Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
[...] nagyon fontos megállapításokra juthatunk azt vizsgálva, ahogyan egy költő gondolkodik egy korábbi alkotótársáról. Ezért is tartom máig lényeges szakirodalomnak Illyés Gyula 19S4-es Petőfi Sándor című munkáját. A PIM főigazgatójaként a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a névadó életművének bemutatására. A múzeum milyen szempontok szerint tárta a látogatók elé a költő tárgyi örökségét? Fontos volt, hogy „beszélő tárgyak” által elmesélhető legyen egy izgalmas „Petőfi-sztori”? Természetesen főigazgatóként, de már jóval korábban, kurátorként is - a Petőfiről szóló kiállítások létrehozása és tanulmányok kiadása fontos volt számomra. Azonban főigazgatóként sem egyedül döntöttem arról, hogy a szakmai vezetői társulat kinek a forgatókönyvét fogadja el, közös döntés eredményeként fogtam fel minden ide kapcsolódó vállalkozásunkat. Eleve sokan dolgoztunk együtt egy-egy tárlaton. Főigazgatóként a „Szívem mélyén oly egy vagyok veled"-Illyés Gyula Petőfi képe (2002) címen rendeztem Petőfi-kiállítást, és a korszakhoz kötődött ugyanabban az évben a „Költő hazudj, de rajt' ne fogjanak" - Arany János-kiállítás is, amelynek társrendezője Thuróczy Gergely volt. Számos kiállítást rendeztem az ezt megelőző évek során is, Petőfiről Koltón, Pekingben, Kiskőrösön és Sárszentlőrincen, Párizsban, Velencében, Bécsben és Rómában - ezeket, illetve ezt az időszakot foglalta össze a„De méreg a dal édes méze". Petőfi tanulmányok (1996) című könyvem. A leköszönésem után a PIM főtanácsosaként, kiállítási kurátoraként is számos, Petőfihez kapcsolódó tárlatot rendeztem Mezőberénytől Keszthelyig. Fontos szakmai állomás volt a múzeum és a Petőfi-életrajzkutatás történetében a Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái című kötet, amelyet Kalla Zsuzsával együtt szerkesztettünk 1997-ben. A javított és jelentősen bővített második kiadás 2006-ban jelent meg. Ez a könyv több mint kétszáz tárgyat mutat be, általában színes fotókkal együtt - a tárgyak által igen sokat meg lehet tudni arról a fizikai és szellemi környezetről, amely körülvette Petőfit és Szendrey Júliát, s amely egyúttal alkotói pályájuk ihletője is volt. A kötet ma is hasznos mind a tanárok, mind a diákok, de akár a kutatók számára is. A hasonló katalógusok szolgálnak a kiállítások alapjául, ha vannak. Az említett kötet bizonyára előkerült most is, a Petőfi Irodalmi Múzeum felújítása után, ami ez év elejére fejeződött be. Végre megnyílt az új állandó Petőfi-kiállítás, amelyet Kalla Zsuzsa gyűjteményi igazgató asszony és Vaderna Gábor, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa rendezett. Az életrajz mellett a beszélő tárgyak is nagyon fontosak, ma is, az említett könyvbe például Petőfi öltözködéséről és ízléséről is írtam hosszan, ne feledjük, hogy akkoriban és Petőfi számára kiemelten a ruházat - túl a vagyoni állapot tükrözésén - önkifejezési eszköz vagy valamilyen eszményt közvetítő jelzés is volt, még ▼ Barabás Miklós: Petőfi arcképe (forrás: PIM) .Sorsa az én sorsom” Petőfi Sándor 107