Irodalmi Ujság, 1984 (35. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 2. szám

24. oldal A PÁRIZSI Corvinus Kulturális és Művészeti Társaság március 19- én megható irodalmi esttel áldozott az év elején elhunyt Készéi István emlékének. Az esten, amelyet Jele­­na Ferenc szervezett, Killár István, Sándor István, Szabó László, Ta­kács Antal és Jelena Ferenc olvasott fel Készéi István verseiből. PETRI GYÖRGY, a Budapesten élő kitűnő költő három versét kö­zölte, Kenneth McRobbie fordításá­ban az angol « Partisan Review ». A « London Magazine » ugyancsak három Petri-verset közölt Clive Wil­­mer és Gömöri György átültetésé­ben. EÖRSI ISTVÁN, író, költő és színműíró « Színház és társadalom Ma­gyarországon » címmel előadást tartott a brüsszeli Corvina körben. AZ Egyesült Államokban működő Magyar Öregdiák Szövetség — Besse­nyei György Kör március közepén a « Magyar kisebbségek védelmében » címmel előadást rendezett. A helyzetje­lentést és a munkabeszámolót a Hunga­rian Human Rights Foundation, Com­mittee for Human Rights in Rumania készítette. Bemutatták a Kalotaszegen 1982-ben készült « Akarat és erő » című színes dokumentumfilmet is. A LONDONI Szepsi Csombor Kör Körösi Csom­a Sándor születésének 200. évfordulóján előadást rendezett « Körö­si Csom­a és a tibeti buddhizmus » cím­mel. A nagy magyar tudós úttörő mun­kásságáról Siklós István beszélt, Szalay Tamás szútra-szövegeket olvasott fel. WEÖRES SÁNDOR verseiből most jelent meg az első válogatás franciául. A « Dix-neuf poémes » című kötetben há­rom fordító, Virág Ibolya, Lorand Gás­pár és Bernard Noel a költő 19 versét mutatja be. A könyv ára 40 francia frank ; megrendelhető a kiadónál : L’Arphée, 35 rue de la Harpe, F-75005 Paris. DR. ZSIGMOND ANDOR « The Hungarian Revolution and it’s After­­math » címmel előadást tartott a liver­pooli English Speaking Union ülésén, amely a Nagy Iztre-per áldozatainak emléke előtt tisztelgett. Az előadást megismételte a helyi Artists Clubban és a liverpool­i egyetem orvoskarának hall­gatói előtt is. FERDINANDY MIHÁLY « A ma­gyar Anjouk kora (1307-1387) » című munkája nyerte el a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének irodalmi pálya­díját. Dicséretet kapott Haraszti Endre történelmi műve is. PETŐ LÁSZLÓ Brazíliában megje­lent könyve, « A végtelen menet » kia­dásra kerül Svédországban is; fordítója Pándy Kálmán. VAJDA MIHÁLY, budapesti szociológus és politológus « Vajon Kádár Magyarországa alternatívát jelent-e ? » címmel előadást tartott a Polytechnic of Central London épületében. SAJGÓ APOR múlt számunkban közölt verse fölött a költő kereszt­neve tévedésből « Alpár »-ként sze­repelt. A SVÁJCI Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre idei tanulmányi napjait Lugano-Paradiso-ban rendezi, október 25 és 30 között. Téma : a Gesta Hungarorum előadásciklus III. befejező része, — a magyar történelem 1867-től, a kiegyezéstől 1949-ig. A tanulmányi napok keretében irodalmi estre és « Nyugati magyar portrék » címmel fotóművészeti kiállításra is sor kerül. Részeltes felvilágosítás és jelentkezés : SMIKK, Postfach 87, CH-8037 Zürich. SCHÖPFLIN GYÖRGY, a London School of Economics and Political Science tanára « Hungary