Irodalmi Szemle, 2007
2007/2 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (13) Radnóti Miklós költészete (tanulmány)
Grendel Lajos Magyar líra és epika a 20. században (13) MAGYAR LÍRA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT RADNÓTI MIKLÓS (1909-1944) Baloldaliság, katolicizmus és hazafiság szétválaszthatatlan egységbe forr öszsze Radnóti Miklós költészetében. Ezeknek az egymással oly gyakran szembeállított vagy egymás ellen kijátszott minőségeknek az egybeforrása meglehetősen ritka tünemény a 20. századi magyar irodalomban. Nem csoda hát, hogy a kortársakat, sőt az utókort is egy kicsit zavarba ejtette. Ha e komponens bármelyikét megpróbáljuk Radnóti költészetében elhallgatni, nemcsak a költő élőművét csonkítjuk meg, hanem a szellemiségét is meghamisítjuk. A rendszerváltásig a „hivatalos“ Radnóti-kép többek között azért is volt egyoldalú, mert a marxista irodalomtörténet-írás Radnóti katolicizmusának jelentőségét megpróbálta elbagatellizálni. Igaz, Radnóti csak 1943-ban vette föl a keresztséget, de a katolikus hitet már egyetemista kora óta a magáénak vallotta. Erről tanára, atyai barátja és patrónusa, a piarista pap költő, Sík Sándor is tanúságot tett. Ami a költő baloldaliságát illeti, ha fiatal éveiben egy ideig rokonszenvezett is a kommunistákkal, a kommunista mozgalomhoz még annyira sem került közel, mint néhány évvel idősebb pályatársa, József Attila a harmincas évek elején. Érzelmi baloldaliság volt az övé, mint sok más kiváló költőé és íróé a 20. század folyamán, s nem csak a magyar irodalomban. Hitelesebb, elfogulatlanabb, mint az agitátorköltőké. De hazafisága sem váltott ki osztatlan egyetértést. S nemcsak a jobboldalon, ahol zsidó származása miatt eleve gyanakvással fogadták Radnóti hazafiságát, hanem a szűkebb baráti körében sem. Baráti körben is értetlenség fogadta egyik legszebb hazafias költeményét, a Nem tudhatom...-ot is. A költő egyik barátja, Tolnai Gábor erre 1962-ben így emlékezett: „A vers humanista, patrióta mondanivalójával kapcsolatos, türelmetlen egyet nem értésünket nyíltan, szavakkal is kifejezésre hoztuk. Radnóti vitába szállt velünk, érvekkel, világos logikával. Azonban az élő, vitázó költő érvei akkor nem győzték meg egyikünket sem.”(26) Ma már, több mint fél évszázaddal a költő mártírhalála után e tekintetben is tiszta a kép. Szegedy-Maszák Mihály írja: „...Radnóti