Bevilaqua Borsody Béla - Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak. Kávé és kávésmesterség 1535-1935 2. (Budapest, 1935)
Kosztolányi Dezső †
908 Kosztolányi Dezső útjai az apai házból, a Kisvárosból a Báthory Kávéházba vezettek. Mint ezt e Kávéház történetével kapcsolatban és Magyar Elek írásai nyomán megírjuk, ez a Kávéház ott állott a Kálvin-tér és a Kecskeméti utca sarkán, az egykori Kecskeméti Kapu egykori Kaputornya históriás árnyékában. Odanézett az egykori pesti Magyar Alvégre. Ez is jelkép : a Város, a régi Pest és a mai Budapest itt, az egykori Városkapu „Helyi Szelleme“ helyén érintkezik a falusias Alvéggel, a Vidékkel. A Báthory Kávéház élete ezért volt diákos, úri, jurátusos, tudós, táblabírós. Magyar és városi volt, de nem népies. Itt telepedett meg a Báthory Kávéházban Kosztolányi Dezső. Barátai a fiatal Jolsvai Márkus László, Fajkürthi és Koltai Kürthy György, Inárcsi Farkas László, Fajszi Ányos Lajos, Monori Kovách Jenő, a fiatal Hevesi Sándor és a lengyel származású Kortsák Jenő voltak. Ez volt a Balszélfogó Társaság kezdete és magva. Ez a Kávéház volt Kosztolányi Dezső első indulási helye, majd 1907-ben a régi pesti Diákkovártély másik Diákkávéházába költözött át Márkus Lászlóék nyomán , a régi Baross Kávéházba. „Desideriusíí volt a fiatal Kosztolányi Dezső első herbergbéli neve a „Balszélfogóban“. Ragyogó latin, francia, olasz és spanyol műveltsége révén hamar Desiré lett a neve. Ha úgy tetszik: „Nomen est omen !“ Desiderius: ez volt a Család , amit Kosztolányi Dezső hazulról hozott, Nemeskosztolányból. Desiré: ez volt a franciás Urbanité, mely az Irodalom és az irodalmi Kávéház felé vonzotta a nyurga, lobogóhajú, csupa idegből szőtt ifjút. Franciásság : ma, huszonöt év távolában verete van már ennek a szónak. Neczpáli Justh Zsigmond is, Lechner Ödön és Szinyei Merse Pál is, Heltai Jenő, Szomory Dezső, Színi Gyula is ezt a Parisisme-t jelentette. Ennek felében indult a Nyugat is, Ady Endre is. A Parisisme az 1900-as években nemcsak az irodalmi és művészeti Előképeket: Balzac, Murger, a két Goncourt, Zola, Maupassant, Mallarmé, Baudelaire, Verlaine, Maeterlinck, Anatole France és Edmond Bostand irodalmi neveit, nemcsak Corot, Millet, Daubigny, illetőleg a „Barbizon“ festőneveit, nemcsak Claude Debussy muzsikusnevét jelentette. Nemcsak a Naturalisme, az Impressionisme és a késői Néoromanticisme szellemi cégéreit jelentette, hanem ennél többet: Fiatalságot jelentett. Urbanité-t és ezzel együtt Kávéháziságot jelentett ama rendkívül tehetséges, szorgalmas