in the Eighties­t (Magyarország a nyolcvanas években) címmel előadást tartott az angol rádióban. Az előadás — egyebek közt — erősen hangsúlyozta a 3 millió, kisebbségi sorsban élő magyar problé­májának súlyosságát és megoldatlansá­gát. A MAGYAR Baráti Közösség nyári egyetemének előadásai ismét az Ohio Northern University-n, az Ohio állam­beli Adá­ban lesznek. A hathetes, magyar nyelvű tanfolyam június 11-től július 20-ig tart. Részletes felvilágosítás és jelentkezési ív : Dr. András Ludányi, Hungarian Studies, P.O. Box 112, Ada, OH, 45810, U.S.A. A GENFI Magyar Klub rendezé­sében Tollas Tibor és Vadnay Zsuzsa előadást tartott az Athénée dísztermében. Az előadást a klub tiszteletbeli elnöke, a nyugati ma­gyar közélet egyik kiemelkedő egyénisége, Padányi-Gulyás Béla vezette be, aki nemrégiben ünne­pelte 80. születésnapját. KARINTHY FRIGYES munkáiból reprezentatív válogatás jelent meg « Bitte Herr Professor » címen a zürichi Manesse Verlag-nál. A csinos kiállítású kötet, amelynek fordítója Oplatka And­rás, a « Tanár úr kérem » és a « Cirkusz » remekeit tartalmazza. A HARMADIK Magyar Ökumeni­­kus Találkozóra idén húsvétkor, április 23-a és 28-a között kerül sor a belgiumi Nassagne-ban. A találkozót az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom és az Európai Magyar Evangéliumi Ifjú­sági Konferencia közösen rendezi. Té­mája : « A lélek erőterében ». GESZTI GYÖRGY, a Manaus-i Ze­nei Egyetem nyugalmazott igazgatója hosszas betegség után elhunyt. Kodály Zoltán tanítványa volt és életének utolsó éveiben jóformán kizárólag Kodály szol­­fézsmódszerének brazíliai népszerűsítésével foglalkozott. BEREGI TIVADAR újságíró és kri­tikus most ünnepli 75. születésnapját. 1926-ban jelent meg első cikke a magyar­­országi Szociáldemokrata Párt tudomá­nyos folyóiratában, a « Szocializmus »­­ban ; éveken át volt a « Népszava » munkatársa, részt vett a Madzsar József szerkesztette Tolnai Világlexikon mun­káiban, majd Franciaországban tele­pedve le, állandó munkatársa volt a második világháború előtt a szocialista szakszervezetek lapjának, a « Le Peuple »-nek, a háború után pedig a « Le Populaire »-nek, a « La Revue Socialiste »-nak, és Albert Camus napi­lapjának, a « Combat »-nak. Közel 60 éves pál­yafutása alatt több mint kétezer cikket írt, s ezek közül több száz foglalkozott magyar politikai, irodalmi és zenei témákkal, komoly szolgálatot téve a magyar közélet és művészet franciaországi megismertetésében. Leg­újabb cikkei az « Art et Poésie » hasáb­jain Babits Mihály, és a « L’Ours » című lapban Kéthly Anna munkásságát mél­tatják. BORSOS SÁNDOR, a franciaországi magyar emigráció ismert és közkedvelt egyénisége 64 éves korában váratlanul elhunyt. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetének, a Népi Ifjúsági Szövetségnek a főtitkára volt, míg csak a beépített kommunisták és elvbarátaik ki nem szorították funkciójából. Az 1947- es választásokon országgyűlési képviselővé választották, de a rákövetkező évben — a politikai helyzet alakulását látva — Nyugatra menekült. 