Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
Aranyban senki sem szabadított fel olyan önfeledt humort, mint Petőfi - bár ki tudja azt ma már, hogy a nagyszalontai segédjegyző egy otthoni borozás közben mire volt képes. Hogy miként jött létre az az ikerkapcsolat, mely máig hatóan elválaszthatatlannak tételezi a két irodalmi nagyságot, s mely mindig akkor kapcsolja össze őket, hol végletes ellentétükben (lírai és epikus költő, szubjektív és objektív költészet), hol éppen rokon vonásaikban (népnemzeti iskola, nemzeti klasszicizmus), amikor a hagyományban valamiféle nemzeti egységet vagy legalább közös nemzeti programot kívánnak felmutatni, Margócsy István tekintette át gazdag példaanyagon. (Margócsy István.....ikerszülöttek, egymás kiegészítői...”[Petőfi és Arany kettős kultusza és kettős kanonizációja] = .ő.,Petőfi-kísérletek. Tanulmányok Petőfi Sándor életművéről, Kalligram, Pozsony, 2011, 303-349.) A továbbiakban arról ejtenék néhány szót, hogy a két költő felfogása miben hasonlított és különbözött, amikor a népről beszéltek. Mind a kénén népköltőnek tartották magukat, bármit is jelentsen ez. Mind a ketten oly magától értetődőnek tételezték, hogy ennek jelentése egyértelmű, hogy ezért aztán vitán felül állt az is, hogy ez egy bizonyos dolog. A kérdés nélküli, axiomatikus tudás hagyományozódott az utókorra is. De mit is jelent népköltőnek lenni? S ki az a nép?A nép a parasztokat jelenti? A nemzetet? Azokat, akik úgymond rendes hazafiak? A népköltő egyszerű hangon szól a néphez? Netán ő a nép egyik reprezentáns tagja? Esetleg a természet vadvirága? A népi az folklorikus, ősi hagyomány? Egyáltalán: a folklorikus és az ősi hagyomány ▼ Szurcsik János: Üszkös fatörzsek, olaj, vászon, 77x110 cm, 1986 (forrás: Ihletőnk: Petőfi. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum képzőművészeti katalógusa. HUNGART (£ 2023) szemével farkasszemet nézni” Petőfi Sándor 25