Irodalmi Ujság, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-15 / 7-8. szám

1978 július - augusztus Irgalmas fák Tollas Tibor verseiről Tollas Tibor új verseskönyve, az „Irgalmas fák" csaknem liturgia: szinte egy százhanglépcsős gregoriánus zene elragadtatásával árad belőle az el­hagyott honi flóra szerelme és nosztalgiája. A magyar költői képzelet mindig is a sorsközösség szimbiózisában lengte körül az égnek magasodó lombkoronákat. Tompa Mihály fagyalja, ha ugyan emlékezik még rá valaki, azt dalolta, hogy ...a bérc felé szándékozom, hol szabadság lakik a járhatatlan ormokon. Fának, mégpedig a balsorson diadalmaskodó élet­fának álmodta és énekelte magát még az a halk, szinte bukolikus költő is, aki Áprily Lajos volt. Roppanjanak szelek, fagyok. De ha a fény győz, hetven ágam A sugaraktól megragyog Ködremekelte zúzmarában. Poézisünkben ilyen gazdag képszerűséggel él, zúg, suhajgat, csörög, zarajlik a lombtengerek hullám­verése. S egy lírikus számos alkotói esztendejének csaknem minden ihletét a lombkoronák bűvölete hatja át, egy kötetnyi termés megannyi gondolata, ríme, ritmusa, gyötrődése, rajongása, gyűlölete, áldása és átka a fatörzsek köré kígyózik, elválaszt­hatatlan szenvedéllyel. A költő képzeletében a töl­gyek, jegenyék, iharok, juharok világa az elveszített szülőföldet, a ködökbe veszett és mégis az örök, utolsó révet jelenítik meg. Tollas Tibor akácain, bodzafáin, hársain keresztül a számkivetettség és a honvágy mérhetelen drámájá­nak költői metruma két szárnyra. Ho! vagytok most? — csillagtávol emléketek itt világot — kutatja a pannóniai térségeket ifjú évei botanikai látomásain át. Mely látomások egyébként feldúlják lelkiismeretét és azzal vádolják, hogy elbujdosván, magukra hagyta küzdelmükben és megtagadta bajtársait. Ezért öntépő éjjelein vissza-visszaálmodja magát még hajdani cellájába is: ...ágas karjaikon visznek, visznek vissza a börtön udvarába azokhoz, akik új vigaszra várnak é s illatos hársak hűvös lombkeze hajlik az alvók forró homlokára. Ez az önszaggató vívódás ismétlődő rím gyanánt merül fel, újból és újból, strófáiban: Jelkép lettetek, menedék. Maradtatok, én elfutottam, jöjjetek értem s majd halottan vigyetek haza, jegenyék! Ám ugyanezek a jegenyék, melyeknek irgalmát esdi, hogy honi ölükbe temetkezhessék, ugyanezek a jegenyék ösztökélték harcra a satraparend ellen, küz­deni mindig, bárhonnan is. Homlokotok a kerek ég súrolta. Soha meghajolni! — tanítottátok, jegenyék. A bujdosó-sors meg­hasonlottsága és sok, foj­togató ellentmondása, végzetszerű emberöltőnk és benne az elkárhozott nemzedékek víziója az „Ir­galmas fák" hatodfél évnyi tanúságán át mintegy költői történetírássá alakul. A verseskönyv végig­pásztázza a korszak láthatárát, de — hiába minden sóvárgás — nem lel Ararátra. ...gyökértelen, bolygó hadak: hazátlan mit ér a szabadság a cellaszürke ég alatt? Ugyan mit válasszon: a hont-e, ahol nincs szabad­ság, vagy a szabadságot-e, amely nem szolgál hon­nal? — ez a kérdés fojtogatja a bolyongó költőt. Könyve szívszorító alkotás. Talán a gyász gyógyít­hatatlan zenéjévé erősödnék, ha Tollas Tibor a hittel hívók dacával és erejével fel nem oldaná, egy végső és megváltó fúgával, a maga szorongásait és mind­annyiunk szorongását. Az elvetett mag bizton kikér egyszer. A zsarnokságnak szöges koronái ott lent a mélyben nem hagynak nyomot. Végső győztes mindig az elnyomott. M. I. IRODALMI ÚJSÁG M­unok­ócban^ (Muzsnay Jenő: A Val d’Amniviers fantomja, Griff-kiadó. A Svájcban élő Muzsnay Jenő az Aargau kantoni könyvtár egyik polcán bukkant rá Anton Karl Fischer német nyelvű könyvére: ..Die Hunnen in Schweizerischen Eifischtal und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit". A könyv 1896-ban jelent meg Zürichben (és mint Muzsnay írja) elfeledetten porosodott a könyvtári polcon. Hanok Svájc­ban? Kutatók, történészek kép­zeletét nem hozta lázba ez a lehetőség, de Muzsnayét igen. A Csíkszeredai származású író attól kezdve fölkutatott minden olyan könyvet, értekezést, tanulmányt amely az elmúlt századok során a németül Füfischtalnak nevezett Val d'Anniviers völgyében élő, a külvilágtól hosszú időn keresztül csaknem hermetikusan elzárt lakosokkal foglalkozik. „Az általános nézet szerint az Eifisch-völgy lakói ázsiai eredetű­ek és annak a 20. vagy 30 hun harcosnak a leszármazottai, akik Attila seregéből a Piemont-völgy­­ben leszakadva az üldözők elöl az Alpok völgyeiben kerestek menedéket — írja. Dél felől a Val d'Hérensben sikerült átjárót talál­­niok és azon keresztül jutottak az akkor még lakatlan Val d'An­niviers be." 1853 nyarán Horváth Mihály történész. Magyarországról Svájc­ba utazott­.­ Leuk-i gyógyfürdőbe tartott, útját azonban megszakí­­totta Wallis-kanton fővárosában, Sionban, hogy megpróbáljon a rendelkezésére álló rövid idő alatt a sioni könyvtárban meglelni valamit arról, amiről akkor már olvasott egynémely tanul­mányban, hogy az anniviersi völgynek első lakosai azok a hunok voltak, akik a catalaunumi csatából menekülve kerestek helyet megtelepedésre. Néhány nap múlva a megtalált adatok alapján, s a hegyi utakon jártas kísérőt fogadva, — elindult, hogy megszemlélje a völgyet, amely egykoron állítólag menekülő hunoknak nyújtott otthont. Ebben az elzárt völgyben, mint Horváth írja a múlt század kö­zepén, körülbelül 3-4000 rétekből álló hegyinép lakik. A kis helysé­gek neveit Horváth följegyzi: Penszék, Viszoj, Major, a Külmer nevű néhány házból álló kis tanya és végül egy apró falu. München, 1978. DM 20) amely igen elrejtett, nehéz bejá­ratú szorosban fekszik, és a neve: Luk. Muzsnay kis könyvének lé­nyegét, következtetéseit röviden így lehet összegezni. A catalaumi síkon, 451-ben vívott ütközet után Attila seregé­vel visszatért Pannóniába. A fő­seregtől leszakadt hím csapattöre­dékeket az ellenség üldözőbe vette és ezek Gallia, a mai Francia­­ország felől menekülve a Rhone­­völgyébe jutottak. Bevették magukat a külvilágtól elzárt Anniviers völgybe, ahol évszáza­dokon keresztül elszigetelten él­tek. A 18. században kezdtek elő­ször érintkezést keresni a kül­világgal. Muzsnay életének szint tartal­mat adott az alapos kutatómunka és olvasói élvezettel fogják for­gatni könyvét: egy szép álom ré­szeseivé válnak. H. P. Vatai László: AZ ISTEN SZÖRNYETEGE (Ady lírája) Második kiadásban jelent meg. Megrendelhető: (a vételár és 6 százalék postaköltség egy­idejű beküldésével). OCCIDENTAL PRESS, P.O.B. 1005 Washington D.C. 20013 U.S.A. A könyv ára: 10­00 dollár Új magyar könyvsorozat indult Párizsban ,,Magyar Füzetek” címen. Célja — mint ezt az I. kötet bemutatkozó szöve­gében olvashatjuk — „a jelenkori demokratikus gondolkodás különböző magyar ágainak egy­mással való megismertetése, s e gondolatcserének a szomszéd or­szágokban bontakozó új politikai­szellemi áramlatokkal való szembesítése”. A ,,Magyar Füzetek" a mai szabad magyar gondolkodás archívumának nevezi magát, s jelzi, hogy „egy­aránt helyet ad az anyaországban, a kisebbségben és a nyugaton élő szerzőktől jövő írásoknak”. A sorozat szerkesztője a Párizsban élő magyar társadalomtudós és közíró Kende Péter (akit lapunk olvasói politikai és közgazdasági tárgyú cikkeiből ismernek). A sorozat most megjelent első kötete a mai magyar és