s a nem megfelelőek helyett a brigádok pótvállalást tettek. A felaján­lások alapján növelni akarják az anyag-, energiatakarékosságot, a hasznos mun­kaidő alapot, ez utóbbit elsősorban a tört­napi veszteségidők csökkentésével kívánják elérni. Az eredményesség érdekében a gyár gazdasági vezetése támaszkodik a brigád­mozgalomban rejlő szervezési tartalékokra. Végül megállapították: „A területi gaz­dasági vezetőknek a jövőben még többet kell foglalkozzok a brigádok tevékenysé­gével, a brigádvezetők fölkészítésével. A szocialista brigádvezetőknek pedig ki kell vívniuk az őket megillető helyet. Szakmai és egyéb kérdésekben partnerré kell vál­tak. Mindezek megvalósításával közös egységben kell tevékenykedni a célok el­éréséért.” Szántó Sándor A MÓRI ÜSZB HÁROM TÉMÁJA Miként segítették a termelést Az éves munkatervnek megfelelően augusztus 9-én üszb­ülést tartottak a móri gyárban. A napirendi pontok között sze­repelt az 1978/79 évi szakszervezeti tö­megpolitikai oktatás, valamint a szakszer­vezeti tisztségviselők oktatásának éves ér­tékelése, tájékoztató a szakszervezet ter­melést segítő tevékenysége, s a gyár első félévi gazdasági eredményeiről szóló beszá­moló. 1. Szakszervezeti tömegpolitikai akta-A SZOT elnökség 1978. január 30-i határozata értelmében javítani kell a szak­­szervezeti tagság politikai oktatásának mi­nőségét, hatékonyságát. Az 1978/79 oktatási évre 160 dolgozót iskoláztak be. A nyolc csoport oktatását négy propagandistával oldották meg. A foglalkozások szemléltetésére továbbra is felhasználták a filmeket, tablókat. A köte­lező tematikán kívül kitértek egyes pártha­tározatok ismertetésére is. Foglalkoztak azzal, hogy a szocialista életmód össze­függésben és kölcsönhatásban van a ter­melési viszonyokkal és az anyagi feltételek kialakításával. A társadalmi aktívák továbbképzését az SZMT különböző szaktanfolyamokon biz­tosította. Az oszk részéről négyhetes szo­ciálpolitikai tanfolyamon egy, kereske­delmi társadalmi ellenőr egyhetes tanfo­lyamon nyolc, vezető propagandisták tan­folyamán egy, gazdasági vezetők tanfolya­mán egy dolgozó vett részt. A vezető­bizalmiak részére Balatonbogláron szer­vezett egyhetes tanfolyamon hatan vettek részt. A szakszervezeti bizalmiak tovább­képzésére hét témakörből tartottak elő­adást. A szocialista brigádvezetők részére az oszk négy alkalommal tartott tovább­képzést. 2. A szakszervezet termelést segítő tevé­kenysége. Az V. ötéves terv 1979-re eső felada­tainak végrehajtása érdekében a vállalat szakszervezeti bizottság éves cselekvés programot adott ki. Fő feladatul határoz­ták meg a vállalati terv teljesítésének segí­tését. Ennek érdekében takarékos gazdál­kodást, a munkafegyelmet, a tervszerű munkavégzést kívánták segíteni. Kiemelten foglalkoztak a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével, az 1979 évi gazdaság­­politikai célok teljesítésével, a vállalati jö­vedelempolitikával. A munkaverseny értékelésekor különös figyelmet fordítottak a munka minőségére, az ütemes termelésre, valamint a teljesít­mény növelésére. A kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó üzemek szocialista brigádjai részére, az értékelésben elért eredmények alapján, anyagi és erkölcsi elismerést bizto­sítottak. A KISZ-bizottsággal együttműködve részt vettek a szocialista munkaverseny sajátos ifjúsági versenyformáinak előkészí­tésében és lebonyolításában. Értékelték az újítómozgalom helyzetét, és meghatároz­ták a további feladatokat. Folyamatosan ellenőrizték a túlórafelhasználást. Az igaz­gatási osztállyal közösen segítették a foko­zott vagyonbiztonság és a társadalmi tulaj­don védelmét. 