Irodalmi Szemle, 2000

2000/3-4 - Fónod Zoltán: „Egyszer mindenki hazaér...”

Száz éve született Márai Sándor Krisztina kárpótlást és vigaszt Konrádnál, Henrik legjobb barátjánál? Mi van akkor, ha így képzeljük el a szereplők rendszerét egy olyan regényben, amely amúgy is nagyon sokat bíz a sejtetésre, a kimondhatatlanra? Hűtlenné válunk a narrációhoz, vagy éppen ellenkezőleg, ezzel, túlértelmezéseinkkel éljük igazán magunkévá a regény szövegét? A Füves könyv becsületes, kicsit túlontúl becsületes és régi vágású mondatai, egy talpig férfi tapasztalatai az életről. Azt tapasztaltam, a nők különösen vevők erre a retorikára. Szindbád életfilozófiája? Egy férfi, aki mintha magába vonulna az élet tényei elől, hogy életével úgy kísérletezzen, mint az író a nyelvvel. Az élet mint tetszés szerint formálható anyag, ez Casanova. Aztán jön a krízis, amikor mintha ez a biomassza elkezdene krisztályosodni, merevvé válni, mintha elveszítené képlékenységét. Ennek a krízisnek állít emléket a Vendégjáték Bolzanóban. Egy kézmozdulat, amelynek eleganciája „lenyűgözte” Márait. Nem is az eleganciája, hanem az, (a)hogy nem tűr ellentmondást. Aki túl van az emberi mértéken. Mengele, Isten, ahogy a vágóhídra küldi a tökéletlen emberanyagot. Ez nemcsak felháborít, ez undorító. (Szabadulás) Polgári illem az Egy polgár vallomásaiban: a cseléd álljon az ifjúr rendelkezésére testének szolgálataival. A cseléd, mint tökéletes nevelő. Bevezetés az élet tudományába. A futballban a néző néz, és csodálkozik a nagyszerű cseleken — az irodalomban a néző/olvasó ne kérje számon az írótól saját ügyetlenségét, csodálja az író képességeit! „...már szégyellek írni.” FONOD ZOLTÁN „Egyszer mindenki hazaér...” Márai Sándor menekülései és magányossága Menekülés és magányosság egyfajta életforma volt Márai Sándor számára hosszú élete során. Akár szenvedélynek is mondhatjuk, mely végigkísérte őt rendkívül változatos, sokszínű életén. Arra a szenvedélyre gondolok, melyet a Füves könyvben így fogalmazott meg: „Azt hinni, hogy elvonulhatunk a szenvedély elől, éppen olyan őrület, mintha komolyan hinné valaki, hogy homokból házat és menedéket építhet a sivatag közepén a számom ellen. A szenvedély éppen úgy értelme életünknek, mint az értelem, a mértéktartás és a megfontolt védekezés... Ne tagadd a testet, de bánj vele méltányosan és fölényesen... Ne tagadd a becsvágyat, de jelöld ki határait. Ne tagadd az

Next