Ikarus, 1981 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-19 / 4. szám

Tervezés és kezdeményezés a tömegsportban Nem kíván bővebb magyarázatot az, hogy a testnevelés és a sport milyen fontos szerepet tölt be társadalmunk életében. Az sem szorul magyarázatra, hogy a verseny­­sport színvonalának emelése mellett az if­júság és a felnőtt dolgozók egészséges élet­módra nevelése, munkaképességük növe­lése, szabadidejük hasznos és kultúrált el­töltésének rendszeresebbé tétele miért fő feladatunk. A SZOT határozatának, a munkahelyi olimpia továbbfejlesztésének szellemében kiemelt feladatunknak kell tekinteni a vál­lalati dolgozók tömegsportját, sportren­dezvényeken való rendszeres részvételét, valamint lehetőséget biztosítani sporttele­pünkön a lakosság testedzési igényének kielégítésére. A szakszervezeti munkabizottság vezető­jét, Bátai Tibort kérdeztük meg arról, hogyan és milyen szempontok alapján állí­tották össze az 1981-es versenynaptárt.­­ A tömegsport bizottság az éves ver­senynaptár elkészítésénél figyelembe vette a vasasszakszervezet munkatervét és annak ajánlásait, valamint a XVI. kerületi Testne­velési és Sportfelügyelőség szervezésében kiírt versenyeket. Miután a versenyekre mozgósítás, a szervezés a KISZ és az oszk sportfelelőseinek a feladata, a tömegsport bizottság az elkészített versenykiírásokat a sportfelelősöknek továbbítja. Ezen kívül a jobb és szorosabb együttműködés céljából a tömegsport bizottság a havonta megtar­tandó közös megbeszélésekre meghívja a sportfelelősöket és megvitatja a fölmerülő nehézségeket. — Ragaszkodik-e a bizottság a verseny­­naptárhoz, vagy elfogad és magáénak érez-e egyéni kezdeményezésű versenyeket is? — Elfogadunk, ám legalább két héttel az eseményt megelőzően kérjük a jelentke­zést az illetékes sportfelelősöknél a sport­ág, a résztvevők száma és a verseny ideje pontos megjelölésével, hiszen ennyi idő szükséges a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében a pálya biztosítása, versenybíró küldése és egyéb szervezési gondok megol­­dására. — Kik a sportágfelelősök? — Tekében Szabó Márton és jómagam, asztaliteniszben Korsós József és László Sándor. Sakkversenyek rendezését Kulcsár László vállalta. Labdarúgásban Bezzeg József, Bátai Tibor, atlétikában Farkas Csaba, teniszben Mészáros József lábte­niszben és fejelésben Bezzeg József az illetékes. Kézilabdában Böcskei Lajost kell megkeresni, röplabdában Bátai Tibort, lö­vészetben Barbicz Ferencet. Az összetett honvédelmi verseny sportágfelelőse Vesztróczi György. Szót kell ejteni a tan­folyamok, illetve a kondicionáló torna fe­lelősökről: a kondicionáló tornát a mun­kásszállóban Vilinek István, a női kondi­cionáló tanfolyamot az Ikarus Művelődési központjában Bakondi Istvánná, a tenisz­­tanfolyamot Mészáros József vezeti. A sportfelelősöktől lehet megérdeklődni a versenyek és tanfolyamok helyét, idejét. Mint azt Bátai Tibor elmondta, mind a „Nyitott pályák" a kerületi lakosság szá­mára, mind az egyéb rendezvények ügyében a Sportiroda szívesen ad felvilágo­­sítást a munkaidőben a 434-es telefon­számon. Büszkék lehetünk tömegsportunkra, hiszen a vasasszakszervezet a 4-8000 dol­gozót foglalkoztató vállalatok kategóriájá­ban Budapesten első helyre sorolt bennün­ket, amiért 30 ezer forintot kaptunk sport­felszerelések vásárlására. Krémer József Nemcsak szebbek, hanem csinosabbak is lesznek, akik részt vesznek a női kondi­cionáló tanfolyamon. (Fotó: Hortobágyi Gy.) — Jó napot kívánok, meg szeretnénk kérdezni, hogyan tetszik a mai idő­járás, és ha összeveti ezt a tavalyival, akkor mi a vé­leménye róla? — Na várjunk csak, vár­junk! Milyen minőségben beszélhetek, mint dol­gozó vagy mint magán­ember, mert nem mindegy ám! — ?­­ Na ugye, kispont va­gyok én, nem mond­hatom meg, hogy tegnap hó esett és egyre hide­gebb az idő, meg hogy a tavalyi jobb volt, mit szólnának...