Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
és újratermelte." (Margócsy István, Petőfi Sándor. Kísérlet, Korona, Budapest, 1999,54.) A naplórészletek és az Úti levelek párhuzamos publikálásának reklámértékét az is növelhette, hogy ugyanazt a történetet, a közös szerelem történetét mesélik el két különböző oldalról: a férfi és a nő szemszögéből. Csakhogy amíg Szendrey Júlia leánykori naplója privát írásgyakorlatnak indult, melynek egyetlen célja az önelemzés, addig Petőfi szövege végig a publikálás tudatában íródott. Szendrey Júlia 1846-ban és 1847 első felében nem számolt a leendő közönséggel írás közben, ezzel szemben Petőfi folyamatosan, s igen erőteljesen reflektált nemcsak az olvasókra, hanem az intimitás problémájára is: arra, ahogyan a közönség és a saját szerelmi kapcsolata közötti viszonyt látta. Ennek során mindvégig a cáfolat eszközét használta fel arra, hogy folyamatosan, újra meg újra felhozhassa a kényes témát: „Élet-halál harczát küzdöm jövendőm boldogságáért... / Most jut eszembe, hogy utazásomat kell írnom s nem szerelmemet. Bocsánat. Visszatérek hát az utazáshoz,s ígérem, hogy ezután tárgyamnál maradok mathematicai pontossággal... ha csak lehetséges. / Nagy Károlyból Erdődre jöttem, hol kedvesem lakik... hó, pardon már megint ott vagyok, hol nem kellene lennem. No de többet nem mondok róla, csak hogy Erdődön lakik." (Petőfi Sándor, Úti levelek Kerényi Frigyeshez, Hazánk 1847/106., 422.) A látszólagos információmegvonás által Petőfi nagyon ügyesen, módszeresen érte el az olvasók kíváncsiságának felcsigázását: tolmácsolásában egy igazi szerelmi szabadságharc történetét olvashatta a közönség, de nem nyíltan, hanem burkolt hol egy pár ölelő kar ’s talán egy pár ólmosbot vár."), a IV. levél a szerelem kezdetének pontos időbeli és térbeli kereteit rögzítette („Amott a’ fogadóval átellenben a’ kert és benne a’ fák, mellyek alatt először A naplórészletek és az Úti levelek párhuzamos publikálásának reklámértékét az is növelhette, hogy ugyanazt a történetet, a közös szerelem történetét mesélik el két különböző oldalról: a férfi és a nő szemszögéből. Csakhogy amíg Szendrey Júlia leánykori naplója privát írásgyakorlatnak indult, melynek egyetlen célja az önelemzés, addig Petőfi szövege végig a publikálás tudatában íródott formában, olyan elejtett információk nyomán, amelyek azt az illúziót kelthették az olvasóban, hogy a szerző csak véletlenül árulja el magát. A levélsorozat a leánykérőbe induló Petőfi aktuális helyzetének leírásával indult („A’ napokban indulok Szatmár felé. ▲ Petőfi Zoltán egynapos korában Petőfi Sándor rajzán (forrás: OSZK) .szemével farkasszemet nézni” Petőfi Sándor 35