Iparpolitikai Tájékoztató, 1976 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám
GÁBOR OTTÓ Az iparpolitika feladatai TÁJÉKOZTATÓ A GÉPIPARI VÁLLALATOK KÖZÉPTÁVÚ TERVKÉSZÍTÉSÉHEZ Magyarország az elmúlt 30 év alatt teljesen átalakult, elmaradott agráripari országból modern szocialista iparral és korszerű szocialista mezőgazdasággal rendelkező ország lett. Az ipar termelése ma több mint tízszerese a háború előttinek. A felszabadulás utáni gazdasági és társadalmi fejlődés legdöntőbb külső tényezője a Szovjetunióval és a többi, KGST-be tömörült szocialista országgal való együttműködés volt. 1974-ben a nemzeti jövedelem — folyó árakon — 377,2 milliárd Ft volt, összehasonlítható árakon 4,8-szerese az 1938. évinek és 3,9-szerese az 1950. évinek. A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése, amely a két világháború között a 2%-ot sem érte el, a felszabadulás után, 1951—74. években 5,8%-ot tett ki. A növekedés valamivel kisebb volt ugyan, mint a KGST-országokban, de nagyobb a fejlett tőkés és a fejlődő országok által elért ütemnél. A nemzeti jövedelem növekedésében az 1950-es években a foglalkoztatottság emelkedésének jelentős szerepe volt. Az utóbbi években a nemzeti jövedelem növekedésének fő forrása a termelékenység lett. E fejlődés eredményeként a nemzeti jövedelem termelésében az ipar vette át a vezető szerepet. Az ipar és az építőipar együttesen a nemzeti jövedelem 55%-át adja. A belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek évente változó hányada, az utóbbi években mintegy háromnegyed része jutott fogyasztásra, és 24—25%-a felhalmozásra. A felszabadulás előtt a nemzeti jövedelem kb. 5%-át fordították felhalmozásra. A felhalmozási ráfordítások az elmúlt 25 évben gyorsabban nőttek, mint a nemzeti jövedelem és mint a fogyasztás. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának indexe 1974-ben a szocialista szektor beruházásaira kb. 120 milliárd forintot fordítottak, összehasonlítható árakon 5,5- szeresét az 1950. évinek. A beruházásoknak az elmúlt negyedszázadban majdnem a fele építésből adódott. Az építési hányad az ötvenes évek elején meghaladta a 60%-ot. Később ez az arány csökkent a gépberuházások javára. A korszerű termelés alapjait képező gépberuházások ma az összes beruházások 43,7%-át teszik ki. A szocialista szektor beruházásainak anyagi-műszaki összetétele (folyóáron millió Ft) Szó- Nem szó-Építés Belföldi ci*KU* Ci,KK* Egyéb Összesen gép import gép 1970 44 709 18 018 10 425 7 435 8 954 89 541 1974 56 720 24 857 15 251 12 524 10 950 120 302 A IV. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem az előirányzott 30—32% helyett 35%-kal növekedett. Az ipari termelés 37—38%-kal növekszik és hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. A tervidőszakban erősödtek a fejlődés intenzív vonásai és az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4—4,5% helyett 6—6,5%-kal nőtt. A világgazdasági változások főbb tendenciái az iparpolitika tükrében Az európai enyhülési politika kedvező feltételeket teremtett a kelet—nyugati ipari, gazdasági együttműködés további fejlődéséhez. A helsinki egyezmény alapján egyre A nemzeti jövedelem termelésének megoszlása % (1968. évi árakon) 1938 1950 1960 1974 Ipar 20 26 36 44 Építőipar 59 11 11 Mezőgazdaság 58 48 29 16 Egyéb 17 17 24 29 összesen 100 100 100 100 1974. év 1938. év 1950. év 1960. év %-ában Anyagi fogyasztás 370 336 200 Nettó felhalmozás 22-szeres 675 269 ebből: álló eszközök nettó felhalmozása 29-szeres 11-szeres 274 1 FÓRUM II