1950 őszén Zürichben egyik alapítója volt a « Látóhatár »-nak, s ő volt a folyóirat első felelős szerkesztője . Pá­rizsba költözése után a lapot a francia fővárosban állították elő. 1952-ben — belső ellentétek miatt — Borsos Sándor kivált a szerkesztésből és később « Való­ság » címen új folyóiratot indított. A rövidéletű lap a népi eszme és a szocia­lista gondolatok népszerűsítését tűzte ki céljául. Borsos Sándor aktív tagja volt a francia Szocialista Pártnak és a CFDT szakszervezetnek, több kiemelkedő francia politikussal állt személyes kap­csolatban és ezeket a kapcsolatokat igyekezett a magyar nép érdekeinek védelmében hasznosítani. A FRANKFURTI könyv­világkiállításon a Német-Magyar Társa­ság keretében működő Európai Kiadók Közössége legutóbb szokatlanul nagy területen mutatta be a közép- és kelet­európai emigráció irodalmi újdonságait. A kiállítási részleg, amelyet Filippi Ist­ván szervezett meg, jelentős sikert ara­tott a százötvenezer látogató körében. A legismertebb magyar emigráns folyóira­tok és a legfrissebb könyvkiadványok mellett komoly tetszést keltettek a Sóti György vezette Numismatica Hungarica érméi is. « MERRE TARTANAK a kelet­európai országok ? » címmel vitaes­tet rendeztek a párizsi Pompidou­­központban. A vitában, amelynek vezetője Antoine Spire volt, Alexandre Adler, Hélène Carrére­­d’Encausse, Jean Ellenstein, Schrei­ber Tamás, Pavel Tigrid és Tompa László Mihály vett részt. Irodalmi Újság A RECSKI SZÖVETSÉG SZÁMADÁSA A Recski Szövetség 1981 novemberé­ben alakult meg a Magyar Belügymi­nisztérium Államvédelmi Hatósága által 1950-53 között a Mátra hegységben, Recsk község határában, törvénytelenül létesített és fenntartott kényszermunka­tábor egykori rabjainak nemzetközi kép­viseleteként. Feladatául tűzte ki, hogy a magyar hatóságok által évtizedeken át tagadott kényszermunkatábor létezését bizonyítsa, ennek dokumentációs törté­netét közreadja, s hogy az annak idején minden előzetes bírósági eljárás és ítélet nélkül a világtól három esztendőn ke­resztül hermetikusan elzárt, agyoné­­heztetett, az andezitbányában emberte­len munkával kínzott tagjait nyilvántar­tásba vegye, igazolással ellássa ; s végül, de nem utolsó sorban, hogy segítséget nyújtson a kőbányában ledolgozott esztendők — a magyar hivatalos szervek által — munkában töltött, tehát a nyug­díjba beszámító időként való elismerésé­hez. A Recski Szövetség munkájának meg­indítása általánosságban kedvező fogad­tatásra talált. Az egykori recski kény­szermunkások, s mások is, készséggel siettek segítségére. Természetesen je­lentkeztek akadékoskodók is, mind Ma­gyarországon, mind pedig a nyugati magyarság körében. Magyarországon a jelenlegi Belügyminisztérium nyomozói zaklatni kezdték az otthon maradt volt társainkat, s ez pedig közülök egyeseket arra a keserű vádra fakasztott, hogy kezdeményezésünkkel feltépjük a már gyógyuló sebeket. Ezzel a jelenséggel szembe kellett néznünk , mint ahogy a szélsőséges, tevékenységünkben csupán olcsó propaganda­ eszközt látó, Nyuga­ton élő egyének bomlasztó vagy pedig penetráló szándékával is. Ma, két és fél esztendő múltán elmondhatjuk, hogy a Recski Szövetség várakozáson felül teljesítette legfonto­sabb feladatát , történetesen azt, hogy bizonyítsa az egykori kényszermunkatá­bor létezését , s azt is, hogy ez beleivód­jék a magyar társadalom tudatába. A Szövetség