Ipargazdaság, 1962 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Kézenfekvő volt, hogy megkeressük a lehetőségeket ezeknek a nemzetközi szinteknek az elérésére. Üzemünk vezetősége részletes gyorsítási programot dolgozott ki, amelyet először egy gépen kísérletezett ki. 1960. közepén eredményeink biztatóak voltak, és így október elejétől olyan mértékű 1. táblázat A Lőrinci Fonóipar fejlődését jellemző néhány fontosabb mutató alakulása (százalékban) 1961. évi várható eredményekkel figyelembe véve. 2 Az 1959-ben bevezetett új ipari árak miatt az 1957. és 1958. évekhez viszonyítva nem ad reális képet. 2 A fonal átlagszám változást figyelembe véve az adatok a következőképpen alakulnak: 1957: 100; 1958: 105,4; 1959: 108,4; 1960: 113,5; 1961. I. félév: 121,9. gyorsítást hajtottunk végre, amely egy negyedév alatt 1,082 ezer Ft többlet termelési értéket hozott, és 324 ezer Ft-tal növelte a vállalat eredményét. Az így gyártott többlet fonal 16 tonnát tett ki, amelyből 50 000 méter pamutszövet készíthető. A sikereken felbuzdulva 1961. évi tervünkben a 72 000 orsós fésűsfonodában mintegy 10 százalékos orsófordulat emelést terveztünk. Ekkora lépés azonban már pusztán kísérletezés alapján, vagy csak jól szervezett munka, jó gépápolás révén nem volt megvalósítható. Feltétlenül olyan műszaki intézkedésekre volt szükség, amelyek a gépeket alkamassá teszik erre a jelentős fordulatemelésre. Ezért a külföldi pamutfonodákban jól bevált aszimmetrikus gyűrűket és elliptikus futókat igényeltünk, s többezer orsóhoz teljes térelválasztólemezekről gondoskodtunk. Az előkészítő üzemrészek teljesítményének növelése érdekében kártoló gépparkunk egy részére magasabb teljesítményt nyújtó merev bevonatokat terveztük. Ezzel egyidőben a gyártást segítő, technológiánkat korszerűbbé tévő jelentős újítások soron kívüli bevezetésére tettünk gyors intézkedéseket. Ezek közé tartozik a gyűrűs nyújtómű kétszíjasra való átalakítása, a mozgó malacfarok” elnevezésű szálirányító, pótnedvesítők stb. Mindezek egyszerű felsorolása is jól tükrözi, hogy a termelő berendezések jobb kihasználása nem egyszerű kérdés, és magas fokú szervezettségre, előrelátásra van szükség a célkitűzések megvalósításához. Az üzemi pártbizottság és szakszervezeti bizottság az első perctől kezdve figyelemmel kísérte erőfeszítéseinket, és minden segítséget megadott számukra. Elmondhatjuk, hogy erre nagy szükségünk volt, mert még a felső műszaki vezetésnek is gondot okozott az a körülmény, hogy évekkel ezelőtt volt már egy gépgyorsítási kísérlet, ez azonban kellő előkészítés, megalapozott műszaki feltételek hiánya miatt kudarcba fulladt. Ezek után nem csoda, ha dolgozóink egy része húzódozott ettől a munkától. Üzemben és gép mellett dolgozó ember számára érthető, hogy ha egy gép sebessége egyik napról a másikra például 9000-ről 10 000-re emelkedik, ez szokatlan, zavaró, s ha komplikációk lépnek fel, nagymértékben nyugtalanító lehet. Kommunista műszakiaink és fizikai dolgozóink határozottan szembe néztek ezzel a problémával is. Nyugodt, türelmes nevelőmunkával megmagyarázták a gyorsítás értelmét, és ha nem is egy csapásra, de megértették dolgozóinkkal, hogy miért van erre szükség. Ezután pedig a dolgok már könnyebben mentek. Az 1961-es év annak ellenére, hogy rendkívüli nehézségeket hozott számunkra (ez év közepétől a vártnál is nagyobb meleg, kedvezőtlen nyersanyag, növekvő fluktuáció), a célkitűzések teljesítésével zárult. Az I. félévben nagyrészt biztosítottuk ennek alapjait, és a fonás számára kedvező utolsó 2,5—3 hónap biztosítja a jó befejezést. Számunkra azonban mindez csak kezdetnek számít. Az 1962—63-as években tovább kívánunk lépni. Úgy érezzük, hogy azoknak a műszaki feltételeknek teljes megvalósításával, amelyek második ötéves tervünkben szerepelnek, 1963. végére, 1964 közepére elérhetjük a nemzetközileg kiváló 12 000 orsófordulatot. Üzemünk termelésének ilyen mértékű növekedése az elkövetkezendő 2 évre vonatkozóan ugyanazt jelenti, mintha az iparágban egy új 10 000 orsós fonodát helyeztünk volna üzembe. Természetes dolog, hogy ilyen ugrásszerű növeléshez — a fonalminőség tartása és javítása mellett (mert ettől nem térhetünk el) — jelentős műszaki intézkedések kellenek. Lényegében arról van szó, hogy amit 1961-ben a 10 000 orsófordulat megvalósításához megfelelő mértékben biztosítottunk, azt a 12 000 orsófordulathoz az üzem egész területére biztosítsuk. 220 kártológépet merev acélbevonattal kell ellátni, és be kell szerezni 70 000 aszimmetrikus gyűrűt és a hozzájuk szükséges elliptikus futókat. Szükségünk van 40—50 db. magasnyújtású PK 211-es nyújtóműre, és egy sor egyéb olyan segédanyagra, amelyekkel biztosítani lehet az igen magas sebességeket. Mindez véleményünk szerint rendkívül gazdaságos, mert míg a fent említett 10 000 orsós fonoda üzembeállítása mintegy 50 millió Ft-ba kerülne, addig a 12 000 orsófordulat eléréséhez nekünk csak a második ötéves tervbe beállított körülbelül 25 millió Ft-os befektetést kell megvalósítanunk. Felvetődött olyan ellenvetés, hogy vajon helyes-e üzemünknek részben nem a legkorszerűbb gépeibe ekkora összeget befektetni, és nem volna-e helyesebb az összegből új, teljesen korszerű gépeket vásárolni. Felülemelkedve üzemünk közvetlen érdekén elmondhatjuk, hogy a népgazdaság számára általunk javasolt lehetőséget is kell használni. Üzemünk az 1960-as évet 30 millió Ft-os akkumulációval zárta. Célkitűzéseink megvalósítása esetén 1964-re a várható évi akkumuláció 55—60 millió Ft között mozog. A két szám közti különbség azt mutatja, hogy közel 1 év alatt a befektetett nem egészen 25 millió Ft teljesen megtérül. A fejlesztés e módjának kihasználása mellett 1957. 1958 1959. 1960. 1961. I. félévi 1 napi (24^) átlagos kii termelés fő alakulása (fonal átlagszám változást figyelmen kívül hagyva)2 ......... 100 98,7 101,2 109,1 1 17,8 1 teljesített munkásórára eső fonal km 100 101,4 104,5 109,6 115,7 Korrigált vállalati eredmény3................ — 100 244 297