Irodalmi Ujság, 1979 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1979-11-15 / 11-12. szám

1979 november-december Bibó István 1956. november 4.-i Nyilatkozatának eredeti példánya 1957 elején Eisenhower elnök fogadni akarta az Egyesült Államokba érkező friss magyar menekültek egy csoportját. Az óhaj az volt, hogy a csoport minél változatosabb s így minél reprezentatívabb legyen: férfi, nő és gyerek, fővárosi és vidéki, földmíves és iparos, gyári és szellemi munkás, külön­böző korú és vallású magyarok egyaránt szerepeljenek benne. A State Department keleteurópai osz­tályának egyik csoportvezetője voltam akkor és rám hárult az a feladat, hogy egy munka­társam kíséretében az 56-os menekültek táborában, a new jersey-i Camp Kilmer-ben összeállítsam a csoportot A munka igazán nem volt nehéz, hiszen a menekültek között a magyar nép minden rétege, korosztálya, felekezete bőségesen képviselve volt. Már­­már visszakészülődtünk, amikor egy fel­ügyelő és egy jelvényes tolmács hozzám kísért egy sovány, feszengő, bozontos söré­nyű, esőkabátos fiatalembert. Az illető lát­hatóan megkönnyebbült, amikor magyarul kezdtem vele­ beszélni és alig leplezett önér­zetességgel, madj nemhogy némi hivalkodás­sal mondotta: “Kérem, én Gimes Miklós mellett dolgoztam”. Aztán hirtelen aggállyal hozzátette: “Ugye, tud Gimesről?” Annyit mindenesetre tudtam, hogy kommunista szerkesztő volt. Nagy Imre egyik közvetlen munkatársa, a forradalom fontos szemé­lyisége. A fiatalember ekkor előhúzott a zsebéből egy összehajtogatott papírlapot: “Ez, kérem, Bibó István kiáltványának, a ‘Nyilatkozat­­nak eredeti példánya...” Vázolta az írásmű létrejöttének körülményeit. (Bibó, a Nagy Imre-kormány államminisztere 1956 november 4.-én, közvetlenül a szovjet csap­atok intervenciója után, a Parlament épületében fogalmazta meg a történelmi jelentőségű okmányt), s megjegyezte, hogy több eredeti példány készült, mindegyik Bibó István sajátkezű aláírásával és állam­miniszteri pecsétjével, mert az Egye­sült Nemzetek Szervezetének, az amerikai kormánynak, a világsajtó néhány képviselőjének egyképpen eredetit akart küldeni. Ezt a szétosztást monogramos utóiratban jelölte meg. Az okmányt elhelyeztem az amerikai külügyminisztérium központi irattárában. A magam számára készíttettem egy fotókópiát. A "Nyilatkozat” szövege azóta többször és több helyütt megjelent, — legutóbb az "Iro­dalmi Újság” 1979 július-augusztusi szá­mában, amely Bibó István halála alkalmából részletesen megemlékezett munkásságáról. Most, amikor már sem Gimes Miklós nem él, — óz, mint emlékezetes, 1958-ban Nagy Imrével együtt kivégezték, — s Bibó István is eltávozott, úgy gondolom, nyugodtan közzétehetem az “Irodalmi Újság”-ban a híres “Nyilatkozat" eredeti példányát, amely — legjobb tudomásom szerint — ed­dig sehol sem jelent meg facsimilében, — monogramos utóirata pedig tudtommal most fog először megjelenni. Sziklay Andor (Andor C. Klay) ny. USA követség tanácsos FÁY FERENC: n €­czi teportfáó Úgy szóltak hozzád, hogy megértsd, úgy mondod őket vissza, hogy megértsék az embernek hitt emberért s az érted vállalt álmok tévedését. Ettél belőlük évekig, s látod, haláluk térdéig sem érsz fel. Zabál az ember... s eltelik először csenddel, majd emlékezéssel. S hogy vissza hoffen rád a csend, e magad alá rondított időknek pelenka-szennyén átdereng egy ősz, s azok, kik állókáddá nőttek Bennük társz körbe, kik neved kazlakba rejtik most, mikor kimondják, takargatnak, mint rossz­ sebet, köréd kerítik reszketésük rongyát, s úgy néznek, hogy sebükre láss, úgy fájolnak be, hogy ölükhöz érj el a csak­ h­ozzájuk tartozás marasztaló ítéletével. Kerényi Károly és a humanizmus A Svájci Magyar Irodalom-és Könyvbarátok Köre (Zürich) kiadása az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemmel (Wien) együttműködve Szerzők: Árkay László Dénes Tibor Fáy Attila Ferdinandy Mihály Hanák Tibor - Kerényi Magda Cs. Szabó László A védőborítót tervezte: Saáry Éva Ára fűzve Sfr. 22.