­­ Kik? — Kik? Mindenki! Néz­ze, ha én sokáig itt aka­rok maradni, akkor csak egy véleményem lehet: a többségé. Az igaz, hogy néha másra gondol az em­ber, dehát olyan fiatal vagyok még, ugye az if­jonti hév letéríti az em­bert a helyes vágányról, de igyekszem vasfegye­lemmel visszatérni a meg­felelő útra. — Ezek szerint két véle­ménye van? — Jajj! Mondtam én ilyesmit? Dehogyis mondtam én kérem, ne­kem egy véleményem van mindig a dolgokról, de azért mindig bátran ki is állok. Na, de térjünk vissza az időjárásra, ha hallani akarja a vélemé­nyemet, jegyezze: Az idő­járás megfelelő! Na vár­jon csak! Azért, ha leírta, ellenőrizni szeretném. — révész — ­ Mi változott az újítási szabályzatban? Vállalati szintű újítások - telephelyenként külön-külön díjazás - 20%-os előleg - céljutalmak az energiamegtakarításra és import kiváltásra — csak az illetékesek tekinthetnek bele az iratokba Az Ikarus újság idei első újításai közé tartozik az újítók rovatának beindítása. Elsőként az új vállalati újítási szabályzat néhány fontosabb változásáról számol be Horváth János, az újítási osztály vezetője. „Az előző szabályzattól a következő pontokban van lényeges eltérés: A VSZ 2. pontját régi szabályozástól eltérően úgy szövegeztük meg, hogy a rendeletet alapul véve csak a kizáró felté­teleket tartalmazza, ez a szabályozás job­ban összhangban van a korábbinál mind a vállalati, mind az újítási érdekkel. Tulaj­donképpen abból indul ki, hogy minden javaslatot pozitív értelemben kell vizsgálni. A VSZ. 5. pontja: eltér a korábbi szabá­lyozástól a bevezetőben már említett azon koncepciók figyelembevételével, hogy a vi­szonylagos újdonságnak a jövőben már nem telephelyi, hanem vállalati szinten kell fennállnia. A VSZ 7. pontja: A korábbi szabályozás túl merev volt, nem szolgálta az újítók érdekeit, ezért a jogszabályból kiindulva a hasznos eredmény fogalmát csak példá­lódzó jelleggel a tipikus eseteket kiemelve tartalmazza. A VSZ 8. pontja: A munkaköri kötele­zettség meghatározásánál a korábbinál egyértelműbb szabályozást tartalmaz, és kizárja, nehogy a munkaköri kötelesség kiterjesztő értelmezésével bárki is elessék újítói jogától. A VSZ 9. pontja: A jelentős alkotó teljesítmény elbírálásának a jogosultságát, feltételeit, az abból folyó jogi és anyagi következményeket részletesen tartal­mazza. Iránymutatást ad a társszerzőségi igény esetén követendő eljárásra, továbbá kizárja újítási díj kétszeres kifizetésének lehetőségét. A VSZ 13. pontja: korábbi szabályozás­hoz képest két alapvető változást irányoz elő, összhangban a központi előírásokkal, a kitüntetéshez fűződő külön jutalmazást és szabadságot megszüntetni és a kitünte­tésekkel kapcsolatban magasabb követel­ményeket támaszt. A VSZ 14. pontja: Korábbi szabályo­zástól annyiban tér el, hogy rögzíti az újító díjazásra vonatkozó jogosultságát, és ren­dezi az elutasított javaslatokkal kapcsola­tos anyagi kérdéseket. A VSZ 15. pontja: A korábbi szabályo­zástól eltér. Megfelelő logikai sorrendbe állítva szabályozza az anyagi elismerés faj­táit és annak alapjául szolgáló hasznos eredményt, az anyagi elismerés általában irányadó mértékét. Döntő eltérés benne még, hogy figyelemmel a vállalati szintű újdonságra, lehetővé teszi — az újító érde­kében — a külön-külön díjazást abban az esetben, ha a hasznosítás telephelyenként eltérő időpontban kezdődik. A javaslat 20 százalékra emeli a korábbi 10 százalékos előleget, a céljutalmaknál megszünteti a 100 normaóra alatti megtakarításért járó jutalmazást, viszont az efeletti céljutalmat másfélszeresére emeli. További céljutal­makat állapít meg a tervezet az energia­megtakarítás és az import kiváltás esetére. Decentralizálja továbbá a közreműködők jutalmazásával kapcsolatos hatásköröket, a helyi önállóság és felelősség növelése érde­kében. Megjegyzem még, hogy a minimális újítási díj összegét a rendelet szerinti 300 forinttal