Irodalmi Szemle, 1991
1991/1
pNS utD Bratislava ' v te spOj, siuz&y 87005 l ortnczova g f Olga soltésovej ^ Vlád g*)-) oS BRATjSLAVA C VfO Tímárt, -------------------------------' —J”“"------------------------------------- rarcniUlR IlILiT lllllTOÍg az életművéhez, vagy éppen a megtalált kulcsról kívánnak hallgatni? Tőzsér Árpád: Az Isten könyvtárosa A zöldségesbolt üzletvezetője kitette kirakatába, a hagyma és a sárgarépa közé a „Világ proletárjai egyesüljetek!“ jelszót. Vajon mi késztette erre? Mit akart ily módon a világ tudomására hozni? Csakugyan személy szerint ennyire szívén viseli, hogy a földkerekség proletariátusa egyesítse erejét? És lelkesedésében oly messzire megy, hogy múlhatatlanul szükségesnek véli ebbéli meggyőződését megosztani az utca nyilvánosságával? Valóban eltöprengett már valaha is legalább egy pillanatra azon, miként kellene ezt az egyesülést megvalósítani, és mi lenne az értelme? Václav Havel: A kiszolgáltatottak hatalma A technika az állami, császári hatalmat szolgálta. A császári trónt arany oroszlánok őrizték. Amikor valamelyik külföldi követre hatást akart gyakorolni az udvar, az arany oroszlánok a padlót verték farkukkal, és rettentő ordítást hallattak. Mire a követ, aki leborult, felemelte a fejét, a trón a magasban lebegett. Sinkó Ferenc: A negyedik Róma Cholnoky élesen érzékelte és érzékeltette a mindenség megosztottságát, ezért jelennek meg nála a kísértetek is. „A kísértet gondolata a priori megköveteli, hogy a mindenséget két részre osszuk fel: világra és még valamire...“ - írja egy helyütt. Ezt a „valamit“, ezt az érzékekkel fel nem fogható valóságot kutatja, erre épül „magánmitológiája“, s ezt jelképezi Néhusztán. Ha pedig a kísértet az emberben van, benne van a kettősség, a megosztottság is. Mózes Endre: Az abszurd magánmitológiája X ^IRODALMI ____NE LÁMÁT