3. Az első félév gazdasági eredményei. A gyár a vele szemben támasztott ter­melési és gazdálkodási feladatokat, a gya­kori típusváltozások ellenére is túlteljesí­tette. A termelés nem volt zökkenő­­mentes. Sok gondot okoztak a program­­módosítások. A befejezetlen állomány tel­jes felhasználásával és nagymértékű túl­óráztatásokkal elérték, hogy a kész autó­busz-átadást sem Budapesten, sem Székes­­fehérváron nem akadályozták. Eredmé­nyüket növeli, hogy a termelési terv teljesí­téséhez szükséges fizikai létszám a terve­zettnél kevesebb volt. A fel nem osztott és az üzemi általános költség mindezek mellett a tervezettnél kevesebb lett. Kedvezőtlenebb a helyzet a forgóeszköz állománnyal. A tényleges készlet magasabb a bázisnál is és a terve­zettnél is. Ebben a többletben benne van a saját vállalkozásban végzett ipari és építő­ipari beruházások befejezetlen állománya. Tartalmazza továbbá a beruházásokhoz be­érkezett, még raktáron lévő anyagokat. Szántó Sándor tás­ A nőknek állandóan bizonyítaniuk kell A szakszervezeti bizottság kezdemé­nyezésére augusztus 7-én a törzsgyárban megbeszélésre gyűltek össze a vállalatnál gazdasági vezetői állásban lévő nők, hogy kötetlen beszélgetés formájában megvi­tassák a nőpolitikai határozat végrehajtása során nyert tapasztalataikat.­­­Vester Já­nosné személyzeti és szociális igazgató gondolatébresztő bevezetése után — szán­dékosan nem vitaindító előadásról írok, mivel annyira egyöntetűek volta a vélemé­nyek, hogy vitáról nem lehet beszélni — sorra elmondták a gyárak képviselői, milyen előrelépést tapasztalnak a nők helyzetének javításával kapcsolatban, s melyek azok a pontok, ahol további segít­ségre volna szükség. Sok szó esett a GYES szerepéről és a fiatal nők előbbre jutásáról. Végső meg­állapítás az, hogy a GYES nem akadá­lyozza a nők vezető állásba jutását; a 20-30 év közöttiek (akiknek köréből kerül ki a GYES-en lévők többsége), az esetek nagy részében még egyébként sem érettek a vezető beosztásra, mely bizonyos élettapasztalatot követel meg. Egyébként sem szabad a munkahely szempontjából holtidőnek tekinteni a GYES-t. Okosan gazdálkodván az idővel, a kis jövevények tökéletes ellátása mellett is jut idő a szak­mai önképzésre, vagy akár — ha a család is úgy akarja, a férj is besegít — az intéz­ményes oktatásban való részvételre is. Példa van arra, hogy a kismama gyermek­­gondozási szabadsága alatt folytatta és fe­jezte be egyetemi tanulmányait. A már tisztséget viselő kisgyermekes anyáknak bizony többlet­terhet kell vállal­­niuk, hogy a munkahelyen is helyt tud­janak állni és a család se lássa kárát munk­ahelyi gondjaiknak, elfogalaltságuknak. A férfi-női vezetők „teljes" egyenjo­gúságának elismerése még nem „felhő­mentes". A nőknek többszörösen, állan­dóan bizonyítaniuk kell, ha egyszer vezető beosztásba kerültek. Talán még azt is meg­kockáztathatjuk kimondani, hogy bizony kevesebbet néznek el egy női vezetőnek, akár szakmai, akár emberi botlását, mint egy azonos szinten dolgozó férfinak. Sok esetben gondot jelent, hogy a be­osztottak nehezebben, kritikusabban fo­gadják a női vezető kinevezését, mint a férfiakét. Az emberek tudatában (vagy tudat alattijában? ) még él az a hit, hogy a férfiak jobb adottságokkal rendelkeznek a vezetésben. Hogy miben történt előrelépés, azt a jelenlévők többségét kitevő, 40—50 évesek tudják legjobban érzékelni, ők még néhány hét szülési szabadság mellett nevelték gyer­mekeiket, képezték magukat, látták el gaz­dasági-társadalmi tisztségeiket. T.K. — Szeged Ne tekintsék társadalmi munkának Nem kötelező a DH munkarendszer. De ahol bevezették és használják, ott ezentúl éves munkaprogramot kell készíteni, s annak alapján dolgozni. Így rendelkezett tavaly decemberi ülésén a KGM és a Vasas Szakszervezet. E határozat alapján születtek meg az idén a törzsgyárban és a telephelyeken a