Ipargazdaság, 1985 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám
djiuVállalatok életéből Nehezebb feladatok, nagyobb lehetőségek a „Lampart” Vegyipari Gépgyárban A vállalat szervezetének módosulása a leányvállalatok megalakulásával, a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése, az új szabályozók életbelépése, meginduló rekonstrukció mindmegannyi nagy horderejű új tényező, amely befolyásolja a vállalat előtt álló feladatok megoldását. Az éves feladatokról szóló szokásos tájékoztatásnak, amelyet Dobai Imre, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese adott az üzemi lapon keresztül, ezek a körülmények fokozott jelentőséget adtak. A vállalat előtt álló ez évi feladatokból emelünk ki néhány jellemző részt. Az új helyzet egyes tényezői A leányvállalatok idei tervüket önállóan készítették. Elképzeléseik középpontjában az önállóság feltételeinek megteremtése áll. Az előzetes számítások azt jelzik, hogy mindkét leányvállalat növelni tudja majd korábbi nyereségét. Mindkét egység az anyavállalathoz hasonló nagyságrendű keresetfejlesztést tervez. A továbbiakban a kőbányai gyár 1985. évi tervkoncepcióját vázoljuk. Az idei tervnek két, egymásnak részben ellentmondó alapcélkitűzésre kell megoldást adnia: — az egyik célkitűzés az összesen mintegy 110 millió forint értékű beruházási és tetőfelújítási munka program szerinti lebonyolítása, — a másik a dolgozók kereseti szintjének 10—12 százalékos növelése. Az idei termelést a kőbányai gyárban erősen zavarja, hogy a zománcüzem valamennyi kemencéje állni fog, de már előtte is jó ideig csökkentett kemenceszámmal kell üzemelni. Ezt figyelembe véve és némi átgondolt kockázatot vállalva a vegyipari gép és alkatrész termelését 220—235 millió forintra tervezték, beleértve a készülékfelújításokat is. Kulcsponti kérdés az, hogy a rekonstrukciós munkák, minél kisebb terme- léskiesést okozzanak A beruházások és felújítások tervszerűségének biztosítására, a folyamat levezetésére részletes organizációs terv készült, amelyet széles körben ismertetnek. Az organizációs tervet számítógéppel készített hálóterv támogatja és lehetővé teszi a termelés optimális illeszkedését a beruházási munkák határidőihez. A leállás júliusban lesz, erre az időre koncentrálják a szabadság kiadását. Fokozottan igénybe kívánják venni a vgmk-k és az alkatrészgyártó telep kapacitását. A termékkibocsátás üteme így az idén meglehetősen egyenlőtlen lesz. Az első négy hónapban feszített munkával 100 millió forint értékű vegyipari gép és alkatrész előállítását kell elérni. Az év második harmada mérsékelt teljesítést hoz. Az utolsó négy hónapban ismét feszített lesz a tempó, hogy sikerüljön teljesítenie az éves előirányzatot. Az idei év kemény próba elé állít majd vezetőt, dolgozót egyaránt. A 10—12 százalékos keresetfejlesztés — úgy ítélik meg — némileg kompenzálja a fokozott erőfeszítéseket. Kevés vállalat hajt végre az iparágban ekkora fejlesztést. A létszám megtartása érdekében azonban — az adott körülmények között — szükséges ezt megtennie a vállalatnak. Hogyan valósítható meg a 10—12 százalékos keresetfejlesztés és mikortól, milyen területeken, milyen differenciálás szerint tervezik a vállalatnál ezt a fejlesztést. A korábbi szabályozók alapján — a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint— ez nehezen lett volna végrehajtható, az új bérrendszer a hatékonyabb vállalatoknak kedvez, a „Lampart” pedig ebbe a kategóriába tartozik. A vállalat a három új keresetszabályozási forma közül a „keresetszint”-szabályozásban vesz részt, amely a bér helyett a keresetet állítja középpontba. Alapbéremelésre két alternatív javaslatot dolgoztak ki amelyet az üzemi demokrácia fórumai elé terjesztettek. Az egyik alternatíva szerint február 1-től 8 százalékot, a másik szerint április 1-től 10 százalékot emelnének. tízzel egyidejűleg javasolták a műszakpótlékok emelését is: a délutáni 20-ról 30 százalékra, az éjszakai 40-ről60 százalékra, a mozgóbéreket pedig 30 százalékkal tervezik emelni. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján idén is javasolták, hogy egyes területeken kiemelt bérfejlesztést kapjanak. Ez további 4 százalékos emelést jelentene, amit mintegy 110 fő kapna. A részletesen kidolgozott terv az illetékes szakszervezeti testületek elé került. Mibe kerül a gyárnak a bérfejlesztés? Az 5 millió forintnyi többletkereset mintegy 14 millió forint adóteherrel jár. Az említett összeg nagysága miatt a keresetfejlesztéssel egyidőben szükségesnek ítélik a munka- és bérezési fegyelem megszilárdulását, egyes helytelenül kialakult gyakorlatok megszüntetését. Az exportterv előirányzata és a készletszint ugyancsak központi problémája az 1985. évi vállalati tervezésnek. Relációs megoszlásban nem terveznek változást a vállalatnál. Az értékesítés a szocialista piacokon kismértékben csökkent, tőkés viszonylatban az elért szint tartására törekednek. Ez komoly feladatot jelent a vállalat számára, mert az 1980. évben elért nagyon jó eredmény nehéz tartani. Árbevételt csökkentő tényező, hogy ez évben a lejárt kintlévőségek egy részét várhatóan le kell majd írni. A belföldi ellátást ebben az évben a termelési nehézségek miatt nem tudja javítani a vállalat. E téren az árbevétel ugyan szinten marad, de a kiszállítások mennyisége mintegy 10—15 százalékkal csökken, az alkatrészek mennyisége változatlan marad. A hullámzó termelés hatással lesz az 1985. évi készlet alakulására. Ezért a vállalat 0 millió forint forgóalapfeltöltést vállalat. A készletek várható kronologikus átlaga 144 millió forint lesz. A készletterv betartása állandó figyelmet igényel a vállalat vezetése és szervezeti egységei szintjén, mert túllépés esetén ezután az érdekeltségi alapból kell feltölteni a forgóalapot, 18 százalék felhalmozási adóval megnövelten. Az ez évi munkától, különösen a rekonstrukcióra tekintettel, nagymértékben függ a VII. ötéves tervidőszak kedvező indulása. * IPARGAZDASÁG 43 1985. június