Ipari Szemle, 1992 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 1. szám

1992/1 Ipari Szemle Interjú dr. Szabó Iván miniszterrel Dr. Szabó Iván 1934 januárjában született katolikus család­ban, Budapesten. Okleveles mérnök és közgazdaságtudományi doktor. Nős, két lánya és három unokája van. 1956-ban a For­radalmi Diákbizottság és a MEFESZ vezetőségi tagja volt. A magyar szakszervezeti mozgalom újjászervezésére kapott fel­adatát 1957 januárjáig tudta ellátni, amikor is letartóztatták. Három évtizedes- építőiparban végzett-munkáját közel száz műszaki könyv, egyetemi jegyzet és szakcikk fémjelzi. Az MDF alapító tagja. Budapest 12. választókörzetében vál­­asztották meg országgyűlési képviselőnek. A Parlament gazda­sági bizottságának elnökeként tevékenykedett miniszteri kine­vezéséig, 1991. december közepéig.­­ Miniszter úr a Parlament Gazdasá­gi Bizottságának elnökeként tevékenyke­dett, tekintsünk vissza, melyek voltak azok a legfontosabb előterjesztések, ame­lyeket sikerült törvényerőre emelni?­­ A gazdasági törvényhozásra vonat­kozik gondolom a kérdés, azokra az elő­terjesztésekre, amelyek a Gazdasági Bi­zottságot is megjárták annak idején. Úgy vélem, hogy rögtön a kezdet kezde­tén hozott törvények közül figyelemre­méltóak a piacgazdasághoz illeszkedést hozók, elsősorban az ártörvény újrafo­galmazása. Ez bizonyos közszolgáltatá­sok kivételével szinte teljeskörűvé tette az árliberalizációt. Nagyon lényeges volt mindjárt a kez­det­ kezdetén, hogy egy előremutató ver­senytörvényt fogadtunk el, aminek hiva­talos neve a „tisztességtelen piaci magatartásról”. Ez a nyugat-európai versenytörvényeknek a színvonalát na­gyon jól megközelíti, tükrözi. Sok tör­vénymódosítás kellett ahhoz, hogy mű­ködőképes legyen a rendszer.­ Még tavaly hozzá kellett nyúlni az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényhez. Ez sok ellenzéssel is találkozott a Parla­mentben annak idején. Nagyon lényegesnek tartom a gazda­sági törvények közül , amelyek egy ré­szét már csak idén tárgyalja a Parla­ment­­ a jegybankkal és a pénzintéze­tekkel foglalkozót, valamint a befekteté­si alapokról szóló törvénycsomagot. Azt hiszem, nagyon lényeges volt a szövet­kezeti törvény, amelyik az ipari szövet­kezetek tekintetében is több mint há­romezret érint. Tehát a Parlament már eddig is nagyon sok olyan törvényt ho­zott, amelyek valóban az előremutató gazdálkodási körülményeket hivatottak megteremteni. Még kiemelnék kettőt: az egyik az előprivatizációs törvény, a má­sik a koncesszióról szóló törvény, amely nagyon lényeges körülményeket teremt a külföldieknek a hosszú távú magyar­­országi beruházásaik és üzemeltetéseik kérdésében. Ezzel összefüggésben a Pol­gári Törvénykönyv módosítására is sor került, meghatározva azt, hogy mi és milyen jogosultságokkal tartozik kizáró­lagos állami tulajdonba.­­ Hogyan látja, mi lett az elfogadott törvények sorsa? - Rövid az eltelt idő az értékelhető­séghez, hiszen zömük tavaly december elseje, vagy idén január elsejével lépett hatályba, sőt a szövetkezeti törvény a kihirdetésekor, még valamivel később január közepén. A többiek valóban el­kezdtek működni, hiszen az ártörvény teljeskörűen érvényesül, azóta már a módosítása is szükségessé vált, hogy még felszabadítsunk olyan árakat is, amelyeket a korábbi állami hatáskörben tartott. Gyakorlatilag ezek átmennek a napi praxis oldalára. Problémát néha ott látok, hogy a gazdasági környezetben nem tud teljeskörűen érvényesülni a törvény. Pl. a versenytörvény ilyen. Hi­szen nincs még nálunk piacgazdaság, a meglévő állami monopóliumokra nem tartalmazhat visszamenőleg konzek­venciákat a versenytörvény. Tehát hiá­ba van fúziókontroll, ha a meglévőknek a lebontását nem tudja előrefelé segíte­ni, korlátozottan tud csak érvényesülni. - A Bizottság tervei alapján melyek várnak előterjesztésre, milyen feladat vár ezen a téren 1992-re? - 1992-re vannak olyan törvényter­vezetek, amelyeket a kormány terjeszt elő. Ezek között a legnagyobb falat vi­tathatatlanul a privatizációs törvény­­csomag, amelyik kiterjed a meglévő tör­vények korrekciójára, az állami vállalatok, az Állami Vagyonügynökség, a vagyonvédelem, sőt még az előprivati­zációs törvény keretére is. Ezekkel kap­csolatban van az a csomag, amely vár­hatóan létrehozza az állami tulajdonosi részvénytársaságot, ezzel pontot téve az állami tulajdonlásnak az alapvető kér­déseire és egy, az Európai Közösséghez tartozó államok és a semleges Ausztria joggyakorlatának megfelelő állami hol­ding létrehozásával tisztává teszi a kép­letet. Úgy gondolom, a másik része nagyon érdekes lesz, mert a Gazdasági Bizott­ság néhány - a bizottság tagjainak kez­deményezésére megalkotott - törvényt fog az idén tárgyalni. A fogyasztói érdek­­védelemmel kapcsolatos törvényeket a bizottság két tagja: Katona Kálmán és Lotz Károly dolgoztatta ki az MDF és az SZDSZ frakció támogatásával (pénzügyi támogatásra gondolok). Ez a napokban a Parlament elé kerül, tehát ez a kor­mányzatból átcsúszott a bizottság elé. Azt hiszem, hogy kormányzati és bizott­sági „vegyesként” lesz értékelhető a hosszú távú, több törvényt előkészítő energetikai koncepció. Ez már többször megjárta a bizottságot és ott intézmé­nyesen ellenvélemények fogalmazódtak meg. Azt gondolom, hogy most végre ez egy közös munka eredményeképpen el­fogadásra kerül. Hasonlóképpen fontosnak tartom gaz­dasági vonatkozásban a koncessziós tör­vényhez csatlakozó ágazati törvények­nek a megjelenését a Parlamentben. Azt hiszem, hogy ebben a tárca fog elölj­árni a bányatörvény benyújtásával. Még vár­ható a villamos törvény is. Őszintén re­mélem, hogy az építési, településfejlesz­tési, környezetvédelmi törvény is még ebben a csomagban az idén a Parlament elé kerül.­­ A Parlament megszavazta az 1992- es költségvetést. Miniszter úr általában elégedett-e ezzel összességében, továbbá az ipari tárcát érintve?­ ­ Miniszteri interjú

Next