Ikarus, 1979 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1979-08-24 / 17. szám
Mit valósítottak meg a cselekvési programból? A móri gyárban pártvezetőségi ülésen tárgyalták meg a cselekvési program időarányos végrehajtását. A gyár 1979 évi cselekvési programja a szocialista munkaverseny fölajánlásra épült. A fölajánlások, illetve a cselekvési programban megfogalmazott célok a gyári munka hatékonyságának javítását szolgálják. A cselekvési program összeállításakor elsődleges szempontként szerepelt, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében kijelöljék azokat a szakterületeket és vezetőket, akik felelősek a meghozandó gazdasági intézkedések egyeztetéséért. A gyártási és egyéb feladatokat a többlépcsős termelési tervek tartalmazzák. A cselekvési programban a végrehajtás módját határozták meg, így az értékelés sem a tervteljesítések számszerűségét méltatja, hanem ezek megvalósítása érdekében tett intézkedésekről ad számot. A program tartalmazza a termékszerkezet korszerűsítését, a munka hatékonyságának és minőségének javítását, a munkaerő célszerűbb foglalkoztatását, a vezetési színvonal javítását és a szakmai továbbképzést biztosító tennivalókat. Mindezeken kívül a móri gyárban az első félévben kiemelten foglalkoztak a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésével. A brigádok vállalták, hogy a szocialista versenymozgalom céljain belül fokozatosan érvényesítik a minőség, hatékonyság és ésszerű takarékosság elvét. Ennek eredményeként javultak a gyári selejtmutatók. A gyári négyszög minősítette a brigádvállalásokat, s a nem megfelelőek helyett a brigádok pótvállalást tettek. A felajánlások alapján növelni akarják az anyag-, energiatakarékosságot, a hasznos munkaidő alapot, ez utóbbit elsősorban a törtnapi veszteségidők csökkentésével kívánják elérni. Az eredményesség érdekében a gyár gazdasági vezetése támaszkodik a brigádmozgalomban rejlő szervezési tartalékokra. Végül megállapították: „A területi gazdasági vezetőknek a jövőben még többet kell foglalkozzok a brigádok tevékenységével, a brigádvezetők fölkészítésével. A szocialista brigádvezetőknek pedig ki kell vívniuk az őket megillető helyet. Szakmai és egyéb kérdésekben partnerré kell váltak. Mindezek megvalósításával közös egységben kell tevékenykedni a célok eléréséért.” Szántó Sándor A MÓRI ÜSZB HÁROM TÉMÁJA Miként segítették a termelést Az éves munkatervnek megfelelően augusztus 9-én üszbülést tartottak a móri gyárban. A napirendi pontok között szerepelt az 1978/79 évi szakszervezeti tömegpolitikai oktatás, valamint a szakszervezeti tisztségviselők oktatásának éves értékelése, tájékoztató a szakszervezet termelést segítő tevékenysége, s a gyár első félévi gazdasági eredményeiről szóló beszámoló. 1. Szakszervezeti tömegpolitikai akta-A SZOT elnökség 1978. január 30-i határozata értelmében javítani kell a szakszervezeti tagság politikai oktatásának minőségét, hatékonyságát. Az 1978/79 oktatási évre 160 dolgozót iskoláztak be. A nyolc csoport oktatását négy propagandistával oldották meg. A foglalkozások szemléltetésére továbbra is felhasználták a filmeket, tablókat. A kötelező tematikán kívül kitértek egyes párthatározatok ismertetésére is. Foglalkoztak azzal, hogy a szocialista életmód összefüggésben és kölcsönhatásban van a termelési viszonyokkal és az anyagi feltételek kialakításával. A társadalmi aktívák továbbképzését az SZMT különböző szaktanfolyamokon biztosította. Az oszk részéről négyhetes szociálpolitikai tanfolyamon egy, kereskedelmi társadalmi ellenőr egyhetes tanfolyamon nyolc, vezető propagandisták tanfolyamán egy, gazdasági vezetők tanfolyamán egy dolgozó vett részt. A vezetőbizalmiak részére Balatonbogláron szervezett egyhetes tanfolyamon hatan vettek részt. A szakszervezeti bizalmiak továbbképzésére hét témakörből tartottak előadást. A szocialista brigádvezetők részére az oszk négy alkalommal tartott továbbképzést. 