Irodalmi Szemle, 2014

2014/3 - Hizsnyai András: A 22-es tanterem - „...helyettem én" (próza)

44 H­I­Z­S­N­Y­A­I ANDRÁS A 2­2 -E­S TANTEREM (JOSEPH HELLER A 2­2 - E­S CSAPDÁJA CÍMŰ KÖNYVE STÍLUSÁBAN) 3. AZ OBERSTURMBANNFÜHRER T amikor a szövetséges csapatoknak sikerült végre kellőképpen szétlőniük a német váro­sokat, azzal a mocskos Hermann Goering Hadosztállyal meg a csirizágyújával együtt, a né­met közkatonák letették a fegyvert, a német tisztek elutaztak Dél-Amerikába, a német fe­jesek meg főbe lőtték magukat. Volt persze pár csökönyös kivétel, akik nem tették le, nem utaztak el és nem lőttek, hanem beletörődtek a sorsukba és nekiláttak vezekelni. Ebben se­gítségükre voltak a szövetséges csapatok győzelemittas és dühös katonái, akik semmit sem szerettek volna jobban látni, mint vezeklő német katonákat, főleg, ha azok alájuk vannak beosztva, mint az Obersturmbannführer, aki Plukowski tábornok határőrképző iskolájába került, földrajztanárnak. Az Obersturmbannführernek esze ágában sem volt vezekelni, mert egy hórihorgas, negyvenes, szikár német ember volt, aki Odin atyaistenig tudta visszakövet­ni a családfáját, melynek minden egyes tagja, őt magát is beleértve, parancsolásra született. Szürkéskék szeme mintha fagyhalálból lett volna, feje szögletes téglatest volt, precíz szögekkel és igen kevés görbülettel, egész alakja olyan volt, mint egy karcsú viking obeliszk, amire a valkürök saját kezűleg rótták rá a félelmetes, rúnaszerű ráncokat, és sötét hajának minden egyes szála 5,5 cm hosszú. Ez utóbbiról a felesége gondoskodott, aki - egy pár precíz mellet leszámítva - pontosan ugyanúgy nézett ki, mint a férje, legalábbis mindenki így képzelte el. Az Obersturmbannführer dolga az volt, hogy elfelejtesse az amerikai tisztekkel Nyugat-Berlin egész térképét, amely nemtudás Plukowski tábornok és Plukowski ezredes véleménye szerint a jó határőr legfőbb erénye és fegyvere a mocskos kommunista agitátorokkal szemben, akik be akarják csempészni a zsebükben Marx Károlyt az ő szeretett Nyugat-Berlinjükbe. - Tanítsuk meg a határőröknek Kelet-Berlin egész térképét - vetette fel Plukowski ezredes. - Miért? - kérdezte Plukowski tábornok a lehető legunottabban. - Ha a határőrök úgy ismernék Kelet-Berlin összes utcáját, mint a saját tenyerüket, tábor­nok úr, ilyen könnyen le tudnák leplezni a mocskos kommunista agitátorokat, akik be akarják csempészni a zsebükben Marx Károlyt a mi szeretett Nyugat-Berlinünkbe - csettintett az ezredes -, elég lenne, ha feltennének pár keresztkérdést a menekültnek. - Mégis milyen keresztkérdésekre gondol, ezredes? - Hát... Hát mondjuk olyanra, hogy­ hol lakik? - Beszéljen világosan. Ezredes. Nem értem - mondta Plukowski tábornok olyan vontatot­tan, hogy már-már nem lehetett érteni. " Folytatás 2014. februári számunkból. - A szerk.

Next