Bevilaqua Borsody Béla - Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak. Kávé és kávésmesterség 1535-1935 2. (Budapest, 1935)
Kosztolányi Dezső †
911 ságtól, az Élettől, a Kávéháztól. Mi ez más, mint a „Szellemi Vándorló“, a Picaro örök képei az Országútról, melynek egyik végén ott van a Falu, ahonnan elindult, a másik vége a Város és Kávéháza, ahova a Sikerbe e Sonettel beérkezett... Ezüst esőbe’ száll le a karácsony, A kályha zúg, a hóesés sűrű. A lámpafény aránylik a kalácson, A kocka pörg, gőzöl a tejsürü. Kik messze voltak, most mind összejönnek A percet édes szóval ütni el, Amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel. Fenyőszagú a jég és a sarokba’ Ezüst tükörből bókol a rakott fa, A jó barát boros korsóihoz van. És zsong az ének áhítatba zöngve ... Csak a havas pusztán, a néma csöndbe Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony. * A Nagyvárosból a Kisvárosba , a Faluba, az Irodalomból a gyermekkori Álomba, a Kávéházból a gyermekkori Otthonba való visszavágyódás hangulata ott van 1910-ben megjelent verseskötete, az „A szegény kis gyermek panaszai“ minden sorában. Huszonöt esztendő múlva is ez a fiatalkori kötet Kosztolányi Dezső legmaradandóbb értékű alkotása. Benne van egyéniségének, Stílusának és tehetségeinek teljes hangszerelése, „Faculté Maitresse“-je. Ennél veretesebbet és jobbat a francia Néoromanticisme legjobb korszaka sem alkotott. Úgy hat, mint Gustave Flaubert L’Éducation séntimentale-ja versben. Ez a kötet a szó szoros értelmében a Baross Kávéház „Balszélfogójában“ és a Newyork Kávéház egykori „karzatán“ született meg. Ott, ahol a „Kisvárosból a Nagyvárosba“ feljött Ifjú Költő megtelepedett, ahonnan elindult és ezzel a Modern Könyvtár. 3. sz. Bpest, 1910.