munkaprog­ramok. Azóta több, mint fél év telt el. És nem is eredménytelenül. Ez derült ki Bosznay István DH titkár szavaiból, amikor nemrégiben rövid tájékoztatást kértünk tőle. — A törzsgyárban éves munkaprogramot készített a tetőgyártó, az oldalvázgyártó, a homlokfalgyártó és a fényező munkájával foglalkozó DH bizottság — mondotta. S még hozzátette, hogy a munkaprogramok összeállítása kicsit elhúzódott. A jövőben rugal­masabban igyekeznek majd elkészíteni őket. — Hosszadalmas lenne részletesen ismertetni az egyes munka­­programokat, így inkább arról kérdezem, mi valósult meg az eltelt félév alatt belőlük? — A tetőgyártósoron például megtörtént a hossz-sarok griffelő szerszám telepítése. Igaz, ezen a területen már egy éve működik a munkabizottság. Az oldalvázgyártáshoz viszont csak most alakult meg, s csak ez év elején kezdte meg működését. A busz l-ben működő munkabizottságok egyébként már számos feladatot ol­dottak meg, s tevékenységüket ez évben a busz ll-re is szeretnék kiterjeszteni, így a menyezetfarostozásra és a mennyezeti lámpák szerelésére. — S mi valósult meg a másik két munkabizottság program­jából? — A homlokfal gyártásával foglalkozó munkabizottság tevé­kenysége most vett új lendületet. Ugyanis a nemrégiben történt személyi változás után idő kellett az átállásra. Az utóbbi időben azért itt is történt előrelépés. A munkabizottság egyik felmérése megállapította, hogy a sajtolóból átkerülő alkatrészek közül nem a legszükségesebbeket zsírtalanítják. Az érdekeltségi rendszer alapján azt javasolták, hogy a zsírtalanítás - mint technikai munkafázis - kerüljön át a busz l-be, így az év eleje óta a busz l-ben zsírtalanítanak. A tényező eredményeiről így beszélt a DH-titkár: - A munkaprogram alapján itt a kisgépek javítása, a festéktar­tályok javítása és karbantartása került a középpontba. S nyugod­tan mondhatjuk, megoldódott a festéktartályok gondja. Segítsé­get ehhez az üzemfenntartási gyáregységtől kapnak, ahol beépí­tették feladattervükbe ezen berendezések pótalkatrész ellátását. A kisgépekkel kapcsolatban egy érdekes eset történt. A DH munka­­bizottság egy alkalommal összehívta a dolgozókat. Elmondták, hogy mennyi pénzt emészt föl a kisgépek javítása. S azt is, hogy a gépek legtöbbször a helytelen használat miatt hibásodnak meg. Kiderült, hogy a dolgozók nem is sejtették, mennyibe kerül egy ilyen javítás. A hibák csökkentésére egy adminisztratív intézkedés is született: a gépek javításának költségét ezentúl az üzemre terhelik. Az eredmények nem rosszak. Ezt támasztja alá a KGM DH Klubjának egy vállalatunkhoz küldött levele is, amiben ez áll: Az ikarusi DH az országban működő legjobb munkarendszerek egyike. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs tennivaló. Ezt fogalmazta meg a DH titkár is utolsó mondataiban: " Lényegesen gyorsabb ütemű lehetne a megvalósítás, ha a bizottságok munkájukat folyamatosabban végeznék. Ha a bizott­ságok tagjai a munkaprogramok megvalósítását nem társadalmi munkának tekintenék... -budai. 1952 ben festő szakmunkásként kezdett a fehérvári gyárunkban Prónai László. Öt év eltelte után lett csoportvezető, majd 1971 óta művezető. Az üzemfenntartás 43 dolgozóját irányítja (festőket, asztalosokat, kőműveseket, burkolókat). Az elmúlt évi munkája és pályázata alapján elnyerte a „Kiváló Művezető" címet. Fotó: dr. Garaminé ÚJABB FÖLAJÁNLÁSOK Vigyázunk a gépeinkre A szegedi gyárban 1979. augusztus 6-án a gyár főmérnöke, Telihay László ismertette az MSZMP XII. kongresszusának, valamint hazánk fölszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére beindított emeltszintű szocialista munkaverseny fölhívást. Elmondotta, hogy az V. ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében mit javasol a gyár vezetősége a szocialista brigádoknak elfogadásra. A gyűlés több résztvevője, így Raupach István, a tmk dolgozója, a Delta Szocialista Brigád tagja, a kiszolgáló üzemrészek dolgozói nevében biztosította a gyár vezetőségét arról, hogy körültekintő és lelkiismeretes munkával fogják biztosítani a termelőegységek gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak üzembiztos állapotát. T­ölgyesi Györgyné, a Béke Szocialista Brigád tagja, az utasajtó-szerelő műhely dolgozói nevében tett ígéretet arra, hogy a gyár vezetői által javasolt emelt tervet mennyiségben és minőségben is kifogástalanul fogják végrehajtani. Egyúttal ehhez kérte a gyár vezetőinek és a budapesti sajtoló gyáregység brigádjainak támogatását, a sajtolt ajtólemezek ütemes szállítását. Nagy Ferenc, az Augusztus 20. Szocialista Brigád vezetője, a gyár műszaki és adminisztratív dolgozói nevében tett fölajánlást a termelést elősegítő tevékenység fokozására. Gárdián Imréné, a Május 1. II. Szocialista Brigád vezetője, a tetőszellőző műhely dolgozói nevében csatlakozott a felhíváshoz. Biztosította a gyár vezetőit az emeltszintű terv teljesítéséről, a mennyiségi és minőségi követelmények, valamint a takarékossági elvek szem előtt tartásával. Ezt követően a gyűlés résztvevői megszavazták az emeltszintű tervfeladathoz való csatlakozást. Elfogadták a törzsgyár fölhívását az V. ötéves terv 1980. szeptember 30-i sikeres befejezésére. Bors István Szeged Vegyék figyelembe! Egy üzem , egy iskola A XVI. kerületi pártbizottság ez év elején foglalkozott az üzemek és a különböző kerületi intézmények kapcsolatának kérdésével, s ezen belül az „Egy üzem, egy iskola" mozgalom helyzetével is. A pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy az erőforrásokat jobban összpontosítva használjuk föl. A kapcsolatok módszerének szélesítése és gazdagítása érdekében pedig határozzuk meg azoknak az intézmé­nyeknek a körét, amelyeket egy-egy üzem patronál. Az Ikarus számára ilyen célból az alábbi iskolákat, óvodákat, illetve pártszerve­zeteket jelölte meg. Óvodák: Zsenge utcai, Arany János utcai és átadás után a mátyásföldi új óvoda. Iskolák: Baross Gábor utcai, átadás után a Centenárium lakótelepi, Táncsics utcai általános iskola. Szerb Antal gimnázium. Pártszervezetek: Rákosszentmihály II., Mátyásföld I. és II., Árpádföld körzet. Kérem, hogy vegyék figyelembe a fölosztást és lehetőleg a kijelölt intézményekkel vegyék föl a kapcsolatokat, számukra végezzenek a szocialista brigádok társadalmi munkát. A hulladékanyag, valamint esetleges gépkocsi és egyéb igények elbírálásakor is vegyék figyelembe ezeket a szempontokat. Wester Jánosné személyzeti és szociális igazgató A BÚSM ÉS A BŰNÜLDÖZÉS „Előadások és tanfolyamok terve 1979—1980" címmel ismertetőt adott ki a művelődési központ. A szocialista bri­gádok fóruma; a Nők akadémiája — nem­csak nőknek; a Moszkva — 1980 — Olim­piai játékok; Forró helyzetek a külpoliti­kában; a Családi jog és annak gyakorlata; a Bűn - bűnüldözés — büntetés; a Szakmun­kástanulóknak címmel tervezett előadá­sokat ismerteti a tízoldalas kis füzet. Egy azonban kimaradt belőle: a Budapesti sé­ták­ minden hónap utolsó vasárnapján szerveznek városnézést. Szeretnék megis­mertetni a főváros nevezetességeit - par­kokat, épületeket, múzeumokat, műemlék jellegű városrészeket. Érdeklődni vagy jelentkezni a művelődési központ irodájá­ban lehet. Nyelvtanfolyamok indulnak megfelelő számú jelentkező esetén az Ikarus Művelő­dési Központban. A 90 órás tanfolyam - heti készer 2 órás vagy heti egyszer 3 órás beosztással - 500 forintba kerül. Jelent­kezni német, angol kezdő, illetve német, angol középhaladó tanfolyamra augusztus 15-től 29-ig a művelődési központ irodájá­ban lehet.

Next