Új Impulzus, 1986 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1986-11-29 / 24. szám
Amikor fizetni kell a megjelenésért Az MTA-Soros Alapítvány Bizottság egyebek között támogatást nyújt magyar szerzőknek a külföldi tudományos szakfolyóiratokban publikálásra elfogadott cikkeik megjelentetéséhez és különlenyomatok beszerzéséhez. Egyre több tekintélyes szakfolyóirat kér ugyanis publikálási díjat, nem ritkán még a cikk „kézbevételéért" is csekélyebb összegű díjat számítanak fel (submission fee). Ezek általában nemzetközileg tekintélyes folyóiratok, bennük cikket megjelentetni rangot jelent. A New York-i Soros Alapítvány évente 10 ezer dollárt bocsátott erre a célra a rendelkezésünkre. A bizottság titkárságához bárki benyújthat pályázatot a titkárságtól postán vagy személyesen beszerezhető kérdőíven, melyhez mellékelni kell a cikk elfogadásáról szóló értesítést és a közlési díj összegét feltüntető számlát, vagy díjazási táblázatot. Különlenyomatok díjának fedezését szintén lehet kérni ezen az úton, a kettő kombinációja is lehetséges. A múlt év decembere óta 35 ilyen pályázatot kaptunk, s az ez évi keretből még futná jó néhányra. Az érdekeltek előtt valószínűleg kevéssé ismert ez a lehetőség, bár a most már mondhatni - hagyományos - nyár elején napi- és hetilapokban közzétett - pályázati felhívásunk tartalmazta ezt a pályázati kategóriát is. Tudomásunk szerint rajtunk kívül egyedül a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat foglalkozik közlési díjak és különlenyomatok árának kifizetésével, ők azonban a cikkíró munkahelyével állnak kapcsolatban, s az elköltött valuta forint-ellenértékét kérik az ügylet lebonyolítása után. A Soros Alapítvány által adott keretből térítésmentes támogatást lehet kapni. A kért összegek széles skálán, 20 dollártól 500-ig mozognak, attól függően, hogy valaki a cikke benyújtásához, a közlési díjhoz, vagy különlenyomatok beszerzéséhez, esetleg ezek kombinációjához kér támogatást. A hozzánk érkezett pályázatokat, ha azok formailag és tartalmilag ismegfelelnek a pályázati kiírásnak, továbbküldjük az alapítvány New York-i irodájának, amely a kért összegeket közvetlenül átutalja a kiadóknak és megrendeli a pályázó részére az esetleges különlenyomatokat is. A nálunk lévő pályázatok nagy részében amerikai szakfolyóiratokban szerepelnek (Physical Review, The Journal of Physical Chemistry, Applied Optics stb.), s néhány nyugat-európai folyóirat. A A rómaiak szerint a bölcsnek SI NE IRA ET STUDIO (harag és von zalom nélkül) kell a világ jelenségeit tanulmányoznia. Egyik tanítómesterem, a gyógyszerkutatás mindeddig legsikeresebb művelőinek egyike, harmincéves - szellemileg már érett - koromban, így korholt: „Hülyék vagytok ti öcsém, mert ti az elhangzott vagy leírt szóból nem azt értitek, amit az jelent, hanem beállítottságtól vagy helyzettől függően - azt, amit szeretnétek, vagy amitől féltek." Noha az előbbi tanítások mélységesen igazak, én már a kezdet kezdetén megmondom, hogy jegyzeteim vezérelve az előbbiektől eltérő — saját kreációjú - CUM IRA ET STUDIO (haraggal és vonzalommal). Azt ugyanis, hogy mivel és milyen módon foglalkozom a „dobozok tanításával", saját szeszélyes válogatásom és ízlésem határozza meg. Szemben sok kortársammal, nem a társadalom nevében és képviseletében lépek fel, még a reálértelmiségiek közös hangját sem vindikálom magamnak, hanem a véleményalkotás során minden felelősséget magamra vállalok.