Irodalmi Ujság, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-15 / 1-2. szám

6 oldal AZ IRODALMI ÚJSÁG MELLÉKLETE 1978 január - február MIT OLVAS A MAGYAR EMIGRÁCIÓ? (3) Milyen magyar újságot (folyóiratot és más nyomda­­terméket) olvas rendszeresen? 44 % Nemzetőr 43 % Irodalmi Újság 27 % Új Látóhatár 16 % Kortárs 15 % Magyar Híradó (Bécs) 14 % Képes Magyar Világhíradó 12 % Ludas Matyi Magyar Élet 11 % Magyar Élet (Toronto) Magyar Élet (Toronto és New York) Élet és Irodalom Kanadai Magyarság Új Európa 10% Magyar Nemzet Nők Lapja Valóság 8 * Élet és Tudomány 7 % Látóhatár Magyar Hírek 6 % Californiai Magyarság Hídfő Katolikus Magyarok Vasárnapja Új Világ 5 % Itt-ott Kanadai Magyar Újság Korunk (Kolozsvár) Nagyvilág 4 % Délamerikai Magyar Hírlap Füles Katolikus Szemle Könyvvilág Magyar Műhely Magyar Nyelv Muzsika Népszabadság New Yorki Napló 3 % Életünk Humoros Nyugat Kritika Mérleg Szociológia Vagyunk Vigilia Az olvasott újságok, folyóiratok jellegét, profilját is számításba véve, a­­ magyarul olvasók iránya: 71 % szépirodalom 54 % általános ismeretek 43 % politika 39 % történelem (őstörténet) életírás 28 % humor 13% vallás 9% könnyű olvasmányok 8% tudomány-technológia 7 % fölldrajz-útleírás- felfedezés 6 % hobby (főleg sport) 5% képzőművészet - műtörténet muzsika 1 % antropologia archeológia Megfigyelhető, hogy az 1976-ban olvasott könyvek fele (kétharmada az első húszból) Nyugaton ki­adott, fele pedig Magyarországon, illetve magyar­lakta területeken kibocsátott könyv; az újságok­­nál-folyóiratoknál ez az arányszám erősen eltoló­dik a kintiek javára, 80 százalék a 20 százalék ellené­ben. (A vezető listán a címek 70 százaléka kinti 30 százaléka magyarországi, illetve erdélyi.) Az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár több mint 1400 Nyugaton megje­lenő újság és folyóirat címét tartja nyilván. Nincse­nek azonban pontos adataik, sem nekik, sem másoknak, hogy az 1400 lap közül hány él ma is. Bibliográfiai kurír híján ezt nem is érdemes találgatni. (4) Az élő magyar írók közül — akár magyarlakta terü­leteken, akár Nyugaton, kiket olvas legszívesebben? 33% NEM FELELT, ILLETVE TÉVESEN FELELT A KÉRDÉSRE 21 % Cs. Szabó László 20 % Illyés Gyula 15 % Márai Sándor 13 % Passuth László; Wass Albert 11% Moldova György 10 % Sütő András; Szabó Magda Gábor Áron; Határ Győző Halász Péter Déry Tibor; Füry Lajos, Pilinszky János, Weöres Sándor 6 % Csoóry Sándor; Faludy György; Mikes György; Vajda Albert 5 % Kabdebó Tamás; Konrád György 4 % Gombos Gyula; Fáy Ferenc; Karinthy Ferenc; Nagy László; Mészöly Miklós; Ottlik Géza; Örkény István; Tollas Tibor A mérleg nyelve ismét az egyensúly felé mutat a ne­gyedik kérdésre adott feleletek vizsgálatánál. Ezúttal, nem az 1976-os időkorlátozásában szereplőket hanem a bárhol élő és bármikor olvasott magyar írók neveit kértük, a meg­­állapodottabb, a változásnak kevésbé kitett kialakultabb ízlés ítéletét. Az első húsz név fele-fele aránya szinte tökéletesen tükrözi a fel nem sorolt adatokból nyert össz­képet is. Érdemes elgondolkodni azon, hogy e kérdésre a vála­szolók majd egyharmada vonakodott felelni. Feltételez­hetően megkönnyítette volna a választ a skála kiszélesítése már nem élő írókra. Ez abból is látható, hogy ,,hibás vála­szok” nemrég elhúnyt írókat jelöltek meg, mint pl. Németh Lászlót és Lénárd Sándort, akikről a válaszolók nem tudták, hogy már nem élnek. Többen megjegyezték, hogy ők elsősorban nem kiket, hanem miket szeretnek, vagyis nem írók szerint, hanem tárgykör szerint válogatják olvasmányaikat. (5) Milyen más nyelven olvas rendszeresen? 