­­Kötve Sfr. 30.­Megrendelhető: S.M.I.K.K. postfach 87 CH-8037 Zürich SCHWEIZ IRODALMI ÚJSÁG 3. oldal Magyarok! Hagy Imre miniszterelnök a ma hajnali szovjet támadáskor a szovjet követségre ment tárgyalások folytatása céljából és onnan visszatérni már nem tudott, s reggal hnazardízott a vilastartanácson a parlament épü­letében tartózkodó Tildy Zoltánon kívül néz oeak­i. Szabó létrán és Bibó István államminiszterek tudtak megérkezni, mikor a parlamentet a __ szovjet csapatok körülfogták. Tildy állami­ni­sz­ter a vérontás elkerülé­se céljából megállapodást kötött velük, mely szerint ők megszállják az épületet, a benne levő polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. Ő a megállapodáshoz tartva magát eltávozott. Az o­s­zággyűlés épületében egyedül alulírott Bibó litván államminiszter maradtam, mint az egyedüli törvényes magyar kormány egyedüli képviselője. Ebben a helyzetben a következőket nyilatkozom: Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát foly­tatni, sőt teljes mértékben benne akar élni a keleteurópai szabad né­pek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és ki­­zsi­ teJiyolásmentes társadalom jegyében akarják berendezni. A világ szine előtt visszautasítom azt a rágalmat se, mintha a dicsőséges ma­gyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték vol­na be; a harcban osztály óe felekezeti k­ülömbs­ég nélkül részt vett az egész magyar nép s megrendítő­eü és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és külömböztetni kóez magatartása, mellyel csupán a leigézó idegen hadsereg és a honi hóhérkülönitményesek ellen for­dult. A néhány napig napirenden volt utcai iga­ságtételeket, valamint ókonzervativ politikai erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését az éppen megalakult kormány rövid uton megs­züntethette volnaí az az állítás, hogy e végből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, illetőleg visel ahívni, komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargá­sok legfőbb forrásuira. A magy­ar népet­ felszólítom, hogy a megszálló ha sereget vagy ez általa esetleg felállított bábkormányt törvényes fe­lsőségnek ne tekintse s vele szemben a passziv összes fegyvereivel él­­jen - kivéve azokat, melyek­ Budapest közellátását és köz­ereit érin­tenék. Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban: egy nap­ja k­apcsolódtam bele a­ormány muniájába, a katonai helyzetről tájékoz­tatva nem vagyok, felelőtlenség volna tehát tőlem a magyar ffjberg drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég várral adózott, hóé megmutassa a világnak a szabadsághoz kotlását. Most a világ hatalmain van a sor, h0 ®[ sült .Nemzetek Alapokmányában foglalt el vek ® FelvisÍlt £«?ta­tSl­ságszer­tő népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Jel­zetek bölcs ás bátor döntését leigázott nemzetek szabadsága érdekében. Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország ««révién törvényes külföldi képviselője és külképviáleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter. Isten óvja Magyarországot! Budapest, 1950. novemb­­erném e nyilatkozatot közölni, amint Az Amerikai Egyesült államok kormányával, Az Egyesült Nemzetek Főtitkárával, A sajtóval, é­s íUl államminiszter

Next