Ikarus, 1981 (29. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-19 / 4. szám
Tervezés és kezdeményezés a tömegsportban Nem kíván bővebb magyarázatot az, hogy a testnevelés és a sport milyen fontos szerepet tölt be társadalmunk életében. Az sem szorul magyarázatra, hogy a versenysport színvonalának emelése mellett az ifjúság és a felnőtt dolgozók egészséges életmódra nevelése, munkaképességük növelése, szabadidejük hasznos és kultúrált eltöltésének rendszeresebbé tétele miért fő feladatunk. A SZOT határozatának, a munkahelyi olimpia továbbfejlesztésének szellemében kiemelt feladatunknak kell tekinteni a vállalati dolgozók tömegsportját, sportrendezvényeken való rendszeres részvételét, valamint lehetőséget biztosítani sporttelepünkön a lakosság testedzési igényének kielégítésére. A szakszervezeti munkabizottság vezetőjét, Bátai Tibort kérdeztük meg arról, hogyan és milyen szempontok alapján állították össze az 1981-es versenynaptárt. A tömegsport bizottság az éves versenynaptár elkészítésénél figyelembe vette a vasasszakszervezet munkatervét és annak ajánlásait, valamint a XVI. kerületi Testnevelési és Sportfelügyelőség szervezésében kiírt versenyeket. Miután a versenyekre mozgósítás, a szervezés a KISZ és az oszk sportfelelőseinek a feladata, a tömegsport bizottság az elkészített versenykiírásokat a sportfelelősöknek továbbítja. Ezen kívül a jobb és szorosabb együttműködés céljából a tömegsport bizottság a havonta megtartandó közös megbeszélésekre meghívja a sportfelelősöket és megvitatja a fölmerülő nehézségeket. — Ragaszkodik-e a bizottság a versenynaptárhoz, vagy elfogad és magáénak érez-e egyéni kezdeményezésű versenyeket is? — Elfogadunk, ám legalább két héttel az eseményt megelőzően kérjük a jelentkezést az illetékes sportfelelősöknél a sportág, a résztvevők száma és a verseny ideje pontos megjelölésével, hiszen ennyi idő szükséges a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében a pálya biztosítása, versenybíró küldése és egyéb szervezési gondok megoldására. — Kik a sportágfelelősök? — Tekében Szabó Márton és jómagam, asztaliteniszben Korsós József és László Sándor. Sakkversenyek rendezését Kulcsár László vállalta. Labdarúgásban Bezzeg József, Bátai Tibor, atlétikában Farkas Csaba, teniszben Mészáros József lábteniszben és fejelésben Bezzeg József az illetékes. Kézilabdában Böcskei Lajost kell megkeresni, röplabdában Bátai Tibort, lövészetben Barbicz Ferencet. Az összetett honvédelmi verseny sportágfelelőse Vesztróczi György. Szót kell ejteni a tanfolyamok, illetve a kondicionáló torna felelősökről: a kondicionáló tornát a munkásszállóban Vilinek István, a női kondicionáló tanfolyamot az Ikarus Művelődési központjában Bakondi Istvánná, a tenisztanfolyamot Mészáros József vezeti. A sportfelelősöktől lehet megérdeklődni a versenyek és tanfolyamok helyét, idejét. Mint azt Bátai Tibor elmondta, mind a „Nyitott pályák" a kerületi lakosság számára, mind az egyéb rendezvények ügyében a Sportiroda szívesen ad felvilágosítást a munkaidőben a 434-es telefonszámon. Büszkék lehetünk tömegsportunkra, hiszen a vasasszakszervezet a 4-8000 dolgozót foglalkoztató vállalatok kategóriájában Budapesten első helyre sorolt bennünket, amiért 30 ezer forintot kaptunk sportfelszerelések vásárlására. Krémer József Nemcsak szebbek, hanem csinosabbak is lesznek, akik részt vesznek a női kondicionáló tanfolyamon. (Fotó: Hortobágyi Gy.) — Jó napot kívánok, meg szeretnénk kérdezni, hogyan tetszik a mai időjárás, és ha összeveti ezt a tavalyival, akkor mi a véleménye róla? — Na várjunk csak, várjunk! Milyen minőségben beszélhetek, mint dolgozó vagy mint magánember, mert nem mindegy ám! — ? Na ugye, kispont vagyok én, nem mondhatom meg, hogy tegnap hó esett és egyre hidegebb az idő, meg hogy a tavalyi jobb volt, mit szólnának... Kik? — Kik? Mindenki! Nézze, ha