Ipargazdaság, 1986 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-01 / 11. szám
Sipos Béla: Vállalati árelőrejelzések (Módszertani kézikönyv, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1985.) A szocialista országok gazdasági helyzete megköveteli, hogy minél hatékonyabban alkalmazkodjanak a velük kapcsolatban levő gazdaságok mozgásához. Ezért a vállalati gazdálkodás fontos feladata lett az árak elemzése, megfelelő árprognózisok készítése. A periodikus ármozgások előrejelzésének fontosságát nem szükséges bizonyítani, hiszen dollármilliókban mérhetők csak egy ágazat veszteségei, illetve megtakarításai, ha beszerzéseit, (illetve eladásait) a várható ármozgások figyelmen kívül hagyásával, illetve figyelembevételével alakítja. Az árelőrejelzések szükségességét jelzi, hogy Magyarországon 1980-ban rendelet jelent meg, amely a vállalatok részére a prognózisok az árelőrejelzések készítését előírja. (Az ОТ elnökének 1/1980. /Tg. E. 2./ ОТ. számú utasítása és módszertani irányelvei.) A szocialista országokban, így a Szovjetunióban és az NDK-ban is megindultak a kutatások. 1985 júniusában Weimarban rendeztek nemzetközi Kondratyev-ciklusokkal foglalkozó konferenciát, ahol az eddigi kutatások eredményeit összegezték. Sípos Béla könyve több szempontból hiánypótló a szocialista országok közgazdasági irodalmában. Bemutatja a Heller Farkas-iskolát, feldolgozza az árprognosztizálás történelmi előzményeit és nemcsak ismertet, hanem a marxista közgazdász szempontjából értékel, illetve továbbfejleszti a Heller-iskola konjunktúrakutatás terén elért eredményeit. Kifejti az áralakulás matematikai modellezését, az árprognosztizálás információs rendszerét, a konjunktúrakutatás elméleti alapjait, a rövidebb ciklusok kimutatására szolgáló matematikai eszközöket, az árelőrejelzés folyamatát. Sipos Béla: Empirical analysis and prognostic of the Kondratieff cycles. 30. o. International! Conference on Long-term Fluctuations An Economic Growth. Their causes and Consequences Weiman, DDR 10—15 June Kiadó: HASA és Akadémia Verlag DDR. A kötet címe: „The long Wave dabate-probléms, results and prospects.” 38 IPARGAZDASÄG A nemzetközi tudományos életben a könyv legjelentősebb eredményének a Kondratyev-ciklusok magyarországi empirikus vizsgálatát, illetve Kondratyev módszerének továbbfejlesztését tartom. A könyv a magyarországi eredményeket mutatja be, 21 hosszú adatsort vizsgált. Időközben kibővítette vizsgálatait, igazolta a hosszú hullámok létét a Szovjetunióban,2 a világgazdasági sorokban. Vizsgálatait 30 ország 40 000 adata feldolgozásával végzi. Empirikus vizsgálatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a Kondratyev-ciklusok a feudalizmus, a kapitalizmus és a szocializmus viszonyai között is érvényesülnek. Okát tehát nem a tulajdonviszonyokban kell keresnünk. A világgazdaság együtt hullámzik, ingadozik. Ezt írja ezzel kapcsolatban: „Szeretnénk eloszlatni a termékek vagy termékcsoportok hosszú piaci élettartamában, a szocialista gazdaság lineárisan növekvő fejlődésében gondolkodók tévhitét.” Johne Donnet gondolatait idézi: „Senki sem különálló sziget: minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja, ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy mintha egy hegyfokot mosna el, ... ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang, érted szól.” (16. o.) A könyv 13 fejezetből, előszóból és utószóból áll. Az 1. és 2. fejezetben a szerző az árprognózisok fontosságával, fogalmaival, a Heller-iskolával foglalkozik. A könyv megértéséhez szükséges definíciókat is itt közli világosan, tömören. A 3. fejezet az árakat meghatározó tényezőket, az áralakulás matematikai modellezését, az elemző árutan néhány kérdését tárgyalja. A bőripar jellemzőire koncentrál, de színesíti anyagát más ágazatok (szén, gőzerőgép, nagy és komplett berendezések, gépipar stb.) adataival is. Igen szemléltetek ábrái, a könyvben összesen 82 ábra található. Ez a feldolgozást, megértést elősegíti. A 4. fejezet áttekinti az árprognosztizáláshoz elengedhetetlenül szükséges információs rendszert. Itt is vállalati aspektusból vázolja fel a kérdést, az alapfogalmakat (árolló, árindex stb.) tömören definiálja. Nagyon fontos fejezete a könyvnek az 5. pont, amely a konjunktúrakutatás elméleti alapjaival, a konjunktúrakutatásban alkalmazott, a fizikai tudományokból átvett kategóriákat és törvényszerűségeket ismerteti. Amikor a konjunktúrakutatás az 1920-as években megindult, a közgazdászok a matematikai eszközöket a fizikából, nevezetesen a rezgőmozgások elméletéből kölcsönözték. Ez a magyarázata annak, hogy Sípos Béla a módszerek leírását ezeknek a fizikából átvett kategóriáknak és törvényszerűségeknek ismertetésével kezdi. Ismerteti a konjunktúraciklus, az alapirányzat kimutatására szolgáló eljárások a trend stabilitásának tesztelését, a trendek kiválasztására szolgáló közgazdasági és matematikai eszközöket. Példákkal és gazdag tábla- és ábraanyaggal szemlélteti mondanivalóját, így az elméleti ismeretanyag . Sipos Béla: Empiricseszkoje isszledoványije i prognoziiroványije doklov Kondratyeva. 7—9. o. Tretyij mezsdunarodnoj szimpózium sztán cslenov SZEV po problémám prognozizoroványija naucsnov technicseszkovo progressza. Szbornyik teziszov dokladov Szekcija 1. Moszkva, 1975. 112. o. 1986. november