Irodalmi Ujság, 1979 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1979-11-15 / 11-12. szám
1979 november-december Bibó István 1956. november 4.-i Nyilatkozatának eredeti példánya 1957 elején Eisenhower elnök fogadni akarta az Egyesült Államokba érkező friss magyar menekültek egy csoportját. Az óhaj az volt, hogy a csoport minél változatosabb s így minél reprezentatívabb legyen: férfi, nő és gyerek, fővárosi és vidéki, földmíves és iparos, gyári és szellemi munkás, különböző korú és vallású magyarok egyaránt szerepeljenek benne. A State Department keleteurópai osztályának egyik csoportvezetője voltam akkor és rám hárult az a feladat, hogy egy munkatársam kíséretében az 56-os menekültek táborában, a new jersey-i Camp Kilmer-ben összeállítsam a csoportot A munka igazán nem volt nehéz, hiszen a menekültek között a magyar nép minden rétege, korosztálya, felekezete bőségesen képviselve volt. Mármár visszakészülődtünk, amikor egy felügyelő és egy jelvényes tolmács hozzám kísért egy sovány, feszengő, bozontos sörényű, esőkabátos fiatalembert. Az illető láthatóan megkönnyebbült, amikor magyarul kezdtem vele beszélni és alig leplezett önérzetességgel, madj nemhogy némi hivalkodással mondotta: “Kérem, én Gimes Miklós mellett dolgoztam”. Aztán hirtelen aggállyal hozzátette: “Ugye, tud Gimesről?” Annyit mindenesetre tudtam, hogy kommunista szerkesztő volt. Nagy Imre egyik közvetlen munkatársa, a forradalom fontos személyisége. A fiatalember ekkor előhúzott a zsebéből egy összehajtogatott papírlapot: “Ez, kérem, Bibó István kiáltványának, a ‘Nyilatkozatnak eredeti példánya...” Vázolta az írásmű létrejöttének körülményeit. (Bibó, a Nagy Imre-kormány államminisztere 1956 november 4.-én, közvetlenül a szovjet csapatok intervenciója után, a Parlament épületében fogalmazta meg a történelmi jelentőségű okmányt), s megjegyezte, hogy több eredeti példány készült, mindegyik Bibó István sajátkezű aláírásával és államminiszteri pecsétjével, mert az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az amerikai kormánynak, a világsajtó néhány képviselőjének egyképpen eredetit akart küldeni. Ezt a szétosztást monogramos utóiratban jelölte meg. Az okmányt elhelyeztem az amerikai külügyminisztérium központi irattárában. A magam számára készíttettem egy fotókópiát. A "Nyilatkozat” szövege azóta többször és több helyütt megjelent, — legutóbb az "Irodalmi Újság” 1979 július-augusztusi számában, amely Bibó István halála alkalmából részletesen megemlékezett munkásságáról. Most, amikor már sem Gimes Miklós nem él, — óz, mint emlékezetes, 1958-ban Nagy Imrével együtt kivégezték, — s Bibó István is eltávozott, úgy gondolom, nyugodtan közzétehetem az “Irodalmi Újság”-ban a híres “Nyilatkozat" eredeti példányát, amely — legjobb tudomásom szerint — eddig sehol sem jelent meg facsimilében, — monogramos utóirata pedig tudtommal most fog először megjelenni. Sziklay Andor (Andor C. Klay) ny. USA követség tanácsos FÁY FERENC: n €czi teportfáó Úgy szóltak hozzád, hogy megértsd, úgy mondod őket vissza, hogy megértsék az embernek hitt emberért s az érted vállalt álmok tévedését. Ettél belőlük évekig, s látod, haláluk térdéig sem érsz fel. Zabál az ember... s eltelik először csenddel, majd emlékezéssel. S hogy vissza hoffen rád a csend, e magad alá rondított időknek pelenka-szennyén átdereng egy ősz, s azok, kik állókáddá nőttek Bennük társz körbe, kik neved kazlakba rejtik most, mikor kimondják, takargatnak, mint rossz sebet, köréd kerítik reszketésük rongyát, s úgy néznek, hogy sebükre láss, úgy fájolnak be, hogy ölükhöz érj el a csak hozzájuk tartozás marasztaló ítéletével. Kerényi Károly és a humanizmus A Svájci Magyar Irodalom-és Könyvbarátok Köre (Zürich) kiadása az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemmel (Wien) együttműködve Szerzők: Árkay László Dénes Tibor Fáy Attila Ferdinandy Mihály Hanák Tibor - Kerényi Magda Cs. Szabó László A védőborítót tervezte: Saáry Éva Ára fűzve Sfr. 22.Kötve Sfr. 30.Megrendelhető: S.M.I.K.K. postfach 87 CH-8037 Zürich SCHWEIZ IRODALMI ÚJSÁG 3. oldal Magyarok! Hagy Imre miniszterelnök a ma hajnali szovjet támadáskor a szovjet követségre ment tárgyalások folytatása céljából és onnan visszatérni már nem tudott, s reggal hnazardízott a vilastartanácson a parlament épületében tartózkodó Tildy Zoltánon kívül néz oeaki. Szabó létrán és Bibó István államminiszterek tudtak megérkezni, mikor a parlamentet a __ szovjet csapatok körülfogták. Tildy államiniszter a vérontás elkerülése céljából megállapodást kötött velük, mely szerint ők megszállják az épületet, a benne levő polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. Ő a megállapodáshoz tartva magát eltávozott. Az oszággyűlés épületében egyedül alulírott Bibó litván államminiszter maradtam, mint az egyedüli törvényes magyar kormány egyedüli képviselője. Ebben a helyzetben a következőket nyilatkozom: Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, sőt teljes mértékben benne akar élni a keleteurópai szabad népek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsi teJiyolásmentes társadalom jegyében akarják berendezni. A világ szine előtt visszautasítom azt a rágalmat se, mintha a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be; a harcban osztály óe felekezeti külömbség nélkül részt vett az egész magyar nép s megrendítőeü és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és külömböztetni kóez magatartása, mellyel csupán a leigézó idegen hadsereg és a honi hóhérkülönitményesek ellen fordult. A néhány napig napirenden volt utcai igaságtételeket, valamint ókonzervativ politikai erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését az éppen megalakult kormány rövid uton megszüntethette volnaí az az állítás, hogy e végből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, illetőleg visel ahívni, komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfőbb forrásuira. A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló ha sereget vagy ez általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse s vele szemben a passziv összes fegyvereivel éljen - kivéve azokat, melyek Budapest közellátását és közereit érintenék. Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban: egy napja kapcsolódtam bele aormány muniájába, a katonai helyzetről tájékoztatva nem vagyok, felelőtlenség volna tehát tőlem a magyar ffjberg drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég várral adózott, hóé megmutassa a világnak a szabadsághoz kotlását. Most a világ hatalmain van a sor, h0 ®[ sült .Nemzetek Alapokmányában foglalt el vek ® FelvisÍlt £«?tatSlságszertő népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Jelzetek bölcs ás bátor döntését leigázott nemzetek szabadsága érdekében. Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország ««révién törvényes külföldi képviselője és külképviáleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter. Isten óvja Magyarországot! Budapest, 1950. novemberném e nyilatkozatot közölni, amint Az Amerikai Egyesült államok kormányával, Az Egyesült Nemzetek Főtitkárával, A sajtóval, és íUl államminiszter