Irodalmi Ujság, 1984 (35. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám
24. oldal A PÁRIZSI Corvinus Kulturális és Művészeti Társaság március 19- én megható irodalmi esttel áldozott az év elején elhunyt Készéi István emlékének. Az esten, amelyet Jelena Ferenc szervezett, Killár István, Sándor István, Szabó László, Takács Antal és Jelena Ferenc olvasott fel Készéi István verseiből. PETRI GYÖRGY, a Budapesten élő kitűnő költő három versét közölte, Kenneth McRobbie fordításában az angol « Partisan Review ». A « London Magazine » ugyancsak három Petri-verset közölt Clive Wilmer és Gömöri György átültetésében. EÖRSI ISTVÁN, író, költő és színműíró « Színház és társadalom Magyarországon » címmel előadást tartott a brüsszeli Corvina körben. AZ Egyesült Államokban működő Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör március közepén a « Magyar kisebbségek védelmében » címmel előadást rendezett. A helyzetjelentést és a munkabeszámolót a Hungarian Human Rights Foundation, Committee for Human Rights in Rumania készítette. Bemutatták a Kalotaszegen 1982-ben készült « Akarat és erő » című színes dokumentumfilmet is. A LONDONI Szepsi Csombor Kör Körösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóján előadást rendezett « Körösi Csoma és a tibeti buddhizmus » címmel. A nagy magyar tudós úttörő munkásságáról Siklós István beszélt, Szalay Tamás szútra-szövegeket olvasott fel. WEÖRES SÁNDOR verseiből most jelent meg az első válogatás franciául. A « Dix-neuf poémes » című kötetben három fordító, Virág Ibolya, Lorand Gáspár és Bernard Noel a költő 19 versét mutatja be. A könyv ára 40 francia frank ; megrendelhető a kiadónál : L’Arphée, 35 rue de la Harpe, F-75005 Paris. DR. ZSIGMOND ANDOR « The Hungarian Revolution and it’s Aftermath » címmel előadást tartott a liverpooli English Speaking Union ülésén, amely a Nagy Iztre-per áldozatainak emléke előtt tisztelgett. Az előadást megismételte a helyi Artists Clubban és a liverpooli egyetem orvoskarának hallgatói előtt is. FERDINANDY MIHÁLY « A magyar Anjouk kora (1307-1387) » című munkája nyerte el a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének irodalmi pályadíját. Dicséretet kapott Haraszti Endre történelmi műve is. PETŐ LÁSZLÓ Brazíliában megjelent könyve, « A végtelen menet » kiadásra kerül Svédországban is; fordítója Pándy Kálmán. VAJDA MIHÁLY, budapesti szociológus és politológus « Vajon Kádár Magyarországa alternatívát jelent-e ? » címmel előadást tartott a Polytechnic of Central London épületében. SAJGÓ APOR múlt számunkban közölt verse fölött a költő keresztneve tévedésből « Alpár »-ként szerepelt. A SVÁJCI Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre idei tanulmányi napjait Lugano-Paradiso-ban rendezi, október 25 és 30 között. Téma : a Gesta Hungarorum előadásciklus III. befejező része, — a magyar történelem 1867-től, a kiegyezéstől 1949-ig. A tanulmányi napok keretében irodalmi estre és « Nyugati magyar portrék » címmel fotóművészeti kiállításra is sor kerül. Részeltes felvilágosítás és jelentkezés : SMIKK, Postfach 87, CH-8037 Zürich. SCHÖPFLIN GYÖRGY, a London School of Economics and Political Science tanára « Hungary in the Eightiest (Magyarország a nyolcvanas években) címmel előadást tartott az angol rádióban. Az előadás — egyebek közt — erősen hangsúlyozta a 3 millió, kisebbségi sorsban élő magyar problémájának súlyosságát és megoldatlanságát. A MAGYAR Baráti Közösség nyári egyetemének előadásai ismét az Ohio Northern University-n, az Ohio állambeli Adában lesznek. A hathetes, magyar nyelvű tanfolyam június 11-től július 20-ig tart. Részletes felvilágosítás és jelentkezési ív : Dr. András Ludányi, Hungarian Studies, P.O. Box 112, Ada, OH, 45810, U.S.A. A GENFI Magyar Klub rendezésében Tollas Tibor és Vadnay Zsuzsa előadást tartott az