szemben 500 forintban állapítja meg a szabályzat a korábbi 400 forint helyett. A VSZ 20. pontja a korábbi szabályo­záshoz képest lényegesen változik tekin­tetbe véve az újítások vállalati szintű jelle­gét, és azt, hogy az újítások számítógépes nyilvántartása lehetővé váljék. Megfelelő szabályozást tartalmaz a szabály ezen pontja, az esetleges elsőbbségi kérdések elbírálhatóságára A VSZ 21. pontja. A korábbihoz képest változott a szabályozás, amit az a tapasz­talat tett szükségessé, hogy igény jelent­kezett az újítási iratanyagokba való bete­kintést illetően. A szabályozáskor abból indultunk ki, hogy az újítások iratanya­gába csak az arra illetékesek tekinthesse­nek be, biztosítva emellett az újítónak jogszabályban foglalt jogait. A VSZ 23 pontja: A korábbi szabályo­zást ez a pont a szakszervezet egyetérté­sével kiadott 4/1980. sz. műszaki igazgatói utasítás rendelkezéseivel összhangban tar­talmazza azzal a céllal, hogy a javaslatok elbírálása és hasznosítása minél gyorsabban megtörténjék, egyértelművé téve ezzel kapcsolatban az egyszemélyi elbíráló fele­lősségét. A tervezet az egyszemélyi elbí­rálók körét az elmúlt időszak tapasztala­taira, tekintettel a vállalat szervezetében és működésében bekövetkezett időközi válto­zások alapján határozza meg. Az egysze­mélyi elbíráló feladatait és felelősségét a tervezet ezen pontja pontosította és rögzí­tette. A VSZ 24.-25.-26. pontjai: A tervezet a korábbinál részletesebb szabályozást hoz az érvényes gazdasági szabályzók, a válla­lati önköltségszámítási szabályzat figye­lembevételével. A tervezet szem előtt tart­ja azt a követelményt, hogy az eszmei díjazást minél szűkebb körre kell szorítani és minden olyan újítást, amelynek a hasz­nos eredménye számítható, kalkuláció alapján kell díjazni. Kedvezményes mozibérlet a szocialista brigádoknak A Fővárosi Moziüzem Vállalat a szocialista brigádbérletek forgalmazásával szeretne hozzájárulni a brigád mozgalom kiteljesedéséhez. Igénybe vételére jogosult minden szocialista brigádtag és családja a FÖMO kezelésében lévő valamennyi mozi, összes előadására — fölemelt helyárú előadásokra is — a Corvin és a Vörösmarty kertmozi kivételével. Egy előadásra a bérlettömbből egy fő részére egy szelvényt váltunk be. A film kiválasztásakor a szülők legyenek tekintettel a korhatárra; gyermekek, a brigádbérlettel is, csak a korosztályuknak megfelelő filmeket látogathatják. A szocialista brigádbérlet tömb tíz szelvényt tartalmaz, ára: 2 Ft. A szelvények sorszámozottak és két részből állnak. A letéphető rész ellenében szolgáltatják ki kedvezményes áron a jegyet — a másik rész a tömbben marad —, amit a mozi pénztára köteles lebélyegezni. A bérlettulajdonosok a FÖMO filmszínházaiban az alábbi kedvez­ményben részesülnek a szelvények beváltásakor: HELYÁRKATEGÓRIÁK Mozi I. Szoc. II. Szoc. B. III. kategória Normál Br. Felemelt Felemelt helyár helyár helyár Premier (I) 4-9-14 Ft 8 Ft Monopol (II) 4-8-12 Ft 7 Ft Után­ (III) 4-8 Ft 6 Ft játszó Kétrészes filmhez két szelvényt vesz el a pénztáros személyenként, és dupla helyárat számít. A brigádbérletek 1981. december 31-ig válthatók be. A mozipénztárnál található a nézőtéri ülésrend, illetve helyártáblázat, ennek alapján lehet kiválasztani a legmegfele­lőbb, legjobb és legnagyobb kedvezményt nyújtó helyét és ezt a pénztárostól kérni lehet. Az elhasznált, lepecsételt tömbökkel csoportos pályázaton nyerni lehet. A tömböket be kell küldeni az alábbi címre: FOMO Bp. Pf. 50. 