Irodalmi Szemle, 1963
1963/6 - DISPUTA - Igor Hrušovský: Petőfi
tartották szem előtt és mindig osztályszempontot érvényesítettek. Helyesen érvel I. Kupec, amikor azt állítja, hogy nem beszélhetünk két Petőfiről egy haladóról és egy sovinisztáról, akárcsak Marxról sem beszélhetünk így, akihez Petőfi a maga forradalmi beállítottságával igen közel állt. Petőfire ezzel kapcsolatban alapvetően jellemző az a tény, hogy ő a világszabadság, a népek testvériségéért folytatott küzdelem harcosa volt és ismeretes, hogy a lengyel Bemhez, az elnyomott nemzetek szabadságáért folytatott számos csata hőséhez fiúi szeretettel és hűséggel ragaszkodott. Nem beszélhetünk tehát két Petőfiről; a mű karakteréről az egész mű tendenciája dönt. Ha a kiemelés módszerével közelednénk például Wiliam Shakespeare művéhez, elszigetelt részletek mérlegelése alapján könnyen kijelenthetnénk például, hogy „pornografikus karakterű“. 3) Nem igaz az, hogy „egyáltalán nem konveniáltak neki a hegyek“ (M. Gáfrik) ellenkezőleg Erdély hegyet határtalanul elbűvölték, életének utolsó éveiben gyakran gondolt arra, hogy odaköltözik, a mi Gömörünket pedig az akkori Magyarország egyik legszebb megyéjének tartotta.