53% an8°l 28 % német 21 % francia 8% SEMMILYEN MÁS NYELVEN, CSAK MAGYARUL 6 % portugál, holland 5 % olasz 4 % svéd 2 % spanyol 21 % héber, orosz, román (6) Milyen arányban oszlik meg a magyar, illetve a kül­földi nyelveken való olvasása? 50 % Külföldi nyelveken összesen 40 % magyarul 10% NEM FELELT, ILLETVE KÉRDŐJELLEL FELELT A KÉRDÉSRE (5) és (6) A két extrém eset közül. ..Alig olvas magyarul" és ..Csak magyarul olvas" a második a sokkal gyakoribb. Ön­kéntes számadásról lévén szó, csak azok jelentkeztek, akik magyarul is olvasnak, (talán még mindig olvasnak ma­gyarul, pár esetben: megtanultak magyarul olvasni), bár ezeknek mintegy 2 százaléka már nagyon keveset fogad be magyar nyelven. A másik véglet meglehetősen nagyszámú és majdnem kizárólag öreg emberek. Ők kizárólag ma­gyarul olvasnak, mert nem tanultak meg egyetlen külföldi nyelvet sem eléggé, hogy akár a külföldi újságokat is követni tudják. (Volt két újonnan jött fiatal, kik még nem olvasnak idegen nyelven, de bizonyára csak idő kérdése, hogy megtanuljanak.) Mindkét extrém eset igen sajnálatos. Az első kulturális elszegényedést, a második szellemi elzártságot jelez. Kont­rasztképpen megemlíthető, hogy nem ritka a három vagy négy nyelven rendszeresen olvasó nyugati magyar. Sőt, egy válaszoló 8 nyelven követi a szakmájába vágó olvasmá­nyokat. (7) Melyik országban él? Nincsenek megbízható adatok arra nézve, hol hány ma­gyar él. Ezt már azért is lehetetlen megállapítani, mert az országonkénti statisztikák más és más elbírálás alá helyezik saját nemzetiségeiket, bevándorlóikat, asszimilálódó és kevésbé asszimilálódó polgáraikat. 1969-es globális becs­lések szerint Nyugaton körülbelül 1.250.000 magyar él Ebből Amerikában 990.000. Ha ezt az otthoni kiadvá­nyokban is fellelhető, de nyugati magyarok által is idézett becslést összehasonlítjuk pl. az amerikai és kanadai nép­­számlálásból nyert, s a hetvenes években elemzett adatokkal, akkor Északamerikában a magyarok száma nem éri el a hétszázezret. József Attila írta 1936-ban: „Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk." Ez nemcsak költőileg volt igaz, hanem a kivándorlási statisz­tikákat 1880-1936 között összeadva abszolút értelemben is. 1936-38, 1944-46, 1949, 1956 hullámaiban százezer embernél több telepedett meg Amerikában. Hova lettek? A meghaltak helyébe újak születtek, kik már nem vallották magukat semmilyen értelemben sem magyarnak; a be­olvadtak közül sokezren nyűgnek érezték, tehát eltagadták az „etnikus származást", s vajon hányan vannak azok, akik büszkék a nyelvben gyökerező, az olvasással ápolható magyar kultúrára? Kiszámíthatatlan az is, hány emberhez­ juthatott el ez a kérdőív, elsőkézből. A támogató lapok összpéldányszáma 27.000 körül mozog. Egyes példányokat, tudtunkkal is, többtagú családok olvasnak, másutt újságokat köl­csönöznek, ismét másutt a támogató lapokból kettőt­­hármat, esetleg mindet járatja vagy kapja egy-egy olvasó. Tehát a kvantitatív megnyilvánuláson túl a kvalitatívról is kell