Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 1. szám - Petőfi

Az újraértelmezés korszakonként kötelező Margócsy István József Attila- és Széchenyi-díjas irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense, nyugdíjazásáig a XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője volt. Jelenleg óraadóként, illetve az Irodalom­történet és a 2000 című folyóiratok szerkesztőjeként dolgozik. Az első kötete Petőfi Sándorral foglalkozott (Jöjjön el a te országod, Petőfi Sándor politikai utóéletének dokumentumaiból, 1988), később monográfiát is írt róla (Kísérlet, 1999), azután tanulmánykötetet publikált (Petőfi-kísérle­­tek, 2011), legutóbbi vállalkozása pedig Petőfi irodalmi, irodalomtörténeti recepcióját követi nyomon (Petőfi Sándor emlékezete, 2022). Miért esett annak idején Petőfire a választása, s hogyan vált évtizedeket átívelő kutatási témájává? A hetvenes évek elején az egyetemen a szakdolgoza­tomban Petőfi rímelését vizsgáltam meg, s ez a kérdés lett doktori disszertációmnak is a tárgya. Nagy sikere nem lett - az egyetem számára túlságosan struktura­lista volt, a strukturalisták számára túlságosan tör­téneti jellegű volt; a rímelés egyébként sem érdekelt senkit­, így kiadatlan maradt (nem baj, gyorsan rájöt­tem, hogy jobban kellett volna kidolgozni). A rendszer­­váltásig aztán nem is akartam Petőfivel foglalkozni, oly erős volt az ideológia elvárás mindennel szemben, ami Petőfi, hogy inkább más területek felé fordultam. De Petőfit továbbra is fontosnak és érdekesnek láttam, továbbá oly szerencsétlennek éreztem a köztudatban és a tananyagban élő konvencionális Petőfi-képet, hogy amikor az irodalomtudomány is „felszabadult”, öröm­mel fordultam vissza hozzá, s ma is fontosnak érzem, hogy lebontsuk a Petőfi-képzetekhez tapadó évszá­zados beidegződéseket, legendákat és előítéleteket. Úgy fogalmaz, Petőfinek előbb állítottak szobrot, minthogy verseinek gyűjteményes kiadása meg­jelent volna. Hamar tananyag lett, országszerte Petőfi-ünnepeket tartottak, utcákat és tereket neveztek el róla. Az 1909-ben létrehozott Petőfi- Ház is részben a kultusz intézményesülését szolgálta. Hogyan alakult ki rendkívül rövid idő alatt a Petőfi-kultusz? Petőfi már életében a korabeli nyilvános életnek egyik legismertebb figurája s legnépszerűbb költője volt, s hatalmas a szerepe az 1848-as események elindítá­sában, majd tragikus pusztulása a szabadságharc­ban hamar szimbolikus alakká növesztette - mintha Adrienn Pataky Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” Petőfi Sándor 39

Next