Ipargazdaság, 1986 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

Sipos Béla: Vállalati árelőrejelzések (Módszertani kézikönyv, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1985.) A szocialista országok gazdasági helyzete meg­követeli, hogy minél hatékonyabban alkalmaz­kodjanak a velük kapcsolatban levő gazdaságok mozgásához. Ezért a vállalati gazdálkodás fontos feladata lett az árak elemzése, megfelelő árprog­nózisok készítése. A periodikus ármozgások előrejelzésének fon­tosságát nem szükséges bizonyítani, hiszen dollár­­milliókban mérhetők csak egy ágazat veszteségei, illetve megtakarításai, ha beszerzéseit, (illetve el­adásait) a várható ármozgások figyelmen kívül hagyásával, illetve figyelembevételével alakítja. Az árelőrejelzések szükségességét jelzi, hogy Magyarországon 1980-ban rendelet jelent meg, amely a vállalatok részére a prognózisok az ár­­előrejelzések készítését előírja. (Az ОТ elnökének 1/1980. /Tg. E. 2./ ОТ. számú utasítása és mód­szertani irányelvei.) A szocialista országokban, így a Szovjetunióban és az NDK-ban is megindultak a kutatások. 1985 júniusában Weimarban rendez­tek nemzetközi Kondratyev-ciklusokkal foglalko­zó konferenciát, ahol az eddigi kutatások ered­ményeit összegezték.­ Sípos Béla könyve több szempontból hiánypótló a szocialista országok közgazdasági irodalmában. Bemutatja a Heller Farkas-iskolát, feldolgozza az árprognosztizálás történelmi előzményeit és nem­csak ismertet, hanem a marxista közgazdász szempontjából értékel, illetve továbbfejleszti a Heller-iskola konjunktúrakutatás terén elért eredményeit. Kifejti az áralakulás matematikai modellezését, az árprognosztizálás információs rendszerét, a konjunktúrakutatás elméleti alapjait, a rövidebb ciklusok kimutatására szolgáló matematikai esz­közöket, az árelőrejelzés folyamatát.­ ­ Sipos Béla: Empirical analysis and prognostic of the Kondratieff cycles. 30. o. International! Conference on Long-term Fluctuations An Economic Growth. Their causes and Consequences Weiman, DDR 10—15 June Kiadó: HASA és Akadémia Verlag DDR. A kötet címe: „The long Wave dabate-probléms, results and prospects.” 38 IPARGAZDASÄG A nemzetközi tudományos életben a könyv leg­jelentősebb eredményének a Kondratyev-ciklusok magyarországi empirikus vizsgálatát, illetve Kondratyev módszerének továbbfejlesztését tar­tom. A könyv a magyarországi eredményeket mu­tatja be, 21 hosszú adatsort vizsgált. Időközben kibővítette vizsgálatait, igazolta a hosszú hullá­mok létét a Szovjetunióban,2 a világgazdasági so­rokban. Vizsgálatait 30 ország 40 000 adata fel­dolgozásával végzi. Empirikus vizsgálatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a Kondratyev-cik­lusok a feudalizmus, a kapitalizmus és a szocia­lizmus viszonyai között is érvényesülnek. Okát te­hát nem a tulajdonviszonyokban kell keresnünk. A világgazdaság együtt hullámzik, ingadozik. Ezt írja ezzel kapcsolatban: „Szeretnénk eloszlatni a termékek vagy termékcsoportok hosszú piaci élet­tartamában, a szocialista gazdaság lineárisan nö­vekvő fejlődésében gondolkodók tévhitét.” Johne Donnet gondolatait idézi: „Senki sem különálló sziget: minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja, ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy mintha egy hegyfokot mosna el, ... ezért hát sose kér­dezd, kiért szól a harang, érted szól.” (16. o.) A könyv 13 fejezetből, előszóból és utószóból áll. Az 1. és 2. fejezetben a szerző az árprognózisok fontosságával, fogalmaival, a Heller-iskolával fog­lalkozik. A könyv megértéséhez szükséges definí­ciókat is itt közli világosan, tömören. A 3. fejezet az árakat meghatározó tényezőket, az áralakulás matematikai modellezését, az elemző árutan né­hány kérdését tárgyalja. A bőripar jellemzőire koncentrál, de színesíti anyagát más ágazatok (szén, gőzerőgép, nagy és komplett berendezések, gépipar stb.) adataival is. Igen szemléltetek ábrái, a könyvben összesen 82 ábra található. Ez a fel­dolgozást, megértést elősegíti. A 4. fejezet áttekin­ti az árprognosztizáláshoz elengedhetetlenül szük­séges információs rendszert. Itt is vállalati aspek­tusból vázolja fel a kérdést, az alapfogalmakat (árolló, árindex stb.) tömören definiálja. Nagyon fontos fejezete a könyvnek az 5. pont, amely a konjunktúrakutatás elméleti alapjaival, a konjunktúrakutatásban alkalmazott, a fizikai tu­dományokból átvett kategóriákat és törvénysze­rűségeket ismerteti. Amikor a konjunktúrakutatás az 1920-as évek­ben megindult, a közgazdászok a matematikai esz­közöket a fizikából, nevezetesen a rezgőmozgások elméletéből kölcsönözték. Ez a magyarázata an­nak, hogy Sípos Béla a módszerek leírását ezek­nek a fizikából átvett kategóriáknak és törvény­­szerűségeknek ismertetésével kezdi. Ismerteti a konjunktúraciklus, az alapirányzat kimutatására szolgáló eljárások a trend stabi­litásának tesztelését, a trendek kiválasztására szol­gáló közgazdasági és matematikai eszközöket. Pél­dákkal és gazdag tábla- és ábraanyaggal szemlél­teti mondanivalóját, így az elméleti ismeretanyag . Sipos Béla: Empiricseszkoje isszledoványije i prog­­noziiroványije d­oklov Kondratyeva. 7—9. o. Tretyij mezsdunarodnoj szimpózium sztán­ cslenov SZEV po problémám prognozizoroványija naucsnov techni­cseszkovo progressza. Szbornyik teziszov dokladov Szekcija 1. Moszkva, 1975. 112. o. 1986. november

Next