Delta-Impulzus, 1988 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-16 / 1. szám

Tudományos versenyfutás Jó hírekről, kedvező változásokról nem divat mostanában szót ejteni, a műszaki közösség tagjai pedig külö­nösen hozzászoktak ahhoz, hogy — gyakran nem is alaptalanul — pesszi­mistán ítéljék meg saját helyzetüket, s annak a folyamatnak, a műszaki fejlesztésnek hazai lehetőségeit, amely munkájuk tárgya és eredmé­nye. Jó hírek azonban újabban mégis vannak, s hosszabb ideje először — kifejezetten a mérnökség számára is. A kormány 1987 végén tartott utolsó ülésein többször foglalkozott a reálértelmiség és a műszaki fejlesztés ügyével és lehetőségei szerint ked­vező döntéseket hozott. A pálya­kezdő értelmiségiek kezdő fizetését idén szeptember elsejével felemelik, méghozzá úgy, hogy az intézkedés mögött a vállalatok egyelőre nehezen prognosztizálható összegű bérfejlesz­tési alapja mellett költségvetési fede­zet is rendelkezésre áll. Remélhető, hogy a fiatal értelmiségiek bérkorrek­ciója megállítja a műszaki pályák vonzásának csökkenését, s enyhülnek a műszaki főiskolák, egyetemek beis­kolázási gondjai. Ugyancsak régóta várt jó hír, hogy az új évben a műszakiakat magas arányban foglalkoztató vállalatoknál központi bérintézkedések is lesznek. Ezek mértékéről és az érintettek kö­réről a kormány szóvivője szokásos tájékoztatóján ugyan nem közölt részleteket, de hozzátette, hogy a Mi­nisztertanács általában is felhívja a vállalatok és a gazdálkodóegységek vezetőinek figyelmét a műszaki értel­miség anyagi és erkölcsi megbecsülé­sének további fokozatos javítására. Döntés született a reálértelmiség egy másik, régóta szorgalmazott igé­nye kérdésében is: ,,Műszaki alkotói díjat” alapítottak és lehetővé vált, hogy a vállalatok műszaki főtanácso­si, illetve tanácsosi címmel, s az ezek­kel járó jelentős pénzjuttatással is­merjék el kiemelkedően innovatív, alkotó munkát végző mérnökeiket. Az elmúlt karácsony ajándékcsomag­jába egy létszámában sajnálatosan ki­csiny, de a magyar tudomány és a népgazdaság számára igen jelentős csoport számára is volt meglepetés: a tudományok doktorait január elsejé­től igen jelentős bérkiegészítés illeti meg. Ez a gesztus is jelzi a kormány­zatnak azon meggyőződését, hogy a jelenleginél többet kíván tenni az al­kotó értelmiség megbecsüléséért, s hogy a kibontakozáshoz, a gazdaság konszolidálásához a tudományra, a magas fokú képzettségre, az alkotó műszaki gondolatra fokozottabban kíván támaszkodni. Egyszeri, na­gyobb arányú béremelésre — amelyre a mérnöktársadalom egyébként rá­szorulna — azonban most nincs lehe­tősége. A népgazdaság idei terve is kiemel­ten foglalkozik a műszaki fejlesztéssel és feltételrendszerével. Előírja, hogy eredményeinek hasznosítását meg kell gyorsítani. Ezt elősegítendő a közgazdasági környezet és a finanszí­rozás egyaránt úgy korszerűsödik, hogy az a műszaki fejlesztést hasznos vállalkozássá, vállalati és személyes érdekké tegye. A terv kitér arra, hogy termelő berendezések fejlesztésével, a műszaki fejlesztés eszközrendszeré­nek megújításával is javítani kell a műszaki színvonalat. A műszakiak számára az utóbbi hónapok kedvező döntéseket hoztak, a következő időszak viszonylagosan javuló feltételeket ígér, és sok, az eddiginél is nagyobb feladatot, több munkát. A mérnökség így is meg fogja érezni a fogyasztás és a reáljöve­delem az egész lakosságot érintő csökkenését, hiszen növekvő lehető­ségeivel sok lemaradást is pótolnia kell. A felhalmozódott gondok — a műszaki felsőoktatás helyzete, a mér­nököknek az utóbbi évtizedekben ki­alakított társadalmi megítélése, a mű­szer-, anyag- és laboratóriumi háttér hiányosságai stb. —nem számolhatók fel varázsütésre. A türelmetlenség — még ha egyes területeken indokolt is — most nem segít a kibontakozásban. Látnunk kell, hogy elmozdulás történt, s hogy jó irányban. A kormány legutóbbi intézkedései olyan időszakban szület­tek, amikor e lépések jelentősége túl­mutat pénzben kifejezett értékükön. Ezért is valljuk változatlanul, eséllyel veszünk részt a nemzetközi tudomá­nyos versenyfutásban. SZENTGYÖRGYI TIBOR : Címlapunk számítógépes grafikáját a VIANCO Stúdió grafikai számítógépes rendszerén Felföldi Anna készítette. A Cremenco System 3 grafikai lehetőségeit — annak ellenére, hogy legtöbbször ezen a berendezésen készített grafikákat mu­tattunk be olvasóinknak — még nem sike­rült teljes egészében bemutatni. Jelenlegi címlapunk képe szintén e rendszer segít­ségével készült. A célszámítógép programrendszere le­hetőséget nyújt az egész kép digitalizálá­sán kívül arra is, hogy a fotó, vagy rajz egyes részeit külön-külön digitalizáljuk. Most is ez történt. A kézi beavatkozásra alkalmas alapképet egyszer az egész kép digitalizálásából, majd egyes részeinek is­mételt részdigitalizálásából hozták létre. Ezeknek az elektronikus egymásra montí­­rozása olyan hatást hoz létre, mint a fotópapíron az úgynevezett szolarizációs effektus, azaz a kép előhívás közben meg­ CÍMLAPUNK világítást kapott — itt újra digitalizált — részei negatívba fordulnak át. Az így kapott képbe azután egyes ré­szek a grafikus tablet segítségével már egyszerűen berajzolhatóak. Az elektro­nika lehetőséget nyújt a színek megváltoz­tatására. Az alapszíneket, illetve a be­programozott paletta színeit kódszámok jelzik. Miután a művész kiválasztotta a megfelelőnek tartott színeket, azokkal képes tovább manipulálni. Az egyes szí­neket az RGB jelek (Rőt ,­vörös, Grün zöld, Blau­d kék) alapszínek arányai határozzák meg — ezek arányainak vál­toztatásával a színek, a kapott kép részle­tének színe befolyásolható. Hasonló „ha­mis színes” technikákat alkalmaznak az ipari gyakorlatban, amikor az egyes szín­­csatornák jeleit külső forrásból érkező jellel, például a termovízió (Új Impulzus 1987/20) megfelelő érzékenységi spekt­rumú szenzorának jelével modulálják.

Next