* örvendetes dolog - hála a MTESZ nagyságrendekkel javult kapcsolatainak a telekommunikáció hangadó közegeivel - , hogy a „nemzet jelenkori abszolút napszámosaival", a reálértelmiségi réteg tagjaival a rádió és a televízió egyre kiterjedtebben foglalkozik. Persze, állításaim igazának felmérésére és bizonyítására éppen november első hetének műsorai alkalmasak a legkevésbé. Ezek összeállításánál ugyanis - teljes joggal - az a „tíz nap” dominál, „amely megrengette a világot”. Ezen az első novemberi héten - feltehetően éppen az előbbiek miatt - a PETŐFI-műsor népszerű Napközben adásában hétfőtől csütörtökig a termelő szféra egy-egy jeles képviselője volt a házigazda és a téma (Ganz Danubius Hajó- és Darugyár, Nagykőrösi Konzervgyár, Budaflax, Taurus). A szakmák ugyan eltérőek voltak, de mindenütt ugyanaz a két fő probléma merült fel: a túlzott mértékű jövedelemelvonás, és a vállalkozási szellemet oktalanul és elvtelenül gúzsba kötő korlátozások és kötöttségek. Ennyit a rádióról. A TV műsorával kapcsolatban - ahogy azt a klasszikus vicc poénja rögzíti - jó hírem és rossz hírem egyaránt van. Az ünnepi hangulat kedvéért a jó hírekkel kezdem. Noha legalább kéttucatszor jártam Moszkvában és kiválóan ismerem földalatti vasútját, a Moszkvai metró november 7-én sugárzott bemutatása egyszerűen lenyűgözött. Egyaránt imponált az, hogy 50 éves létezése alatt az állomások száma tízszeresére, a pálya húszszorosára növekedett, s az is, hogy a mostani 200 km-t meghaladó pálya 2000-ben el fogja érni a 320 km hoszszúságot. Az is tetszett, hogy 50 év alatt a szovjet főváros metrója 60 milliárd utast szállított, de leginkább az nyerte meg tetszésemet, hogy e fél évszázad alatt a menetdíj változatlanul képek maradt. Alig hevertem ki október utolsó hetének Hermelin című előadásából az elkényeztetett színész szenvelgéseit, amikor lelki békémet a Halálcsapda című, Hitchcock színvonalát megütő sztori állította helyre. Az általam fölöttébb kedvelt Ira Levin tollából fakadóalaptörténet, Sydney Lumet varázslatos rendezése és a színészek játéka, maradéktalan élvezetet nyújtott. Maga a „schlusspoén” még a hozzám hasonló „maratonista” krimiolvasó és -néző számára is lélegzetelállító volt. Jó hírként említeném, hogy Egri János november 9-i Elmebajnokságának középdöntőjében a három versenyző közül kettő a magamfajta reálértelmiség szívéhez közel álló (sci-fi és találmányok, műszaki alkotások) témákat választott. Ez még annak figyelembevételével, hogy végül is az ifjú hadastyán győzött, megmelengette pártos szívemet. A magyar labdarúgás jelenkori állapotát híven tükrözte a november 5-i Rába ETO—Torino találkozó. Noha kishíján 36 évet töltöttem el a gyógyszeriparban, s ennek kétharmadát kutatási menedzserként, olyan kiváló altatóval, mint ez a meccs, még nem találkoztam. Az első félidő utolsó harmadától a mérkőzés végéig a kényelmes fotelben édesdeden aludtam. S ezek után még vannak olyanok, akik Végh Antalt meg akarják kövezni?! A Rabszolgasors november 4-i, keddi részlete lelkemben a szerző szadiszta eltévelyedésének gyanúját idézte fel. Eszembe ötlött Mozart Szöktetés a szerájból című operájának, a felejthetetlen Székely Mihály által énekelt Ozmin áriája (általam torzítva): „Akinek ennyi rossz kevés, azt érje gáncs és megvetés !” S még egy zárótéma a rossz hírek közül: a péntek esti — svájciak által elkövetett — Farsangi éj című film. Főhőse Markus nemcsak Márk evangélistától, hanem korunk ifjúsági ideáljától is sok-sok fényévnyi távolságban leledzik. HORVÁTH GYULA JELENLÉT JIDDDDBODDB