Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - Varga Imre versei (Egy diáklány levele, A placentacsoport-ból, Szerelmi végrendelet, Viviane elhagyja Merlint)
Varga Imre versei Egy diáklány levele Ha én ő lennék, Állandóan rám gondolnék, Vágyakoznék, képzelődnék. Hajolj belém, láss rá rejtelmeimre, a gizgazok, szikla, sár fedte kincseimre, ízleld, szagold a titkom. Ahol már tested vagyok, ahol élve beléd halok. A túl világa is a mélysötét, hadd hordozom benned szerteszét. Te legyél a tüzem, a lüktetés és a fekete nyugalom, ahonnan föltör a hold. Testemből testedbe csúszkál forrón a lélek. Combom tövében ez izzik, ez éget. Szemeddel magamat látva nézlek, kezeddel testem simogatva érzek. Aki álmomban voltál, azzá változtál. S belőled váltam ki, mert megálmodtál. Ez az érzés a kiterjedésem: a hajadat látom, s rajta a fényem. Valamit ki akar, ki akar fejezni általunk a néma isten, aki csak van, aki igen.