Athénée dísztermében. Az előadást a klub tiszteletbeli elnöke, a nyugati magyar közélet egyik kiemelkedő egyénisége, Padányi-Gulyás Béla vezette be, aki nemrégiben ünnepelte 80. születésnapját. KARINTHY FRIGYES munkáiból reprezentatív válogatás jelent meg « Bitte Herr Professor » címen a zürichi Manesse Verlag-nál. A csinos kiállítású kötet, amelynek fordítója Oplatka András, a « Tanár úr kérem » és a « Cirkusz » remekeit tartalmazza. A HARMADIK Magyar Ökumenikus Találkozóra idén húsvétkor, április 23-a és 28-a között kerül sor a belgiumi Nassagne-ban. A találkozót az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom és az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia közösen rendezi. Témája : « A lélek erőterében ». GESZTI GYÖRGY, a Manaus-i Zenei Egyetem nyugalmazott igazgatója hosszas betegség után elhunyt. Kodály Zoltán tanítványa volt és életének utolsó éveiben jóformán kizárólag Kodály szolfézsmódszerének brazíliai népszerűsítésével foglalkozott. BEREGI TIVADAR újságíró és kritikus most ünnepli 75. születésnapját. 1926-ban jelent meg első cikke a magyarországi Szociáldemokrata Párt tudományos folyóiratában, a « Szocializmus »ban ; éveken át volt a « Népszava » munkatársa, részt vett a Madzsar József szerkesztette Tolnai Világlexikon munkáiban, majd Franciaországban telepedve le, állandó munkatársa volt a második világháború előtt a szocialista szakszervezetek lapjának, a « Le Peuple »-nek, a háború után pedig a « Le Populaire »-nek, a « La Revue Socialiste »-nak, és Albert Camus napilapjának, a « Combat »-nak. Közel 60 éves pályafutása alatt több mint kétezer cikket írt, s ezek közül több száz foglalkozott magyar politikai, irodalmi és zenei témákkal, komoly szolgálatot téve a magyar közélet és művészet franciaországi megismertetésében. Legújabb cikkei az « Art et Poésie » hasábjain Babits Mihály, és a « L’Ours » című lapban Kéthly Anna munkásságát méltatják. BORSOS SÁNDOR, a franciaországi magyar emigráció ismert és közkedvelt egyénisége 64 éves korában váratlanul elhunyt. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetének, a Népi Ifjúsági Szövetségnek a főtitkára volt, míg csak a beépített kommunisták és elvbarátaik ki nem szorították funkciójából. Az 1947- es választásokon országgyűlési képviselővé választották, de a rákövetkező évben — a politikai helyzet alakulását látva — Nyugatra menekült. 1950 őszén Zürichben egyik alapítója volt a « Látóhatár »-nak, s ő volt a folyóirat első felelős szerkesztője . Párizsba költözése után a lapot a francia fővárosban állították elő. 1952-ben — belső ellentétek miatt — Borsos Sándor kivált a szerkesztésből és később « Valóság » címen új folyóiratot indított. A rövidéletű lap a népi eszme és a szocialista gondolatok népszerűsítését tűzte ki céljául. Borsos Sándor aktív tagja volt a francia Szocialista Pártnak és a CFDT szakszervezetnek, több kiemelkedő francia politikussal állt személyes kapcsolatban és ezeket a kapcsolatokat igyekezett a magyar nép érdekeinek védelmében hasznosítani. A FRANKFURTI könyvvilágkiállításon a Német-Magyar Társaság keretében működő Európai Kiadók Közössége legutóbb szokatlanul nagy területen mutatta be a közép- és keleteurópai emigráció irodalmi újdonságait. A kiállítási részleg, amelyet Filippi István szervezett meg, jelentős sikert aratott a százötvenezer látogató körében. A legismertebb magyar emigráns folyóiratok és a legfrissebb könyvkiadványok mellett komoly tetszést keltettek a Sóti György vezette Numismatica Hungarica érméi is. « MERRE TARTANAK a keleteurópai országok ? » címmel vitaestet rendeztek a párizsi Pompidouközpontban. A vitában, amelynek vezetője Antoine Spire volt, Alexandre Adler, Hélène Carréred’Encausse, Jean Ellenstein, Schreiber Tamás, Pavel Tigrid és Tompa László Mihály vett részt. Irodalmi Újság A