tevékenységét elindító, sok éves kutatómunkára támaszkodó, Sztá­­ray Zoltán tollából származó, az Új Látóhatárban közreadott s különlenyo­­matban is megjelent dokumentum­vázlat, s Nyeste Zoltán «Recsk — Emberek az embertelenségben » című, a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre által kiadott könyve az AB szamizdat-kiadványaként Magyarorszá­gon is megjelent sokezres példányszám­ban. Ez a két munka Michnay Gyula, ugyancsak az Új Látóhatárban közrea­dott s az emlékezetes recski szökésről szóló beszámolójával egyetemben a Sza­bad Európa Rádió adásaiban többször is ismertetésre került. Nagy segítséget je­lentettek még Benkő Zoltán, Faludy György, Gábori György, Györgyey Ala­dár, Kovács István és Rainprecht Antal különféle kiadványokban megjelent, a kényszermunkatáborról szóló írásai. Bízvást elmondhatjuk, ma már senki sincs Magyarországon, aki ne tudna Recskről , s mi több, egyre gyakrabban találkozunk e névvel — időközben szinte a Rákosi-korszak kegyetlenségének szimbólumává vált —, ha óvatosan is, az otthoniak írásaiban. A volt recski kényszermunkások nyil­vántartásba vétele, igazolással való ellá­tása ma is folyik, eddig mintegy nyolc­száz társunk neve szerepel az archívu­munkban. A Szövetség időszakonként kiadta a Recski Tanú című kőnyomatos közlö­nyét, amely részben kapcsolatot terem­tett a tagjai között, részben pedig beszá­molt a dokumentum­kötethez szükséges adatgyűjtés eredményeiről. Ez az adatgyűjtés folyik még ma is. Kutató­munkánk során újabb és újabb tények, ismeretek birtokába jutunk, amelyek e munkából nem maradhatnak ki, így meg tudjuk majd szólaltatni nemcsak a volt recski kényszermunkásokat, hanem még az egykori Államvédelmi Hatóság, a Magyar Külügyminisztérium beosztott­jait, a kőbánya « civil », jelenleg az Egyesült Államokban élő, volt főmérnökét is. A dokumentum­kötet beszámol az Egyesült Nemzetek egyko­ri, a kényszermunkatáborokkal kapcso­latos tevékenységéről. A Szövetség kiadásában megjelenő munkán kívül a Münchenben élő Erdey Sándor, volt recski kényszermunkás is sajtó alá rendez egy személyes élményekből álló kötetet , s tudomá­sunk van más, készülő — ugyancsak nem a Recski Szövetség kiadásában megjelenő — munkákról is. Amint az várható volt, a Recski Szövetség kétségtelen eredményei láttán mások is felfigyeltek az egykori kény­szermunkatáborban senyvedettek nyo­morúságaira. Többek között olyanok is, akik valamilyen kiaknázási lehetőséget láttak ebben. Voltak, akik mit sem törődve azzal, hogy a Recski Szövetség elsősorban a még mindig Magyarorszá­gon élő tagjai érdekében munkálkodik, s ezért sajátosan határozza meg tevékeny­ségét, nem hangoztat semmitévő propa­ganda szólamokat , mintegy fogadatlan prókátorként jelentkeztek, többet ártva, mint használva. Akadt egy csoport, amelyik már be is jelentette, hogy filmet készít a recski kényszermunkatáborról, eléggé el nem ítélhető módon állítván : e film szövegírója — valószínűleg a hite­lesség bizonyítása szándékából — Nyeste Zoltán és Sztáray Zoltán is lesz. Ez utóbbiak e tervről csupán a nagy példányszámban közreadott körlevélből értesültek, s abban semmi szándékuk nincs résztvenni. Egyedülálló dokumentum : A FORRADALOM SAJTÓJA Az 1956 október 