Matlekovits Sándor: Az ipar alakulása a capitalismus korszakában - Az Országos Iparegyesület báró Kornfeld Zsigmond-Könyvtára 4. (Budapest, 1911)
II. A tőke hatása a kézműiparban
24 Ausztriában a népszámlálási adatok szerint czipészettel foglalkozott: 1890. évben _ _ 80.969 vállalat 134.336 alkalmazott 165 1900. « _ _ 79.472 « 118.530 « 152 a vállalatok száma 1.497-tel vagyis 187%-kal, az alkalmazottaké 15.806-tal vagyis 11'75%-kal fogyott. Németországban a czipészek száma volt: 1882 óta az üzletek száma 47.417-el, a személyzet száma 70.849-czel fogyott. Hogy Nagybritanniában is a czipészek ipara hanyatlik, illetőleg a nagyipar tért foglal, mutatják azok a számok, melyek az összes népességgel szemben az építésnél, a szabóságnál és a czipészetnél a számba vett keresők arányában jelentkeznek. 3 személlyel évben üzlet személyzettel egy üzletre esik személy 50-nél több személlyel 1875 246.000 374.203 1 5 244.591 31 1882 247.779 398.757 1-6 245.940 71 1895 237.160 388.443 1-6 233.650 258 1907 200.362 369.606 18 196.990 484 évben összes népesség építkezésnél 10.000 lakóra esik 1851 _ . _ 17,927.609 398.756 222 1861... _20,066.224 472.221 235 1871 _ _ „ 22,712.266 583.019 237 1881 . „ _ 25.,968.286 686.999 263 1891 „ „ .... _ 29,001.018 701.284 241 1901.................. 32,527.843 945.875 290 évben szabóságnál 10.000 lélekre esik czipészetnél 10.000 lélekre esik 1851 _ _ 139.219 77 243.955 135 1861... _ 142.955 71 255.791 127 1871 _ _ 149.664 66 224.559 96 1881... _ 160.648 69 224.059 83 1891 _ _ 208.720 71 248.789 85 1901... _ 259.292 78 251.143 77