RECSKI SZÖVETSÉG SZÁMADÁSA A Recski Szövetség 1981 novemberében alakult meg a Magyar Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága által 1950-53 között a Mátra hegységben, Recsk község határában, törvénytelenül létesített és fenntartott kényszermunkatábor egykori rabjainak nemzetközi képviseleteként. Feladatául tűzte ki, hogy a magyar hatóságok által évtizedeken át tagadott kényszermunkatábor létezését bizonyítsa, ennek dokumentációs történetét közreadja, s hogy az annak idején minden előzetes bírósági eljárás és ítélet nélkül a világtól három esztendőn keresztül hermetikusan elzárt, agyonéheztetett, az andezitbányában embertelen munkával kínzott tagjait nyilvántartásba vegye, igazolással ellássa ; s végül, de nem utolsó sorban, hogy segítséget nyújtson a kőbányában ledolgozott esztendők — a magyar hivatalos szervek által — munkában töltött, tehát a nyugdíjba beszámító időként való elismeréséhez. A Recski Szövetség munkájának megindítása általánosságban kedvező fogadtatásra talált. Az egykori recski kényszermunkások, s mások is, készséggel siettek segítségére. Természetesen jelentkeztek akadékoskodók is, mind Magyarországon, mind pedig a nyugati magyarság körében. Magyarországon a jelenlegi Belügyminisztérium nyomozói zaklatni kezdték az otthon maradt volt társainkat, s ez pedig közülök egyeseket arra a keserű vádra fakasztott, hogy kezdeményezésünkkel feltépjük a már gyógyuló sebeket. Ezzel a jelenséggel szembe kellett néznünk , mint ahogy a szélsőséges, tevékenységünkben csupán olcsó propaganda eszközt látó, Nyugaton élő egyének bomlasztó vagy pedig penetráló szándékával is. Ma, két és fél esztendő múltán elmondhatjuk, hogy a Recski Szövetség várakozáson felül teljesítette legfontosabb feladatát , történetesen azt, hogy bizonyítsa az egykori kényszermunkatábor létezését , s azt is, hogy ez beleivódjék a magyar társadalom tudatába. A Szövetség tevékenységét elindító, sok éves kutatómunkára támaszkodó, Sztáray Zoltán tollából származó, az Új Látóhatárban közreadott s különlenyomatban is megjelent dokumentumvázlat, s Nyeste Zoltán «Recsk — Emberek az embertelenségben » című, a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre által kiadott könyve az AB szamizdat-kiadványaként Magyarországon is megjelent sokezres példányszámban. Ez a két munka Michnay Gyula, ugyancsak az Új Látóhatárban közreadott s az emlékezetes recski szökésről szóló beszámolójával egyetemben a Szabad Európa Rádió adásaiban többször is ismertetésre került. Nagy segítséget jelentettek még Benkő Zoltán, Faludy György, Gábori György, Györgyey Aladár, Kovács István és Rainprecht Antal különféle kiadványokban megjelent, a kényszermunkatáborról szóló írásai. Bízvást elmondhatjuk, ma már senki sincs Magyarországon, aki ne tudna Recskről , s mi több, egyre gyakrabban találkozunk e névvel — időközben szinte a Rákosi-korszak kegyetlenségének szimbólumává vált —, ha óvatosan is, az otthoniak írásaiban. A volt recski kényszermunkások nyilvántartásba vétele, igazolással való ellátása ma is folyik, eddig mintegy nyolcszáz társunk neve szerepel az archívumunkban. A Szövetség időszakonként kiadta a Recski Tanú című kőnyomatos közlönyét, amely részben kapcsolatot teremtett a tagjai között, részben pedig beszámolt a dokumentumkötethez szükséges adatgyűjtés eredményeiről. Ez az adatgyűjtés folyik még ma is. Kutatómunkánk során újabb és újabb tények, ismeretek birtokába jutunk, amelyek e munkából nem maradhatnak ki, így meg tudjuk majd szólaltatni nemcsak a volt recski kényszermunkásokat, hanem még az egykori Államvédelmi Hatóság, a Magyar Külügyminisztérium beosztottjait, a kőbánya « civil », jelenleg az Egyesült Államokban élő, volt főmérnökét is. A dokumentumkötet beszámol az Egyesült Nemzetek egykori, a kényszermunkatáborokkal kapcsolatos tevékenységéről. A