Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 1. szám - Petőfi

hozott, de a jegyzetelése nem volt kellően tagolt és sokrétű, s a szöveg pontosságát is befolyásolta, hogy külső nyomásra meg kellett felelnie egy közművelő­dési igénynek is. Ezért aztán, alighogy véget ért ez a Varjas Béla nevéhez köthető kiadás, szinte azonnal elkezdődött egy új, immár harmadik változat: az első kötete 1973-ban jelent meg. Ez csak a verses művekre akart kiterj­eszkedni (tehát a prózai, drámai műveket, a fordításokat és a leveleket nem kívánta újból kiadni) - s ez már valóban kielégítette mindazon igényeket, amelyeket egy kritikai kiadástól elvárhatunk. Ez Kiss József és Martinkó András hatalmas teljesítménye volt, a munkát aztán - Martinkó halála után - Kiss egyedül vitte tovább szerkesztőként. Az ő halála után pedig Kerényi Ferenc vette át. Ez alighanem a Petőfi-kutatás legfontosabb, centrális teljesítménye. S emellett persze nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy hányan vitték előbbre a Petőfi-kutatást (nem feltétlenül textológiai vagy filológiai munkájukkal, hanem szövegértelmezésekkel, akár olyan irányúak­­kal is, amelyeket ma már nem látunk annyira termé­kenynek): a marxista Petőfi-kutatás irányítója, Pándi Pál is ilyennek tekinthető, vagy akár a Petőfi forradal­­miságáról elkeseredett vitát folytató Fekete Sándor és Lukácsy Sándor. S persze említsünk meg azokat a napjainkban is aktív Petőfi-kutatókat is, akiknek a téma iránti elkötelezettsége példaértékű, Ratzky Ritát, vagy a Petőfi-kérdés alighanem legismertebb, kiváló kutatóját, Margócsy Istvánt is. Mely megközelítési módokra és művekre fogékonyak ma az egyetemi hallgatók, doktoranduszok? Erre a kérdésre már nehezebben tudnék válaszolni. Olyan diákkal, aki eleve úgy érkezik az egyetemre, hogy szereti Petőfit, az utóbbi évtizedekben nem volt alkal­mam találkozni. A feladat tehát legföljebb az lehet, hogy az érdeklődést fölkeltsük az életmű iránt. S annyi bizonyos, hogy ezt ideológiai szempontú megközelí­téssel aligha tudjuk elérni - talán csak­ a költő életmű elevenségét és poétikai újszerűségét hangsúlyozó megközelítések kecsegtetnek némi sikerrel. Kerényi Ferenc 2008-ban bekövetkezett halálát * Petőfi sándor rajza követően a kritikai kiadás utolsó kötetének gon- Bem József tábornok­hozására Ön kapott megbízást. Milyen felada­­ról. 1849. április tokát foglal magába és milyen jelentőséggel bír (forrás: oszk) az irodalomtörténet-írásban a szövegkiadás? Miért nevezi tanulmánykötetében mintaadónak a Petőfi-kiadást? Kerényi váratlan halála miatt félbemaradt a kritikai kiadás hatodik kötete. Ez az 1848-as és 1849-es vers­anyagot tartalmazta, s ebben szerepel az utolsó nagy elbeszélő költemény, Az apostol is. Ez egy nagyon fontos időszak az alkotói pályán, s ennek kronoló­giai rendbe tétele és méltó kommentálása a sajtó alá rendező feladata. Kerényi számítógépének az anya­gát, s így a tőle már elkészített kiadás anyagait is, ,szemével farkasszemet nézni” Petőfi Sándor ll

Next