Ipargazdaság, 1985 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám

djiuVállalatok életéből Nehezebb feladatok, nagyobb lehetőségek a „Lampart” Vegyipari Gépgyárban A vállalat szervezetének módosu­lása a leányvállalatok megalakulásá­val, a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése, az új szabályozók élet­belépése, meginduló rekonstrukció mindmegannyi nagy horderejű új tényező, amely befolyásolja a vállalat előtt álló feladatok megoldását. Az éves feladatokról szóló szokásos tá­jékoztatásnak, amelyet Dobai Imre, a vállalat gazdasági igazgatóhelyet­tese adott az üzemi lapon keresztül, ezek a körülmények fokozott jelentő­séget adtak. A vállalat előtt álló ez évi feladatokból emelünk ki né­hány jellemző részt. Az új helyzet egyes tényezői A leányvállalatok idei tervüket önállóan készítették. Elképzeléseik középpontjában az önállóság feltéte­leinek megteremtése áll. Az előzetes számítások azt jelzik, hogy mindkét leányvállalat növelni tudja majd korábbi nyereségét. Mindkét egység az anyavállalathoz hasonló nagyság­­rendű kereset­fejlesztést tervez. A továbbiakban a kőbányai gyár 1985. évi tervkoncepcióját vázoljuk. Az idei tervnek két, egymásnak részben ellentmondó alapcélkitű­zésre kell megoldást adnia: — az egyik célkitűzés az összesen mintegy 110 millió forint értékű beruházási és tetőfelújítási munka program szerinti lebonyolítása, — a másik a dolgozók kereseti szintjének 10—12 százalékos nö­velése. Az idei termelést a kőbányai gyár­ban erősen zavarja, hogy a zománc­­üzem valamennyi kemencéje állni fog, de már előtte is jó ideig csökken­tett kemence­számmal kell üzemelni. Ezt figyelembe véve és némi átgon­dolt kockázatot vállalva a vegyipari gép és alkatrész termelését 220—235 millió forintra tervezték, beleértve a készülékfelújításokat is. Kulcsponti kérdés az, hogy a rekon­strukciós munkák, minél kisebb terme- léskiesést okozzanak A beruházások és felújítások terv­szerűségének biztosítására, a folya­mat levezetésére részletes organi­zációs terv készült, amelyet széles körben ismertetnek. Az organizációs tervet számítógéppel készített háló­terv támogatja és lehetővé teszi a termelés optimális illeszkedését a beruházási munkák határidőihez. A leállás júliusban lesz, erre az időre koncentrálják a szabadság ki­adását. Fokozottan igénybe kíván­ják venni a vgm­k-k és az alkatrész­­gyártó telep kapacitását. A termékkibocsátás üteme így az idén meglehetősen egyenlőtlen lesz. Az első négy hónapban feszített munkával 100 millió forint értékű vegyipari gép és alkatrész előállítását kell elérni. Az év második harmada mérsékelt teljesítést hoz. Az utolsó négy hónapban ismét feszített lesz a tempó, hogy sikerüljön teljesíteni­e az éves előirányzatot. Az idei év kemény próba elé állít majd vezetőt, dolgozót egyaránt. A 10—12 százalékos keresetfejlesztés — úgy ítélik meg — némileg kom­penzálja a fokozott erőfeszítéseket. Kevés vállalat hajt végre az ipar­ágban ekkora fejlesztést. A létszám megtartása érdekében azonban — az adott körülmények között — szük­séges ezt megtennie a vállalatnak. Hogyan valósítható meg a 10—12 százalékos keresetfejlesztés és mikortól, milyen területeken, milyen differenciá­lás szerint tervezik a vállalatnál ezt a fejlesztést. A korábbi szabályozók alapján — a vállalat gazdasági igazgató­­helyettesének tá­jékoztatása szerint— ez nehezen lett volna végrehajtható, az új bérrendszer a hatékonyabb vállalatoknak kedvez, a „Lampart” pedig ebbe a kategóriába tartozik. A vállalat a három új keresetszabá­lyozási forma közül a „kereset­­szint”-szabályozásban vesz részt, amely a bér helyett a keresetet állítja középpontba. Alapbéremelésre két alternatív ja­vaslatot dolgoztak ki amelyet az üzemi demokrácia fórumai elé ter­jesztettek. Az egyik alternatíva sze­rint február 1-től 8 százalékot, a másik szerint április 1-től 10 száza­lékot emelnének. tízzel egyidejűleg javasolták a műszakpótlékok emelését is: a délu­táni 20-ról 30 százalékra, az éjszakai 40-ről­­60 százalékra, a mozgóbéreket pedig 30 százalékkal tervezik emelni. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján idén is javasolták, hogy egyes területeken kiemelt bérfejlesz­tést kapjanak. Ez további 4 száza­lékos emelést jelentene, amit mint­egy 110 fő kapna. A részletesen kidolgozott terv az illetékes szakszer­vezeti testületek elé került. Mibe kerül a gyárnak a bérfejlesztés? Az 5 millió forintnyi többletkere­set mintegy 14 millió forint adóteher­rel jár. Az említett összeg nagysága miatt a keresetfejlesztéssel egyidőben szük­ségesnek ítélik a munka- és bérezési fegyelem megszilárdulását, egyes helytelenül kialakult gyakorlatok megszüntetését. Az exportterv előirányzata és a készlet­­szint ugyancsak központi problémája az 1985. évi vállalati tervezésnek. Relációs megoszlásban nem ter­veznek változást a vállalatnál. Az értékesítés a szocialista piacokon kismértékben csökkent, tőkés vi­szonylatban az elért szint tartására törekednek. Ez komoly feladatot jelent a vállalat számára, mert az 1980. évben elért nagyon jó eredmény nehéz tartani. Árbevételt csökkentő tényező, hogy ez évben a lejárt kintlévőségek egy részét várhatóan le kell majd írni. A belföldi ellátást ebben az évben a termelési nehézségek miatt nem tudja javítani a vállalat. E téren az árbevétel ugyan szinten marad, de a kiszállítások mennyisége mintegy 10—15 százalékkal csökken, az alkat­részek mennyisége változatlan marad. A hullámzó termelés hatással lesz az 1985. évi készlet alakulására. Ezért a vállalat 0 millió forint forgóalap­­feltöltést vállalat. A készletek vár­ható kronologikus átlaga 144 millió forint lesz. A készletterv betartása állandó figyelmet igényel a vállalat vezetése és szervezeti egységei szintjén, mert túllépés esetén ezután az érdekeltségi alapból kell feltölteni a forgóalapot, 1­8 százalék felhalmozá­si adóval megnövelten. Az ez évi munkától, különösen a rekonstrukcióra tekintettel, nagy­mértékben függ a VII. ötéves terv­időszak kedvező indulása. * IPARGAZDASÁG 43 1985. június

Next