2. A szakszervezet termelést segítő tevékenysége. Az V. ötéves terv 1979-re eső feladatainak végrehajtása érdekében a vállalat szakszervezeti bizottság éves cselekvés programot adott ki. Fő feladatul határozták meg a vállalati terv teljesítésének segítését. Ennek érdekében takarékos gazdálkodást, a munkafegyelmet, a tervszerű munkavégzést kívánták segíteni. Kiemelten foglalkoztak a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével, az 1979 évi gazdaságpolitikai célok teljesítésével, a vállalati jövedelempolitikával. A munkaverseny értékelésekor különös figyelmet fordítottak a munka minőségére, az ütemes termelésre, valamint a teljesítmény növelésére. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó üzemek szocialista brigádjai részére, az értékelésben elért eredmények alapján, anyagi és erkölcsi elismerést biztosítottak. A KISZ-bizottsággal együttműködve részt vettek a szocialista munkaverseny sajátos ifjúsági versenyformáinak előkészítésében és lebonyolításában. Értékelték az újítómozgalom helyzetét, és meghatározták a további feladatokat. Folyamatosan ellenőrizték a túlórafelhasználást. Az igazgatási osztállyal közösen segítették a fokozott vagyonbiztonság és a társadalmi tulajdon védelmét. 3. Az első félév gazdasági eredményei. A gyár a vele szemben támasztott termelési és gazdálkodási feladatokat, a gyakori típusváltozások ellenére is túlteljesítette. A termelés nem volt zökkenőmentes. Sok gondot okoztak a programmódosítások. A befejezetlen állomány teljes felhasználásával és nagymértékű túlóráztatásokkal elérték, hogy a kész autóbusz-átadást sem Budapesten, sem Székesfehérváron nem akadályozták. Eredményüket növeli, hogy a termelési terv teljesítéséhez szükséges fizikai létszám a tervezettnél kevesebb volt. A fel nem osztott és az üzemi általános költség mindezek mellett a tervezettnél kevesebb lett. Kedvezőtlenebb a helyzet a forgóeszköz állománnyal. A tényleges készlet magasabb a bázisnál is és a tervezettnél is. Ebben a többletben benne van a saját vállalkozásban végzett ipari és építőipari beruházások befejezetlen állománya. Tartalmazza továbbá a beruházásokhoz beérkezett, még raktáron lévő anyagokat. Szántó Sándor tás A nőknek állandóan bizonyítaniuk kell A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére augusztus 7-én a törzsgyárban megbeszélésre gyűltek össze a vállalatnál gazdasági vezetői állásban lévő nők, hogy kötetlen beszélgetés formájában megvitassák a nőpolitikai határozat végrehajtása során nyert tapasztalataikat.Vester Jánosné személyzeti és szociális igazgató gondolatébresztő bevezetése után — szándékosan nem vitaindító előadásról írok, mivel annyira egyöntetűek volta a vélemények, hogy vitáról nem lehet beszélni — sorra elmondták a gyárak képviselői, milyen előrelépést tapasztalnak a nők helyzetének javításával kapcsolatban, s melyek azok a pontok, ahol további segítségre volna szükség. Sok szó esett a GYES szerepéről és a fiatal nők előbbre jutásáról. Végső megállapítás az, hogy a GYES nem akadályozza a nők vezető állásba jutását; a 20-30 év közöttiek (akiknek köréből kerül ki a GYES-en lévők többsége), az esetek nagy részében még egyébként sem érettek a vezető beosztásra, mely bizonyos élettapasztalatot követel meg. Egyébként sem szabad a munkahely szempontjából holtidőnek tekinteni a GYES-t. Okosan gazdálkodván az idővel, a kis jövevények tökéletes ellátása mellett is jut idő a szakmai önképzésre, vagy akár — ha a család is úgy akarja, a férj is besegít — az intézményes oktatásban való részvételre is. Példa van arra, hogy a kismama gyermekgondozási szabadsága alatt folytatta és fejezte be egyetemi tanulmányait. A már tisztséget viselő kisgyermekes anyáknak bizony többletterhet kell vállalniuk, hogy a munkahelyen is helyt tudjanak állni és a család se lássa kárát munkahelyi gondjaiknak, elfogalaltságuknak. A férfi-női vezetők „teljes" egyenjogúságának elismerése még nem „felhőmentes". A nőknek többszörösen, állandóan bizonyítaniuk kell, ha egyszer vezető beosztásba kerültek. Talán még azt is megkockáztathatjuk kimondani, hogy bizony kevesebbet néznek el egy női vezetőnek, akár szakmai, akár emberi botlását, mint egy azonos szinten dolgozó férfinak. Sok esetben gondot jelent, hogy a beosztottak nehezebben, kritikusabban