én sokáig itt akarok maradni, akkor csak egy véleményem lehet: a többségé. Az igaz, hogy néha másra gondol az ember, dehát olyan fiatal vagyok még, ugye az ifjonti hév letéríti az embert a helyes vágányról, de igyekszem vasfegyelemmel visszatérni a megfelelő útra. — Ezek szerint két véleménye van? — Jajj! Mondtam én ilyesmit? Dehogyis mondtam én kérem, nekem egy véleményem van mindig a dolgokról, de azért mindig bátran ki is állok. Na, de térjünk vissza az időjárásra, ha hallani akarja a véleményemet, jegyezze: Az időjárás megfelelő! Na várjon csak! Azért, ha leírta, ellenőrizni szeretném. — révész — Mi változott az újítási szabályzatban? Vállalati szintű újítások - telephelyenként külön-külön díjazás - 20%-os előleg - céljutalmak az energiamegtakarításra és import kiváltásra — csak az illetékesek tekinthetnek bele az iratokba Az Ikarus újság idei első újításai közé tartozik az újítók rovatának beindítása. Elsőként az új vállalati újítási szabályzat néhány fontosabb változásáról számol be Horváth János, az újítási osztály vezetője. „Az előző szabályzattól a következő pontokban van lényeges eltérés: A VSZ 2. pontját régi szabályozástól eltérően úgy szövegeztük meg, hogy a rendeletet alapul véve csak a kizáró feltételeket tartalmazza, ez a szabályozás jobban összhangban van a korábbinál mind a vállalati, mind az újítási érdekkel. Tulajdonképpen abból indul ki, hogy minden javaslatot pozitív értelemben kell vizsgálni. A VSZ. 5. pontja: eltér a korábbi szabályozástól a bevezetőben már említett azon koncepciók figyelembevételével, hogy a viszonylagos újdonságnak a jövőben már nem telephelyi, hanem vállalati szinten kell fennállnia. A VSZ 7. pontja: A korábbi szabályozás túl merev volt, nem szolgálta az újítók érdekeit, ezért a jogszabályból kiindulva a hasznos eredmény fogalmát csak példálódzó jelleggel a tipikus eseteket kiemelve tartalmazza. A VSZ 8. pontja: A munkaköri kötelezettség meghatározásánál a korábbinál egyértelműbb szabályozást tartalmaz, és kizárja, nehogy a munkaköri kötelesség kiterjesztő értelmezésével bárki is elessék újítói jogától. A VSZ 9. pontja: A jelentős alkotó teljesítmény elbírálásának a jogosultságát, feltételeit, az abból folyó jogi és anyagi következményeket részletesen tartalmazza. Iránymutatást ad a társszerzőségi igény esetén követendő eljárásra, továbbá kizárja újítási díj kétszeres kifizetésének lehetőségét. A VSZ 13. pontja: korábbi szabályozáshoz képest két alapvető változást irányoz elő, összhangban a központi előírásokkal, a kitüntetéshez fűződő külön jutalmazást és szabadságot megszüntetni és a kitüntetésekkel kapcsolatban magasabb követelményeket támaszt. A VSZ 14. pontja: Korábbi szabályozástól annyiban tér el, hogy rögzíti az újító díjazásra vonatkozó jogosultságát, és rendezi az elutasított javaslatokkal kapcsolatos anyagi kérdéseket. A VSZ 15. pontja: A korábbi szabályozástól eltér. Megfelelő logikai sorrendbe állítva szabályozza az anyagi elismerés fajtáit és annak alapjául szolgáló hasznos eredményt, az anyagi elismerés általában irányadó mértékét. Döntő eltérés benne még, hogy figyelemmel a vállalati szintű újdonságra, lehetővé teszi — az újító érdekében — a külön-külön díjazást abban az esetben, ha a hasznosítás telephelyenként eltérő időpontban kezdődik. A javaslat 20 százalékra emeli a korábbi 10 százalékos előleget, a céljutalmaknál megszünteti a 100 normaóra alatti megtakarításért járó jutalmazást, viszont az efeletti céljutalmat másfélszeresére emeli. További céljutalmakat állapít meg a tervezet az energiamegtakarítás és az import kiváltás esetére. Decentralizálja továbbá a közreműködők jutalmazásával kapcsolatos hatásköröket, a helyi önállóság és felelősség növelése érdekében. Megjegyzem még, hogy a minimális újítási díj összegét a rendelet szerinti 300 forinttal szemben 500 forintban állapítja