Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
költeményének első kiadása (forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös, fotó: Czimbal Gyula) nehézséget jelentene. Számomra a kultusz inkább az irodalom társadalmi használatának a praxisa, amely nagyon fontos mutatója lehet annak, miképpen viszonyul egy közösség saját írásos hagyományához. Ezt a jelenséget tehát érdemes a saját helyén, egyfajta sajátos értékként kezelni - persze úgy, hogy nem tévesztjük össze a kultusz jelenségeit az irodalmi szövegek értelmezésének a feladatával. Az irodalomtudós számára milyen speciális felelősséget jelent a nyilvánosság hiteles tájékoztatásában és a társtudományokkal való együttműködésben az a tény, hogy Petőfi jelensége túlmutat az irodalmiság keretein? A kérdésben már benne foglaltatik egy implicit válasz: van ilyen felelőssége az irodalomtudománynak. S azt mondhatom, ennek a felelősségnek folyamatosan tudatában is volt, hiszen a Petőfire vonatkozó recepciós adatok olyan mennyiségben és jól tagoltan állnak rendelkezésre, ahogy az egyetlen más, 19. századi személyiség vonatkozásában sem figyelhető meg. Ez Endrődi Sándornak köszönhető, aki 1911-ben publikálta az adatgyűjtését Petőfi egykorú sajtójelenlétéről, s ezt a munkát folytatta az 1980-as években a Petőfi-adattár három kötetének kiadásával Kiss József (Oltványi Ambrus közreműködésével). S nem feledkezhetünk meg Hatvany Lajos monumentális szövegkiadásáról, az így élt Petőfi című munkáról, amely a költőre vonatkozó emlékezések dzsungelében A Petőfire vonatkozó recepciós adatok olyan mennyiségben és jól tagoltan állnak rendelkezésre, ahogy az egyetlen más, 19. századi személyiség vonatkozásában sem figyelhető meg. ▲ Petőfi Sándor összes 6 m 2023/1