keleteuró­pai társadalom politikai struk­túráival foglalkozik, elsősorban Budapesten élő szerzők megvilá­gításában. Középpontjában egy vita áll a mai kelet-európai mozgástérről, amelyben két fiatal magyar filozófus — Bence György és Kis János — vizsgálat alá veszi az ugyancsak Buda­pesten dolgozó Heedüs András Angliában publikált téziseit. A vita eredetileg ,,szamizdat” formájában forgott közkézen Budapesten, nyomtatásban — magyar nyelven — a „Magyar Füzetek”-ben jelenik meg először. Közvetve ehhez a vitához kap­csolódik a Varsóban élő Michnik Adam tanulmánya­­ a lengyel demokratikus ellenzék stratégiá­járól és Kende Péternek a kelet­európai demokrácia jövőjéről a tavaly novemberi velencei bien­­nálén megtartott előadása, mely­nek magyar szövege itt kerül első­köztesre. (Michnik tanulmányát olvasóink az Irodalmi Újság 1977 május-júniusi számából ismerik.) A mai magyar társadalmi valóság problémáit két nagyobb tanul­mány feszegeti: egy Budapestről kijuttatott anonim­itás a magyar „polgári társadalom" átváltozá­sairól („A szabadság egy rejtett dimenziója”) és a másfél éve Nyugatra emigrált ismert szocio­lógia-kutató, Kemény István fejte­getése arról, hogy „hol tart a társadalmi kompromisszum” a mai Magyarországon. A „Magyar Füzetek" évente két-háromszor szándékozik meg­jelenni. A készülőben lévő következő kötetek közül az egyik a szomszéd országokban élő ma­gyar kisebbségek helyzetét fogja tárgyalni, egy másik a jelenkori magyar értelmiség útját veszi szemügyre több, Budapesten élő szerző közreműködésével. A „Magyar Füzetek” első számának megjelenését néhány, főleg Nyugateurópában élő szabadszellemű magyar anyagi áldozata tette lehetővé. További fennmaradásához a könyvbaráti társulat kiszélesedése szükséges. E célból a „Füzetek” szerkesz­tősége előfizetőket toboroz, s arra kéri lapunk olvasói közül mind­azokat, akik szívügyüknek érzik az új magyar politikai útkeresést hogy a sorozat első számából egy vagy­ több példányt vásároljanak. A megrendeléseket az Irodalmi Újság kiadóhivatala továbbítja. Az első kötet terjedelme 144 oldal (zsebkönyv formátum). Ára portóköltséggel: 15 francia frank vagy annak ellenértéke. Elő­fizetés: 60 francia frank, vagy 24 svájci frank, vagy 25 márka, vagy 170 osztrák Schilling, vagy 7 fontsterling, vagy 12 USA- kanadai dollár, vagy a svájci frankban megállapított ár ellen­értéke. Ennek fejében 2­2 pél­dány jár a sorozat első két kötetéből. Pártoló előfizetés 120 svájci frank vagy annak ellen­értéke, s ezért tetszés szerinti pél­dányszám jár (a kifizetett kereten belül). 19. oldal METROPOLITAN VERLAG Újdonságjegyzéke: DM-sFr. Szabó Dezső: Az egész látóhatár. I- II., III. kötetenként 30.— Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála 42.— Kenneth regényei: Éjszaka Kairóban — Randevú Rómában Neonfény a Nílus felett — Holdfény Hawaiiban Május Manhattanben — Szerelemről szó sem volt Forgó táncparkett, kötetenként 27.— Faludy György: Villon balladái 10.— Márai Sándor: Föld... föld... 30.— Márai Sándor: Erősítő 20.— Márai Sándor: San Gennaro vére 25.— Márai Sándor: Rómában történt valami 30.— Márai Sándor: Napló 1945-1957 30.— Márai Sándor: Napló 1958-1967 30.— Márai Sándor: Napló 1968-1975 32.— Halász Péter: Se kint­, se bent 14.— Halász Péter: Eltévedt utas 14.— Halász Péter Kölcsönkapott élet 30.— Silki Sekfi: Semmelweis Filála 19.— Courths-Mahler: Bocsáss meg, Lóri! 10.— Garricus: Reflektor 25.— Pálóczi-Horváth: Elveszett nemzedék 8.— Kérje antignál és új könyvekről, valamint hanglemezekről katalógusalakat. Ingyen küldjük! Teichweg 16. CH - 4142 Müncheostein Szerday Sándor SCHWEIZ

Next