meg a szabályzat a korábbi 400 forint helyett. A VSZ 20. pontja a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen változik tekintetbe véve az újítások vállalati szintű jellegét, és azt, hogy az újítások számítógépes nyilvántartása lehetővé váljék. Megfelelő szabályozást tartalmaz a szabály ezen pontja, az esetleges elsőbbségi kérdések elbírálhatóságára A VSZ 21. pontja. A korábbihoz képest változott a szabályozás, amit az a tapasztalat tett szükségessé, hogy igény jelentkezett az újítási iratanyagokba való betekintést illetően. A szabályozáskor abból indultunk ki, hogy az újítások iratanyagába csak az arra illetékesek tekinthessenek be, biztosítva emellett az újítónak jogszabályban foglalt jogait. A VSZ 23 pontja: A korábbi szabályozást ez a pont a szakszervezet egyetértésével kiadott 4/1980. sz. műszaki igazgatói utasítás rendelkezéseivel összhangban tartalmazza azzal a céllal, hogy a javaslatok elbírálása és hasznosítása minél gyorsabban megtörténjék, egyértelművé téve ezzel kapcsolatban az egyszemélyi elbíráló felelősségét. A tervezet az egyszemélyi elbírálók körét az elmúlt időszak tapasztalataira, tekintettel a vállalat szervezetében és működésében bekövetkezett időközi változások alapján határozza meg. Az egyszemélyi elbíráló feladatait és felelősségét a tervezet ezen pontja pontosította és rögzítette. A VSZ 24.-25.-26. pontjai: A tervezet a korábbinál részletesebb szabályozást hoz az érvényes gazdasági szabályzók, a vállalati önköltségszámítási szabályzat figyelembevételével. A tervezet szem előtt tartja azt a követelményt, hogy az eszmei díjazást minél szűkebb körre kell szorítani és minden olyan újítást, amelynek a hasznos eredménye számítható, kalkuláció alapján kell díjazni. Kedvezményes mozibérlet a szocialista brigádoknak A Fővárosi Moziüzem Vállalat a szocialista brigádbérletek forgalmazásával szeretne hozzájárulni a brigád mozgalom kiteljesedéséhez. Igénybe vételére jogosult minden szocialista brigádtag és családja a FÖMO kezelésében lévő valamennyi mozi, összes előadására — fölemelt helyárú előadásokra is — a Corvin és a Vörösmarty kertmozi kivételével. Egy előadásra a bérlettömbből egy fő részére egy szelvényt váltunk be. A film kiválasztásakor a szülők legyenek tekintettel a korhatárra; gyermekek, a brigádbérlettel is, csak a korosztályuknak megfelelő filmeket látogathatják. A szocialista brigádbérlet tömb tíz szelvényt tartalmaz, ára: 2 Ft. A szelvények sorszámozottak és két részből állnak. A letéphető rész ellenében szolgáltatják ki kedvezményes áron a jegyet — a másik rész a tömbben marad —, amit a mozi pénztára köteles lebélyegezni. A bérlettulajdonosok a FÖMO filmszínházaiban az alábbi kedvezményben részesülnek a szelvények beváltásakor: HELYÁRKATEGÓRIÁK Mozi I. Szoc. II. Szoc. B. III. kategória Normál Br. Felemelt Felemelt helyár helyár helyár Premier (I) 4-9-14 Ft 8 Ft Monopol (II) 4-8-12 Ft 7 Ft Után (III) 4-8 Ft 6 Ft játszó Kétrészes filmhez két szelvényt vesz el a pénztáros személyenként, és dupla helyárat számít. A brigádbérletek 1981. december 31-ig válthatók be. A mozipénztárnál található a nézőtéri ülésrend, illetve helyártáblázat, ennek alapján lehet kiválasztani a legmegfelelőbb, legjobb és legnagyobb kedvezményt nyújtó helyét és ezt a pénztárostól kérni lehet. Az elhasznált, lepecsételt tömbökkel csoportos pályázaton nyerni lehet. A tömböket be kell küldeni az alábbi címre: FOMO Bp. Pf. 50. 