Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 3. szám - Kert

mindezeknek a nyelvi dimenzióit illetően. Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi költészetének ilyen irányú fagga­tása bizonyosan új és érdekes eredményeket hozna. A későbbiekben - a kánonon belül maradva - Vajda János is felmerülhetne, a kánon peremén lévő korpu­szokból pedig több századvégi költő, de főleg novel­lista, akiknek műveiben természet­ élet és technika összetalálkozásai visszatérő témát jelentenek. Érdekes, hogy a biopoétikai kérdésirányok a moder­nség második hullámától érvényesíthetők igazán funkcionális vagy komplex módon. Attól az időszak­tól, amikor az antropocentrikus világkép eróziója az élet nem-humán entitásainak és dimenzióinak feltárulásában, ezek alteritásának erőteljesebb elő­­lépésében nyilvánult meg. Itt Szabó Lőrinc, József Attila, Nemes Nagy Ágnes a mérvadó alkotók, akiket az utóbbi években már többször elemeztek biopoétikai kérdésfeltevések alapján. De fontos lenne megvizs­gálni Erdélyi József lírájának a természeti létmódra fókuszáló költői tekintetét és hallását, nemkülönben Weöres Sándor költői nyelvének biopoétikai indexeit. A természetfogalom kapcsán pedig Oravecz Imre és Bodor Ádám műveiben lenne keresnivalója a biopoé­tikai elemzésnek. Fontos lenne a testkomplexum vizs­gálatának biopoétikai finomítása, itt Nádas Péter vagy Borbély Szilárd egyes művei kínálják magukat az olva­sásra. A fiatalabb kortárs irodalomban nyomatéko­sabban előtérbe került mind a test-, mind a természet­komplexum és ezek biotechnológiai, illetve ökológiai vonatkozásai. Aligha kell külön bizonygatni a biopo­étika aktualitását és mind szinkrón, mind diakrón, illetve elméleti jelentőségét. Remélem, hogy a szak­mai közösség fogadókészsége és fogékonysága e kuta­tások hatására erősödni fog a jövőben. ▼ Samu Géza: Bunkóültetvény, fa, 144x120x100 cm, 1990 (a jogörökös engedélyével) mintha a fű is hallana” Kert 73

Next