Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Ladányi István: "…valamilyen »közép-európai poétika«"? Történelemreprezentációk és identitáskérdések kortárs közép-európai regényekben (Danilo Kiš, Dragan Velikić, Nedjeljko Fabrio, Olga Tokarczuk) (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
regénnyel a szerb Milorad Pavic vagy Temesi Ferenc szótárregénye, vagy akár Esterhazy Peter Harmonia caelestise végzett. A motivikusan fejezetekbe rendezett, az európai könyvészeti hagyományok szerint jobbról balra lapozandó könyv szerkezetének esetleges és egyezményes voltát jelzi, hogy oldalszámozását a legnagyobb számmal kezdi, és a könyv a legalacsonyabb oldalszámmal ér véget, a szerzői jegyzet szerint ezzel megidézi a héber könyveket, ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy „minden elrendezés megszokás dolga”. Ez a sajátos, külsodleges rend itt is, akárcsak a szótárregenyekben és más rendhagyó szerkesztési megoldások esetében a szinre vitt tortenet esetleges sajat rendjevel kapcsolatos kételyeket jelez. A közep-europai terseg tortenelmi regenyeinek az utóbbi évtizedekben jellemzd részét képezi a kortárs tortenetelmelet által megfogalmazott, a mult hozzaferhetosegevel es megismeresevel kapcsolatos ketely.20 Ervenyesnek latom Jiri Kotennak azt a megallapitasát, amelyet Vladimir Macura cseh íro tortenelmi tetralogiajarol szolo elemzeseben fogalmazott meg: „az europai es a közep-europai irodalom a tortenelmet érthető módon sokkal »érzekenyebben« kezeli, mint peldául az amerikai, hiszen Europa és különösen Közep-Europa tortenelme tulságosan is mozgalmas ahhoz, hogy a tortenelmi esemenyek menetere valo rakerdezes elvesztene a fontossagot. Mindez vegtére is látható a kortárs közep-europai tortenelmi regenyen, melyet akár metafikciósnak is nevezhetünk. A tortenelem mindenhol jelen van Közep-Europaban, érezzük koruldtüünk mindennapos jelenletet (pl. Daniela Hodrova regenyei), jelen van a terben, melyben elünk (pl. Stefan Chwin), cipeljük magunkkal mint drokolt nehezeket, mely aparol fiura hagyomanyozodik (Esterhazy Peter: Harmonia caelestis), es kiuzni sem lehet a tortenetekbol, melyekben a realis átitatodik a mitikussal (pl. Olga Tokarczuk).”21 20 Lasderről: Thomka Beata szerk., Narrativak 4. A tortenelem poetikája, Budapest, Kijarat Kiadó, 2000; Hayden White, A tortenelmi szöveg mint irodalmi alkotás , Uo, A tortenelem terhe, Budapest, Osiris, 1997; Gyani Gabor, Tortenelem és regeny: a tortenelmi regeny, Tiszatáj, 2004/4, 78-92.; Gyani Gabor, Relativ tortenelem, Budapest, Typotex, 2007. 2 1 Jiri Koten, Historiografiai metafikcio Kozep-Europaban, ford. Beke Zsolt, Kalligram, 2014/11, http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2014/XXIII. -evf.-2014.-november/Historiografiai-metafikcio-Koezep-Europaban (A letoltes idopontja: 2018. november 10.)