1363. A borítékon tüntessék föl: „Szocialista brigádbérlet pályázat''. Pályázati díjak: egy-egy darab 5000 forint, 2000, 1000 forint értékű könyv- és hanglemez utalvány. Szocialista brigádbérletet lehet váltani az Ikarus mozi pénztárában, valamint szakszervezeti bélyegzővel ellátott igénylés alapján bármely mozi pénztárában. Jó szórakozást kíván az Ikarus Művelődési Központ és az Ikarus Filmszínház vezetősége 5-11-17 Ft 10 Ft 5-10-14 Ft 8 Ft 5-10 Ft 7 Ft 6-13-20 Ft 12 Ft 6-12-16 Ft 9 Ft 6-12 Ft 8 Ft Szoc. Br. ÚJ EMELŐSZERKEZET A napilapok többször beszámoltak már halálos kimenetelű balesetekről, amelyek autóbusz kerékcsere közben következtek be. Ezeknek többnyire az volt az oka, hogy az emelővel fölemelt kocsit nem bakolták alá és az emelő elromolva, a szerelőre eresztette a súlyos kocsitestet. Ezt akadályozza meg Dabi Lajos újítása: a tengelykerékagyról emelő szerkezet. Az újítás előnye: a bakolási kényszer. Az autóbusz fölbakolásáig nem lehet levenni a kereket. A szerkezet bármelyik tengelyre fölszerelhető, így a karosszériát nem deformálják az emeléskor föllépő erőhatások. Az új emelőszerkezet iránt országszerte nagy az érdeklődés, az újító már tizenkét bemutatót tartott, a szerkezetet több mint tíz üzemeltető vállalat már bevezette. Valószínűnek látszik, hogy az amerikai buszokat is ilyen emelőszerkezettel fogják ellátni. A mintadarabot már kiküldték az Amerikai Egyesült Államokba. Új szobor Mátyás földön Új szobor áll Mátyásföldön a régi talapzaton, a Mátyás király parkban, a Corvin Mátyás Szakközépiskola patinás épülete előtt, hogy megújítsa, tovább őrizze a nagy király emlékét. Mátyás király első mellszobrát 1896-ban állították föl Mátyásföldön. (Mátray Lajos szobrászművész alkotása.) A csaknem kilenc évtizedes időmúlás azonban kikezdte, porlasztotta a szobrot. A kerület hagyományainak megőrzése végett is, a kerületi tanács új szobrot állíttatott föl, hogy Mátyás király emlékének további maradandóságát biztosítsa. (Ret-Merki Ödön szobrászművész alkotása.) Kifejezően és messzemenően sugárzó tekintettel áll az új mellszobor hűen ahhoz a településhez, mely az országban egyedülállóan biztosította elnevezését a királyról. Időszerűvé válik, hogy szóljunk most arról a még ma is mélyen élő hagyományról, mely szerint ez a föld Mátyás király vadászterülete volt. Át kell tekintenünk tehát Mátyásföld településtörténetét. A település már középkori okiratban is szerepel, a Cinkota délnyugati végén fekvő Bökény földje elnevezéssel. Egy Bökény nevű földművelőnek volt itt 6 ekényi szántóföldje, tehát ennek a területnek a jellemzője szántóföld és nem az erdőség volt. Az újkori Mátyásföld kialakulásakor is (1887-től), — az egykorú feljegyzések szerint - vadvirágos mezőség terült el itt és a keresztúri erdőség nyúlványaként mindössze 34 holdnyi erdőség övezte a fennsíkot. Cinkotát, melynek területéhez tartozott a mai mátyásföldi terület is, IV. Béla király 1921-ben kelt oklevelével a nyulak-szigeti (Margitsziget) apácarendnek adományozta. Zárdájukban nevelkedtek a királyi család leánytagjai —IV. Béla királynak két lánya is: Margit és Erzsébet. A zárda fenntartásához szükséges állandó jövedelem biztosítása végett juttatta a király oda a cinkotai határt. A királyok mindenkor éberen ügyeltek is, hogy a cinkotai jobbágyok zavartalanul művelhessék a földet. Egy ízben, amikor a keresztúri szomszédok háborgatták a conkotai jobbágyok használati jogát, Mátyás király külön oklevélben biztosította zavartalan működésüket, még a Rákospatakmenti mezőkre, legelőkre vonatkozóan is. A Rákos-patakon túl Pest városáig terjedő terület volt a királyi, kincstári birtok — közismerten Rákosmező -, ahol az országgyűléseket tartották. Az itt egybegyűlt király és udvartartása, a sok száz nemes, innen indult nagy vadászútjára a hatalmas gödöllői erdőségekbe, mely mindenkor az uralkodó vadászterülete volt. Nyilvánvaló tehát, Mátyás népes vadásztársaságával számos alkalommal haladt át Mátyásföld mai területén, de nincs valószínűsége annak, hogy a nagyszámú vadászsereg számításba vette volna a kis terjedelmű itteni erdőséget (34 hold). Mindenesetre rendületlenül áll itt a nagy király szobra, arcélével az országút felé, melyen át oly sokszor haladhatott a gödöllői erdőség irányába. dr. Császár Ferenc