23-a és november 4-e között megjelent újságok és röplapok fakszimilé kiadása. Nélkülözhetetlen forrásmunka mindazoknak — érdeklődő olvasóknak és történészeknek —, akik hiteles képet kívánnak alkotni a XX. század magyar történelmének — és a világtörténelemnek — kiemelkedő eseményéről Összeállította és a bevezetőt írta : NAGY ERNŐ Több mint 200 album­ alakú oldal, bibliapapíron Ára : 120 francia frank, DM 40,00, SF 40,00, US $ 14,00 Megrendelhető az Irodalmi Újság kiadóhivatalában : 32 n­e du Faubourg-Montmartre, F-75009 Paris A kötet árát kérjük a megrendeléssel egyidőben « Gazette Littéraire Hongroise » megjelöléssel az alábbi két számla egyikére átutalni : Société Générale, DA Provence-Richer, n° du compte : 20-40135-7 vagy Postai csekkszám : 34.029.02 X, La Source, France 1984. 2. szám HOL LEHET ELŐFIZETNI AZ IRODALMI ÚJSÁGRA ? Angliában : Holló Press, 3 Back Lane. Hampstead. London. NW3 1HL. Ausztráliában : Globe Book Compagny. 694-696 George Street. Sydney — NSW 2000 Ausztriában : Georg Haas, 1210 Wien, Jedlersdorfer Sts. 99. Libro-Disco. Domgasse 8, A-1010 Wien Belgiumban : Sülé András, 83 rue du Sceptre. 1040 Bruxelles. Brazíliában : Livraria D. Landy. Rua 7 de Abril 252. Caixa Postal 7943. Sao Paulo. Franciaországban : Balaton, 12 rue de la Grange-Bateliere. Paris 9. Hollandiában : Ács Zoltán, Drakestein 14, 2352 JV Leiderdorp Postai csekkszám : 706 339 Izraelben : Gondos Sándor könyvkereskedése. Herzl 16 Bet Hakranot, Haifa. Hadash Könyvkereskedés, Nesz Ciona Street 4. Tel Aviv. Kanadában : Veronika von Bernhausen. P.O. Box 923. Postal station F. 50 Charles Street East, Toronto. Ont. M4Y 2N9. * Németországban : Numismatica Hungarica e. V. Postfach 73 0302 D-6 Frankfurt/M 73, Postschekkonto : Ffm, Nr. 661 77-600 Svájcban : Ágoston Lívia, 13 Chemin Champ d'Anier. CH-1209 Génévé. Postacsekk szám : 12-5823 Svédországban : Szőllősi Antal. Box 4062, 127­04 Skarholmen, Postacsekk : 756987-4. Venezuelában : Tarcsay Lajos, Caracas, Cale Igleia Ed. Villoria. Apto 21 Sabana Grande. Az USÁ-ban : Püski Corvin, 1590 Second Ave. New York. 10028 N.Y. Kérjük előfizetőinket, hogy a nemzetközi postautalványokon és csekkeken lehetőleg tüntessék fel az Irodalmi Újság francia nevét : GAZETTE LITTERAIRE HONGROISE Csekkszámla­szám : No de compte : 20-40135-7. Société Générale. DA Provence-Richer, 30 rue du Faubourg-Montmartre. Paris 9. Postai csekkszám : 34.029.02 X. La Source, France. Előfizetési díj : évi 120 frank, vagy ennek megfelelő összeg. Légiposta pótdíj : évi 30 frank. ISSN 0535-6881 Irodalmi Újság Szerkesztőség és kiadóhivatal : 32 rue du Faubourg-Montmartre - F - 75009 Paris A névvel jelzett cikkek írójuk véleményét fejezik ki és nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség véleményével. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolunk. Kérjük a személyhez szóló levelek borítékján is feltüntetni magyarul vagy franciául lapunk nevét és a küldeményt lehetőleg nem ajánlva postázni. GAZETTE LITTERAIRE HONGROISE R.C. Seine 62 B 743 Numéro de la Commission Paritaire : 39 192 Composition : Giro-Compo — 90200 Giromagny Imprimerie : La Frontiére — 90000 Belfort Directeur de la publication : Tibor Méray

Next