Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
az igény. Az 1840-es években Vörösmarty Mihály Szózata és Fóti dala is gyorsan elterjedt dallammal együtt. Az 1840-es évek pezsgő szellemi légkörű Magyarországán a magyar nyelv, zene, tánc és a magyar ruha a nemzeti haladást testesítette meg. A legnépszerűbb zenész ebben az időben Rózsavölgyi Márk, akinek lelkes hódolói között Petőfi Sándort is ott találjuk - 1848-ban verset is írt Rózsavölgyi halálára címmel. Az újságokban gyakran szó esik a nevesebb zenészek szerepléseiről, a bálokról. 184S-ben egy nagykőrösi bál leírását így fejezi be a cikkíró: „Itt is, mint bárhol, van egynéhány sörényes arszlán, kik Petőfit, e lángeszű költőt, ocsmány rágalmaikkkal tönkre akarnák silányítani (...) Petőfi él és élni fog. Remek népdalai még a pórnép ajkból is szivrehatón zengenek szét." (Cserháti Tóbiás [aláírással] Pesti Divatlap, 184S. 18. nyárhó 31., SzS.) S valóban: még ebben az évben írja Petőfi Vachot Imrének, hogy néprománcát a szamárról mindenfelé éneklik. A vers az 1844-ben írt Megy a juhász szamáron, amely csak 1846-ban jelent meg Szénfy Gusztáv Parlagi rózsák című kottakiadványában: ebben A szerelem, a szerelem, Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Érik a gabona és a Temetésre szól az ének is megtalálható. Petőfi első megzenésítője Egressy Benjamin, aki már 1844-ben feldolgozta az Ereszkedik le a felhő és az Ez a világ a mi ilyen nagy című verseket. További megzenésítései: Kisfurulyám szomorúfűz ága, Kis lak áll a nagy Duna mentében, Alku, Részegség a hazáért és A virágnak megtiltani nem lehet. Hamar népdallá vált és széles területen elterjedt az Alku című költemény, amely főleg a Hont-, Gömör-, Nógrád-megyei pásztorok körében őrződött meg. Erdélyi János úgy írt róla, hogy a versre ő fogta rá a dallamot. Erdélyi egyértelműen fogalmaz, mégis többen úgy értelmezik, hogy ő a szerző. A dallam megvan már 18. századi sárospataki kéziratokban, s egy 1844-es dunántúli kottás kéziratban. Legelső népzenei változatát Bartók gyűjtötte 1906-ban. Több költemény, például a Fürdik a holdvilág az ég tengerében sok területen megtalálható a népzenében, az adott táj zenei dialektusába simulva. A kuruc zene 19. századvégi utánérzéséből keletkezett magyarnóta stílusú dallammal a 20. század vége felé már csak a legidősebbek tudták ezt a stílust. A Te vagy, te vagy barna kislányt Simonffy Kálmán zenésítette meg, de más dallamokkal is elterjedt. Sokféle dallam kapcsolódik a Hegyen ülök, Hortobágyi kocsmárosné, Ezrivel terem után a meggy, kezdetű és Mért búsulsz? tán megbántad már harmadik versszaka. Ezek különböző dallamokkal önállóan is elterjedtek, s megőrződtek több kiváló énektudású egyén előadásában. A szerelem, a szerelem című versekhez is, melynek Elmegyek az ácshoz kezdetű strófája külön is él. Színi Károly 186 S-ben kiadott egy kétszáz dalt tartalmazó kottás gyűjteményt, amelyből tizenkettő Petőfi-vers. Ott van köztük az 1844 elején ín Nem ver meg engem az Isten második, Iskolába nem járattak Az 1840-es évek pezsgő szellemi légkörű Magyarországán a magyar nyelv, zene, tánc és a magyar ruha a nemzeti haladást testesítette meg. ▼ Scheiber Hugó: Petőfi Sándor, 1948 (forrás: PIM) ereszkedsz idegrendszerünkbe, mint a pók” Petőfi Sándor 9S