Ipari Szemle, 1992 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám
1992/1 Ipari Szemle Interjú dr. Szabó Iván miniszterrel Dr. Szabó Iván 1934 januárjában született katolikus családban, Budapesten. Okleveles mérnök és közgazdaságtudományi doktor. Nős, két lánya és három unokája van. 1956-ban a Forradalmi Diákbizottság és a MEFESZ vezetőségi tagja volt. A magyar szakszervezeti mozgalom újjászervezésére kapott feladatát 1957 januárjáig tudta ellátni, amikor is letartóztatták. Három évtizedes- építőiparban végzett-munkáját közel száz műszaki könyv, egyetemi jegyzet és szakcikk fémjelzi. Az MDF alapító tagja. Budapest 12. választókörzetében választották meg országgyűlési képviselőnek. A Parlament gazdasági bizottságának elnökeként tevékenykedett miniszteri kinevezéséig, 1991. december közepéig. Miniszter úr a Parlament Gazdasági Bizottságának elnökeként tevékenykedett, tekintsünk vissza, melyek voltak azok a legfontosabb előterjesztések, amelyeket sikerült törvényerőre emelni? A gazdasági törvényhozásra vonatkozik gondolom a kérdés, azokra az előterjesztésekre, amelyek a Gazdasági Bizottságot is megjárták annak idején. Úgy vélem, hogy rögtön a kezdet kezdetén hozott törvények közül figyelemreméltóak a piacgazdasághoz illeszkedést hozók, elsősorban az ártörvény újrafogalmazása. Ez bizonyos közszolgáltatások kivételével szinte teljeskörűvé tette az árliberalizációt. Nagyon lényeges volt mindjárt a kezdet kezdetén, hogy egy előremutató versenytörvényt fogadtunk el, aminek hivatalos neve a „tisztességtelen piaci magatartásról”. Ez a nyugat-európai versenytörvényeknek a színvonalát nagyon jól megközelíti, tükrözi. Sok törvénymódosítás kellett ahhoz, hogy működőképes legyen a rendszer. Még tavaly hozzá kellett nyúlni az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényhez. Ez sok ellenzéssel is találkozott a Parlamentben annak idején. Nagyon lényegesnek tartom a gazdasági törvények közül , amelyek egy részét már csak idén tárgyalja a Parlament a jegybankkal és a pénzintézetekkel foglalkozót, valamint a befektetési alapokról szóló törvénycsomagot. Azt hiszem, nagyon lényeges volt a szövetkezeti törvény, amelyik az ipari szövetkezetek tekintetében is több mint háromezret érint. Tehát a Parlament már eddig is nagyon sok olyan törvényt hozott, amelyek valóban az előremutató gazdálkodási körülményeket hivatottak megteremteni. Még kiemelnék kettőt: az egyik az előprivatizációs törvény, a másik a koncesszióról szóló törvény, amely nagyon lényeges körülményeket teremt a külföldieknek a hosszú távú magyarországi beruházásaik és üzemeltetéseik kérdésében. Ezzel összefüggésben a Polgári Törvénykönyv módosítására is sor került, meghatározva azt, hogy mi és milyen jogosultságokkal tartozik kizárólagos állami tulajdonba. Hogyan látja, mi lett az elfogadott törvények sorsa? - Rövid az eltelt idő az értékelhetőséghez, hiszen zömük tavaly december elseje, vagy idén január elsejével lépett hatályba, sőt a szövetkezeti törvény a kihirdetésekor, még valamivel később január közepén. A többiek valóban elkezdtek működni, hiszen az ártörvény teljeskörűen érvényesül, azóta már a módosítása is szükségessé vált, hogy még felszabadítsunk olyan árakat is, amelyeket a korábbi állami hatáskörben tartott. Gyakorlatilag ezek átmennek a napi praxis oldalára. Problémát néha ott látok, hogy a gazdasági környezetben nem tud teljeskörűen érvényesülni a törvény. Pl. a versenytörvény ilyen. Hiszen nincs még nálunk piacgazdaság, a meglévő állami monopóliumokra nem tartalmazhat visszamenőleg konzekvenciákat a versenytörvény. Tehát hiába van fúziókontroll, ha a meglévőknek a lebontását nem tudja előrefelé segíteni, korlátozottan tud csak érvényesülni. - A Bizottság tervei alapján melyek várnak előterjesztésre, milyen feladat vár ezen a téren 1992-re? - 1992-re vannak olyan törvénytervezetek, amelyeket a kormány terjeszt elő. Ezek között a legnagyobb falat vitathatatlanul a privatizációs törvénycsomag, amelyik kiterjed a meglévő törvények korrekciójára, az állami vállalatok, az Állami Vagyonügynökség, a vagyonvédelem, sőt még az előprivatizációs törvény keretére is. Ezekkel kapcsolatban van az a csomag, amely várhatóan létrehozza az állami tulajdonosi részvénytársaságot, ezzel pontot téve az állami tulajdonlásnak az alapvető kérdéseire és egy, az Európai Közösséghez tartozó államok és a semleges Ausztria joggyakorlatának megfelelő állami holding létrehozásával tisztává teszi a képletet. Úgy gondolom, a másik része nagyon érdekes lesz, mert a Gazdasági Bizottság néhány - a bizottság tagjainak kezdeményezésére megalkotott - törvényt fog az idén tárgyalni. A fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos törvényeket a bizottság két tagja: Katona Kálmán és Lotz Károly dolgoztatta ki az MDF és az SZDSZ frakció támogatásával (pénzügyi támogatásra gondolok). Ez a napokban a Parlament elé kerül, tehát ez a kormányzatból átcsúszott a bizottság elé. Azt hiszem, hogy kormányzati és bizottsági „vegyesként” lesz értékelhető a hosszú távú, több törvényt előkészítő energetikai koncepció. Ez már többször megjárta a bizottságot és ott intézményesen ellenvélemények fogalmazódtak meg. Azt gondolom, hogy most végre ez egy közös munka eredményeképpen elfogadásra kerül. Hasonlóképpen fontosnak tartom gazdasági vonatkozásban a koncessziós törvényhez csatlakozó ágazati törvényeknek a megjelenését a Parlamentben. Azt hiszem, hogy ebben a tárca fog elöljárni a bányatörvény benyújtásával. Még várható a villamos törvény is. Őszintén remélem, hogy az építési, településfejlesztési, környezetvédelmi törvény is még ebben a csomagban az idén a Parlament elé kerül. A Parlament megszavazta az 1992- es költségvetést. Miniszter úr általában elégedett-e ezzel összességében, továbbá az ipari tárcát érintve? Miniszteri interjú