Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
Olyan diákkal, aki eleve úgy érkezik az egyetemre, hogy szereti Petőfit, az utóbbi évtizedekben nem volt alkalmam találkozni. ▼ Petőfi Sándor rajza a nagyszalontai Csonkatoronyról. 1847. június (forrás: OSZK) azt a feladatot is igyekezett magára vállalni, hogy az akkor még nem létező, csak vágyott kritikai kiadás helyett a versek keletkezési időpontját is meghatározza (az első kritikai igényű kiadás, Havas Adolf munkája párhuzamosan készült Ferenczi könyvével, tehát Ferenczi erre nem tudott minden ponton támaszkodni, s Havas munkája amúgyis számos ponton felülvizsgálatra szorult). A 20. század egyik legjelentősebb teljesítménye Horváth János 1922-ben megjelent Petőfi-monográfiája volt, amely nem életrajzi munka, hanem kifejezetten az életmű poétikai értelmezésére tett kísérletet, hatalmas anyagismeret és finom esztétikai érzék birtokában. Ennek a könyvnek is volt olyan része, amely a nem létező kritikai kiadást akarta pótolni. Horváth az egyes versekhez olyan világirodalmi párhuzamokat csatolt hozzá függelékképpen, amelyeknek akár forrásértékű szövegek, akár csak parallel jelenségeket felvillantó példák voltak - inkább egy szövegkiadás jegyzeteiben lett volna helyük. Csak hát ilyen kritikai kiadás akkor nem volt, továbbra is csak Havas munkája állt rendelkezésre. Ezt a helyzetet a második világháború után igyekezett pótolni az irodalomtörténeti kutatás (persze nem függetlenül attól a politikai nyomástól sem, amely éppen Petőfiben vélte megtalálni az aktuálisan felhasználható forradalmi előképet). Az első kritikai kiadás, amely az 1950-es, 1960-as években látott napvilágot, számos új eredményt ío m 2023/1