Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
A János vitéz a tanulói korosztály szempontjából a mai helyét 190S-ben foglalja el, amikor az elemi népiskolák tanterve az ötödik osztályban írja elő Petőfi művének olvasást - de csak az „óriásokkal foglalkozó részt” (ahogy elemiben a hatodik osztályban is csak részletet kell olvasni a Toldiból). ▼ Papp Sándor: Jancsi éslluska, olaj, farost, 76X93.Scm, 1999 (forrás: Ihletőnk: Petőfi. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum képzőművészeti katalógusa, HUNGART ( 2023) által szerkesztett Magyar Olvasókönyv, amelynek a középiskolák első osztályának szánt kötete 1883-ban jelent meg, már szerepelteti azt a szövegrészt, amely később az elemi iskolák ötödikeseinek lesz kötelező. (Magyar olvasókönyv. Első kötet. A középiskolák első osztálya számára, szerk. Riedl Frigyes - Lehr Albert, Franklin, Budapest, 1883,16-23.) A János vitéz a tanulói korosztály szempontjából a mai helyét 1905-ben foglalja el, amikor az elemi népiskolák tanterve az ötödik osztályban írja elő Petőfi művének olvasást - de csak az „óriásokkal foglalkozó részt” (ahogy elemiben a hatodik osztályban is csak részletet kell olvasni a Toldiból). (Tantén és utasítás az elemi népiskola számára, Magyar Királyi Tudományegyetemi Nyomda, Budapest, 190S, 64.) Ugyanakkor a Középiskolai Szakbizottság már az 1897-es, a reáliskolai tanterv módosítására vonatkozó javaslatában az első osztályban (a mai ötödik évfolyamon) olvastatná a János vitézt. (Az Országos Közoktatási Tanács nyomtatványai IX., 1897, 182.) Az 1886-os rendeletben még csak a Toldi szerepelt. (A reáliskolai tanítás terve s a reá vonatkozó utasítások, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, Budapest, 1886.) Petőfi elbeszélő költeménye tehát viszonylag hamar bekerült a kötelező olvasmányok közé, s a tantervekben néhány évtized alatt a tíz-tizenegy éves korosztály számára előírt tanagyagban stabilizálódott. A János vitéz lassacskán a gyermekirodalom részévé vált, hiszen egy évszázada már minden magyar, iskolát végzett állampolgárnak van tapasztalata arról, hogy a szöveget ebben az életkorban kell kötelezően elolvasni. Márpedig az irodalom nyílt kánonjára (legalábbis a jókora időbeli távolságban keletkezett szövegek esetében) az iskolában tanított szövegek korpusza gyakorolja a legnagyobb hatást. A középiskolai kerettanterv ezért aztán nem is számol vele, az oktatási gyakorlatban legfeljebb a népiesség kapcsán utalnak rá. A gyermekirodalmi olvasmánnyá válásban természetesen nincs egyedül, számos klasszikus alkotás váltott olvasási módot hagyománytörténete során. Sőt, az általános iskolai hosszabb kötelező olvasmányok között alig van olyan, amit megjelenésekor gyermekeknek szóló szövegként olvastak. Az irodalomtörténet-írás természetesen soha nem kezelte gyermekeknek szóló műként a János vitézt, ami alapvetően a keletkezéstörténetre és a korabeli elvárási horizontra összpontosító megközelítésből fakadt. A közelmúlt értelmezései a mű jelentésének egyébként is olyan összetevőit állították a figyelem középpontjába, amelyek valószínűleg kevéssé hozzáférhetők az átlagos tízéves befogadó számára - sőt, olyan vélemény is megfogalmazódott, amely egyenesen kétségbe vonja a szöveg ötödikesekkel való olvastatásának értelmét annak gondolatisága, S8 m 2023/1