fogadják a női vezető kinevezését, mint a férfiakét. Az emberek tudatában (vagy tudat alattijában? ) még él az a hit, hogy a férfiak jobb adottságokkal rendelkeznek a vezetésben. Hogy miben történt előrelépés, azt a jelenlévők többségét kitevő, 40—50 évesek tudják legjobban érzékelni, ők még néhány hét szülési szabadság mellett nevelték gyermekeiket, képezték magukat, látták el gazdasági-társadalmi tisztségeiket. T.K. — Szeged Ne tekintsék társadalmi munkának Nem kötelező a DH munkarendszer. De ahol bevezették és használják, ott ezentúl éves munkaprogramot kell készíteni, s annak alapján dolgozni. Így rendelkezett tavaly decemberi ülésén a KGM és a Vasas Szakszervezet. E határozat alapján születtek meg az idén a törzsgyárban és a telephelyeken a munkaprogramok. Azóta több, mint fél év telt el. És nem is eredménytelenül. Ez derült ki Bosznay István DH titkár szavaiból, amikor nemrégiben rövid tájékoztatást kértünk tőle. — A törzsgyárban éves munkaprogramot készített a tetőgyártó, az oldalvázgyártó, a homlokfalgyártó és a fényező munkájával foglalkozó DH bizottság — mondotta. S még hozzátette, hogy a munkaprogramok összeállítása kicsit elhúzódott. A jövőben rugalmasabban igyekeznek majd elkészíteni őket. — Hosszadalmas lenne részletesen ismertetni az egyes munkaprogramokat, így inkább arról kérdezem, mi valósult meg az eltelt félév alatt belőlük? — A tetőgyártósoron például megtörtént a hossz-sarok griffelő szerszám telepítése. Igaz, ezen a területen már egy éve működik a munkabizottság. Az oldalvázgyártáshoz viszont csak most alakult meg, s csak ez év elején kezdte meg működését. A busz l-ben működő munkabizottságok egyébként már számos feladatot oldottak meg, s tevékenységüket ez évben a busz ll-re is szeretnék kiterjeszteni, így a menyezetfarostozásra és a mennyezeti lámpák szerelésére. — S mi valósult meg a másik két munkabizottság programjából? — A homlokfal gyártásával foglalkozó munkabizottság tevékenysége most vett új lendületet. Ugyanis a nemrégiben történt személyi változás után idő kellett az átállásra. Az utóbbi időben azért itt is történt előrelépés. A munkabizottság egyik felmérése megállapította, hogy a sajtolóból átkerülő alkatrészek közül nem a legszükségesebbeket zsírtalanítják. Az érdekeltségi rendszer alapján azt javasolták, hogy a zsírtalanítás - mint technikai munkafázis - kerüljön át a busz l-be, így az év eleje óta a busz l-ben zsírtalanítanak. A tényező eredményeiről így beszélt a DH-titkár: - A munkaprogram alapján itt a kisgépek javítása, a festéktartályok javítása és karbantartása került a középpontba. S nyugodtan mondhatjuk, megoldódott a festéktartályok gondja. Segítséget ehhez az üzemfenntartási gyáregységtől kapnak, ahol beépítették feladattervükbe ezen berendezések pótalkatrész ellátását. A kisgépekkel kapcsolatban egy érdekes eset történt. A DH munkabizottság egy alkalommal összehívta a dolgozókat. Elmondták, hogy mennyi pénzt emészt föl a kisgépek javítása. S azt is, hogy a gépek legtöbbször a helytelen használat miatt hibásodnak meg. Kiderült, hogy a dolgozók nem is sejtették, mennyibe kerül egy ilyen javítás. A hibák csökkentésére egy adminisztratív intézkedés is született: a gépek javításának költségét ezentúl az üzemre terhelik. Az eredmények nem rosszak. Ezt támasztja alá a KGM DH Klubjának egy vállalatunkhoz küldött levele is, amiben ez áll: Az ikarusi DH az országban működő legjobb munkarendszerek egyike. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs tennivaló. Ezt fogalmazta meg a DH titkár is utolsó mondataiban: " Lényegesen gyorsabb ütemű lehetne a megvalósítás, ha a bizottságok munkájukat folyamatosabban végeznék. Ha a bizottságok tagjai a munkaprogramok megvalósítását nem társadalmi munkának tekintenék... -budai. 1952 ben festő szakmunkásként kezdett a fehérvári gyárunkban Prónai László. Öt év eltelte után lett csoportvezető, majd 1971 óta művezető. Az üzemfenntartás 43 dolgozóját irányítja (festőket, asztalosokat, kőműveseket, burkolókat). Az elmúlt évi munkája és pályázata alapján elnyerte a „Kiváló Művezető" címet. Fotó: dr. Garaminé ÚJABB FÖLAJÁNLÁSOK Vigyázunk a gépeinkre A szegedi gyárban 1979. augusztus 6-án a gyár főmérnöke, Telihay László ismertette az MSZMP XII. kongresszusának, valamint hazánk fölszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére beindított emeltszintű szocialista munkaverseny fölhívást. Elmondotta, hogy az V. ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében mit javasol a gyár vezetősége a szocialista brigádoknak elfogadásra. A gyűlés több résztvevője, így Raupach István, a tmk dolgozója, a Delta Szocialista Brigád tagja, a kiszolgáló üzemrészek dolgozói nevében biztosította a gyár vezetőségét arról, hogy körültekintő és lelkiismeretes munkával fogják biztosítani a termelőegységek gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak üzembiztos állapotát. Tölgyesi Györgyné, a Béke Szocialista Brigád tagja, az utasajtó-szerelő műhely dolgozói nevében tett ígéretet arra, hogy a gyár vezetői által javasolt emelt tervet mennyiségben és minőségben is kifogástalanul fogják végrehajtani. Egyúttal ehhez kérte a gyár vezetőinek és a budapesti sajtoló gyáregység brigádjainak támogatását, a sajtolt ajtólemezek ütemes szállítását. Nagy Ferenc, az Augusztus 20. Szocialista Brigád vezetője, a gyár műszaki és adminisztratív dolgozói nevében tett fölajánlást a termelést elősegítő tevékenység fokozására. Gárdián Imréné, a Május 1. II. Szocialista Brigád vezetője, a tetőszellőző műhely dolgozói nevében csatlakozott a felhíváshoz. Biztosította a gyár vezetőit az emeltszintű terv teljesítéséről, a mennyiségi és minőségi követelmények, valamint a takarékossági elvek szem előtt tartásával. Ezt követően a gyűlés résztvevői megszavazták az emeltszintű tervfeladathoz való csatlakozást. Elfogadták a törzsgyár fölhívását az V. ötéves terv 1980. szeptember 30-i sikeres befejezésére. Bors István Szeged Vegyék figyelembe! Egy üzem , egy iskola A XVI. kerületi pártbizottság ez év elején foglalkozott az üzemek és a különböző kerületi intézmények kapcsolatának kérdésével, s ezen belül az „Egy üzem, egy iskola" mozgalom helyzetével is. A pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy az erőforrásokat jobban összpontosítva használjuk föl. A kapcsolatok módszerének szélesítése és gazdagítása érdekében pedig határozzuk meg azoknak az intézményeknek a körét, amelyeket egy-egy üzem patronál. Az Ikarus számára ilyen célból az alábbi iskolákat, óvodákat, illetve pártszervezeteket jelölte meg. Óvodák: Zsenge utcai, Arany János utcai és átadás után a mátyásföldi új óvoda. Iskolák: Baross Gábor utcai, átadás után a Centenárium lakótelepi, Táncsics utcai általános iskola. Szerb Antal gimnázium. Pártszervezetek: Rákosszentmihály II., Mátyásföld I. és II., Árpádföld körzet. Kérem, hogy vegyék figyelembe a fölosztást és lehetőleg a kijelölt intézményekkel vegyék föl a kapcsolatokat, számukra végezzenek a szocialista brigádok társadalmi munkát. A hulladékanyag, valamint esetleges gépkocsi és egyéb igények elbírálásakor is vegyék figyelembe ezeket a szempontokat. Wester Jánosné személyzeti és szociális igazgató A BÚSM ÉS A BŰNÜLDÖZÉS „Előadások és tanfolyamok terve 1979—1980" címmel ismertetőt adott ki a művelődési központ. A szocialista brigádok fóruma; a Nők akadémiája — nemcsak nőknek; a Moszkva — 1980 — Olimpiai játékok; Forró helyzetek a külpolitikában; a Családi jog és annak gyakorlata; a Bűn - bűnüldözés — büntetés; a Szakmunkástanulóknak címmel tervezett előadásokat ismerteti a tízoldalas kis füzet. Egy azonban kimaradt belőle: a Budapesti séták minden hónap utolsó vasárnapján szerveznek városnézést. Szeretnék megismertetni a főváros nevezetességeit - parkokat, épületeket, múzeumokat, műemlék jellegű városrészeket. Érdeklődni vagy jelentkezni a művelődési központ irodájában lehet. Nyelvtanfolyamok indulnak megfelelő számú jelentkező esetén az Ikarus Művelődési Központban. A 90 órás tanfolyam - heti készer 2 órás vagy heti egyszer 3 órás beosztással - 500 forintba kerül. Jelentkezni német, angol kezdő, illetve német, angol középhaladó tanfolyamra augusztus 15-től 29-ig a művelődési központ irodájában lehet.