1363. A borítékon tüntessék föl: „Szocialista brigádbérlet pályázat''. Pályázati díjak: egy-egy darab 5000 forint, 2000, 1000 forint értékű könyv- és hanglemez utalvány. Szocialista brigádbérletet lehet váltani az Ikarus mozi pénztárában, valamint szakszervezeti bélyegzővel ellátott igénylés alapján bármely mozi pénztárában. Jó szórakozást kíván az Ikarus Művelődési Központ és az Ikarus Filmszínház vezetősége 5-11-17 Ft 10 Ft 5-10-14 Ft 8 Ft 5-10 Ft 7 Ft 6-13-20 Ft 12 Ft 6-12-16 Ft 9 Ft 6-12 Ft 8 Ft Szoc. Br. ÚJ EMELŐSZERKEZET A napilapok többször beszámoltak már halálos kimenetelű balesetekről, amelyek autóbusz kerékcsere közben következtek be. Ezeknek többnyire az volt az oka, hogy az emelővel fölemelt kocsit nem bakolták alá és az emelő elromolva, a szerelőre eresztette a súlyos kocsitestet. Ezt akadályozza meg Dabi Lajos újítása: a tengelykerékagyról emelő szerkezet. Az újítás előnye: a bakolási kényszer. Az autóbusz fölbakolásáig nem lehet levenni a kereket. A szerkezet bármelyik tengelyre fölszerelhető, így a karosszériát nem defor­málják az emeléskor föllépő erőhatások. Az új emelőszerkezet iránt országszerte nagy az érdeklődés, az újító már tizenkét bemutatót tartott, a szerkezetet több mint tíz üzemeltető vállalat már bevezette. Valószínűnek látszik, hogy az amerikai buszokat is ilyen emelőszerkezettel fogják ellátni. A mintadarabot már kiküldték az Amerikai Egyesült Államokba. ­ Új szobor Mátyás földön Új szobor áll Mátyásföldön a régi talapzaton, a Mátyás király parkban, a Corvin Mátyás Szakközépiskola patinás épülete előtt, hogy megújítsa, tovább őrizze a nagy király emlékét. Mátyás király első mellszobrát 1896-ban állították föl Mátyásföldön. (Mátray Lajos szobrászművész alkotása.) A csaknem kilenc évtizedes időmúlás azonban kikezdte, porlaszto­tta a szobrot. A kerület hagyományainak megőrzése végett is, a kerületi tanács új szobrot állíttatott föl, hogy Mátyás király emlékének további maradandó­­ságát biztosítsa. (Ret-Merki Ödön szobrászművész alkotása.) Kifejezően és messzemenően sugárzó tekintettel áll az új mellszobor hűen ahhoz a településhez, mely az országban egyedülállóan biztosította elnevezését a királyról. Időszerűvé válik, hogy szóljunk most arról a még ma is mélyen élő hagyományról, mely szerint ez a föld Mátyás király vadászterülete volt. Át kell tekintenünk tehát Mátyásföld településtörténetét. A település már középkori okiratban is szerepel, a Cinkota délnyugati végén fekvő Bökény földje elnevezéssel. Egy Bökény nevű földművelőnek volt itt 6 ekényi szántóföldje, tehát ennek a területnek a jellemzője szántóföld és nem az erdőség volt. Az újkori Mátyásföld kialakulásakor is (1887-től), — az egykorú feljegyzések szerint - vadvirágos mezőség terült el itt és a keresztúri erdőség nyúlványaként mindössze 34 holdnyi erdőség övezte a fennsíkot. Cinkotát, melynek területéhez tartozott a mai mátyásföldi terület is, IV. Béla király 1921-ben kelt oklevelével a nyulak-szigeti (Margitsziget) apácarendnek adományozta. Zárdájukban nevelkedtek a királyi család leánytagjai —IV. Béla királynak két lánya is: Margit és Erzsébet. A zárda fenntartásához szükséges állandó jövedelem biztosítása végett juttatta a király oda a cinkotai határt. A királyok mindenkor éberen ügyeltek is, hogy a cinkotai jobbágyok zavartalanul művelhessék a földet. Egy ízben, amikor a keresztúri szom­szédok háborgatták a conkotai jobbágyok használati jogát, Mátyás király külön oklevélben biztosította zavartalan működésüket, még a Rákospatak­­menti mezőkre, legelőkre vonatkozóan is. A Rákos-patakon túl Pest városáig terjedő terület volt a királyi, kincstári birtok — közismerten Rákosmező -, ahol az országgyűléseket tartották. Az itt egybegyűlt király és udvartartása, a sok száz nemes, innen indult nagy vadászútjára a hatalmas gödöllői erdőségekbe, mely mindenkor az uralkodó vadászterülete volt. Nyilvánvaló tehát, Mátyás népes vadásztársaságával számos alkalommal haladt át Mátyásföld mai területén, de nincs valószínűsége annak, hogy a nagyszámú vadászsereg számításba vette volna a kis terjedelmű itteni erdőséget (34 hold). Mindenesetre rendületlenül áll itt a nagy király szobra, arcélével az országút felé, melyen át oly sokszor haladhatott a gödöllői erdőség irányába. dr. Császár Ferenc

Next