Irodalmi Szemle, 2007

2007/2 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (13) Radnóti Miklós költészete (tanulmány)

Grendel Lajos Magyar líra és epika a 20. században (13) MAGYAR LÍRA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT RADNÓTI MIKLÓS (1909-1944) Baloldaliság, katolicizmus és hazafiság szétválaszthatatlan egységbe forr ösz­­sze Radnóti Miklós költészetében. Ezeknek az egymással oly gyakran szembeállí­tott vagy egymás ellen kijátszott minőségeknek az egybeforrása meglehetősen rit­ka tünemény a 20. századi magyar irodalomban. Nem csoda hát, hogy a kortársa­kat, sőt az utókort is egy kicsit zavarba ejtette. Ha e komponens bármelyikét meg­próbáljuk Radnóti költészetében elhallgatni, nemcsak a költő élőművét csonkítjuk meg, hanem a szellemiségét is meghamisítjuk. A rendszerváltásig a „hivatalos“ Radnóti-kép többek között azért is volt egyoldalú, mert a marxista irodalomtörté­net-írás Radnóti katolicizmusának jelentőségét megpróbálta elbagatellizálni. Igaz, Radnóti csak 1943-ban vette föl a keresztséget, de a katolikus hitet már egyetemis­ta kora óta a magáénak vallotta. Erről tanára, atyai barátja és patrónusa, a piarista pap költő, Sík Sándor is tanúságot tett. Ami a költő baloldaliságát illeti, ha fiatal éveiben egy ideig rokonszenvezett is a kommunistákkal, a kommunista mozgalom­hoz még annyira sem került közel, mint néhány évvel idősebb pályatársa, József Attila a harmincas évek elején. Érzelmi baloldaliság volt az övé, mint sok más ki­váló költőé és íróé a 20. század folyamán, s nem csak a magyar irodalomban. Hi­telesebb, elfogulatlanabb, mint az agitátorköltőké. De hazafisága sem váltott ki osztatlan egyetértést. S nemcsak a jobboldalon, ahol zsidó származása miatt eleve gyanakvással fogadták Radnóti hazafiságát, hanem a szűkebb baráti körében sem. Baráti körben is értetlenség fogadta egyik legszebb hazafias költeményét, a Nem tudhatom...-ot is. A költő egyik barátja, Tolnai Gábor erre 1962-ben így emléke­zett: „A vers humanista, patrióta mondanivalójával kapcsolatos, türelmetlen egyet nem értésünket nyíltan, szavakkal is kifejezésre hoztuk. Radnóti vitába szállt ve­lünk, érvekkel, világos logikával. Azonban az élő, vitázó költő érvei akkor nem győzték meg egyikünket sem.”(26) Ma már, több mint fél évszázaddal a költő már­tírhalála után e tekintetben is tiszta a kép. Szegedy-Maszák Mihály írja: „...Radnóti

Next