szólnunk: arról, hogy az olvasmányok eme analí­ziséhez 5-6, 8-10 barátját összetoborozva, a kérdőíveket önként ajánlva és összegyűjtve jelentkezett az úgy hat ismeretlen és két általunk is ismert barátja. Az Európából érkezett válaszok magas arányszáma feltehetően a fizikai és pszichológiai távolság kisebbségéből, illetve a Mikes Körön kifejtett toborzás eredményéből következhetett. (8) Mi a foglalkozása? tisztviselő, állami alkalmazott diplomás — diplomát kívánó szakmában dolgozó iparos — szakmunkás NEM FELELT A KÉRDÉSRE kereskedő, üzletember háztartásbeli diák, közép, főiskolai, vagy első diplomás nyugdíjas diáknak, illetve állásnélkülinek is tekinthető A foglalkozási kategóriák az tv-kitöltők jelenlegi hely­zetét tükrözik. Hiba lenne ebből akár intellektuális, akár tanultsági szintre hivatkozni, nem beszélve társadalmi osz­tálykategóriákról. Míg egyfelől megfigyelhető bizonyos írók szeretete némely rokonfoglalkozásúak vagy hasonló rétegbe besorolhatók körében, pl. a Határ-könyvek főleg, de nem kizárólagosan a diplomás­ tisztviselő olvasók olvasmányai, s a könnyű irodalom nagyrészt az iparos­szakmunkás olvasók köreiben népszerű,­­ ugyanakkor: Moldova, Szabó Magda, de Wass Albert és Gábor Áron műveinek olvasói is minden foglalkozási csoportban fel­lelhetők. Leggyümölcsözőbbnek bizonyulhat Cs. Szabó László és Illyés Gyula nagyszámú kedvelőinek összevetése. Százalékarány szerint a kettő csaknem megegyezik: Cs. Szabó 21 százalék, Illyés 20 százalék. Illyés olvasóinak több mint a fele Cs. Szabót is olvas, mint kedvelt íróját. Az el­térők, 39-en, ugyanúgy minden nagyobb csoportban fel­lelhetők, mint az egyezők. Marginális a differencia, Illyés esetében, a kétkezi munkások és a diákok javára 6 és 3. Cs. Szabó 4 és 2 olvasója ellenében, ezekben a csoportokban. A kereskedő-üzletember csoportban eggyel több az Illyést kedvelő, 5 olvasó 4 ellenében, de a diplomás csoport az, amely zömében eredményezi Cs. Szabó többségét. 17 olvasó (az egymást nem fedők közül) 11 ellenében. Tudjuk, hogy ez a felosztás a legmesterkéltebb. Nyug­díjas vagy háztartásbeli lehetett diplomás vagy iparos korábbi éveiben, s ha olvasói ízlése és foglalkozása között kapcsolat lenne fellelhető, ez korábbi állapotára jobban vonatkozna, mint a jelenlegire. Igaz, e kérdőív kitöltőinek javarésze szellemi pályán dolgozik. Mégis, az egyetlen döntőnek mondható különbség nem minőségi, hanem mennyiségi. A szellemi pályán dolgozók többet olvasnak a más foglalkozásúaknál. (Nem mernénk azt állítani, hogy olvasmányaikat jobban válogatják meg.) A szellemi munkások közül „művész-író" alkategóriát is alkottunk házi használatra. Magyar, de nem nemzetközi tradíciók alapján idesoroltuk az újságírókat, rádiósokat is. Ez az al­kategória többnyire mint másodállás jelentkezett. Az ily­­módon izolált 21 ember (5 százalék) olvasmánytömege messze túlhaladta az átlagot. Egyébként több író meg­ érdeklődésének 9% 8% 7% 33 % 13 % 10% 6% 4% 2 % 2% 1 % 0.5% Egyesült Államok Németország Kanada; Svájc Brazília Hollandia; Nagy-Britannia Olaszország; Svédország Ausztria; Franciaország Ausztrália; Belgium; Izrael Argentina; Chile A felelők megoszlása kontinensek szerint: 48 % Európa 43 % Északamerka 7 % Délamerika 1 % Ázsia 1 % Ausztrália 21 % 20 % 15 % 10 % 10 % 9% 7% 7% 1 %

Next