Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 3. szám - Kert
mindezeknek a nyelvi dimenzióit illetően. Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi költészetének ilyen irányú faggatása bizonyosan új és érdekes eredményeket hozna. A későbbiekben - a kánonon belül maradva - Vajda János is felmerülhetne, a kánon peremén lévő korpuszokból pedig több századvégi költő, de főleg novellista, akiknek műveiben természet élet és technika összetalálkozásai visszatérő témát jelentenek. Érdekes, hogy a biopoétikai kérdésirányok a modernség második hullámától érvényesíthetők igazán funkcionális vagy komplex módon. Attól az időszaktól, amikor az antropocentrikus világkép eróziója az élet nem-humán entitásainak és dimenzióinak feltárulásában, ezek alteritásának erőteljesebb előlépésében nyilvánult meg. Itt Szabó Lőrinc, József Attila, Nemes Nagy Ágnes a mérvadó alkotók, akiket az utóbbi években már többször elemeztek biopoétikai kérdésfeltevések alapján. De fontos lenne megvizsgálni Erdélyi József lírájának a természeti létmódra fókuszáló költői tekintetét és hallását, nemkülönben Weöres Sándor költői nyelvének biopoétikai indexeit. A természetfogalom kapcsán pedig Oravecz Imre és Bodor Ádám műveiben lenne keresnivalója a biopoétikai elemzésnek. Fontos lenne a testkomplexum vizsgálatának biopoétikai finomítása, itt Nádas Péter vagy Borbély Szilárd egyes művei kínálják magukat az olvasásra. A fiatalabb kortárs irodalomban nyomatékosabban előtérbe került mind a test-, mind a természetkomplexum és ezek biotechnológiai, illetve ökológiai vonatkozásai. Aligha kell külön bizonygatni a biopoétika aktualitását és mind szinkrón, mind diakrón, illetve elméleti jelentőségét. Remélem, hogy a szakmai közösség fogadókészsége és fogékonysága e kutatások hatására erősödni fog a jövőben. ▼ Samu Géza: Bunkóültetvény, fa, 144x120x100 cm, 1990 (a jogörökös engedélyével) mintha a fű is hallana” Kert 73