Szövetség kiadásában megjelenő munkán kívül a Münchenben élő Erdey Sándor, volt recski kényszermunkás is sajtó alá rendez egy személyes élményekből álló kötetet , s tudomásunk van más, készülő — ugyancsak nem a Recski Szövetség kiadásában megjelenő — munkákról is. Amint az várható volt, a Recski Szövetség kétségtelen eredményei láttán mások is felfigyeltek az egykori kényszermunkatáborban senyvedettek nyomorúságaira. Többek között olyanok is, akik valamilyen kiaknázási lehetőséget láttak ebben. Voltak, akik mit sem törődve azzal, hogy a Recski Szövetség elsősorban a még mindig Magyarországon élő tagjai érdekében munkálkodik, s ezért sajátosan határozza meg tevékenységét, nem hangoztat semmitévő propaganda szólamokat , mintegy fogadatlan prókátorként jelentkeztek, többet ártva, mint használva. Akadt egy csoport, amelyik már be is jelentette, hogy filmet készít a recski kényszermunkatáborról, eléggé el nem ítélhető módon állítván : e film szövegírója — valószínűleg a hitelesség bizonyítása szándékából — Nyeste Zoltán és Sztáray Zoltán is lesz. Ez utóbbiak e tervről csupán a nagy példányszámban közreadott körlevélből értesültek, s abban semmi szándékuk nincs résztvenni. Egyedülálló dokumentum : A FORRADALOM SAJTÓJA Az 1956 október 23-a és november 4-e között megjelent újságok és röplapok fakszimilé kiadása. Nélkülözhetetlen forrásmunka mindazoknak — érdeklődő olvasóknak és történészeknek —, akik hiteles képet kívánnak alkotni a XX. század magyar történelmének — és a világtörténelemnek — kiemelkedő eseményéről Összeállította és a bevezetőt írta : NAGY ERNŐ Több mint 200 album alakú oldal, bibliapapíron Ára : 120 francia frank, DM 40,00, SF 40,00, US $ 14,00 Megrendelhető az Irodalmi Újság kiadóhivatalában : 32 ne du Faubourg-Montmartre, F-75009 Paris A kötet árát kérjük a megrendeléssel egyidőben « Gazette Littéraire Hongroise » megjelöléssel az alábbi két számla egyikére átutalni : Société Générale, DA Provence-Richer, n° du compte : 20-40135-7 vagy Postai csekkszám : 34.029.02 X, La Source, France 1984. 2. szám HOL LEHET ELŐFIZETNI AZ IRODALMI ÚJSÁGRA ? Angliában : Holló Press, 3 Back Lane. Hampstead. London. NW3 1HL. Ausztráliában : Globe Book Compagny. 694-696 George Street. Sydney — NSW 2000 Ausztriában : Georg Haas, 1210 Wien, Jedlersdorfer Sts. 99. Libro-Disco. Domgasse 8, A-1010 Wien Belgiumban : Sülé András, 83 rue du Sceptre. 1040 Bruxelles. Brazíliában : Livraria D. Landy. Rua 7 de Abril 252. Caixa Postal 7943. Sao Paulo. Franciaországban : Balaton, 12 rue de la Grange-Bateliere. Paris 9. Hollandiában : Ács Zoltán, Drakestein 14, 2352 JV Leiderdorp Postai csekkszám : 706 339 Izraelben : Gondos Sándor könyvkereskedése. Herzl 16 Bet Hakranot, Haifa. Hadash Könyvkereskedés, Nesz Ciona Street 4. Tel Aviv. Kanadában : Veronika von Bernhausen. P.O. Box 923. Postal station F. 50 Charles Street East, Toronto. Ont. M4Y 2N9. * Németországban : Numismatica Hungarica e. V. Postfach 73 0302 D-6 Frankfurt/M 73, Postschekkonto : Ffm, Nr. 661 77-600 Svájcban : Ágoston Lívia, 13 Chemin Champ d'Anier. CH-1209 Génévé. Postacsekk szám : 12-5823 Svédországban : Szőllősi Antal. Box 4062, 12704 Skarholmen, Postacsekk : 756987-4. Venezuelában : Tarcsay Lajos, Caracas, Cale Igleia Ed. Villoria. Apto 21 Sabana Grande. Az USÁ-ban : Püski Corvin, 1590 Second Ave. New York. 10028 N.Y. Kérjük előfizetőinket, hogy a nemzetközi postautalványokon és csekkeken lehetőleg tüntessék fel az Irodalmi Újság francia nevét : GAZETTE LITTERAIRE HONGROISE Csekkszámlaszám : No de compte : 20-40135-7. Société Générale. DA Provence-Richer, 30 rue du Faubourg-Montmartre. Paris 9. Postai csekkszám : 34.029.02 X. La Source, France. Előfizetési díj : évi 120 frank, vagy ennek megfelelő összeg. Légiposta pótdíj : évi 30 frank. ISSN 0535-6881 Irodalmi Újság Szerkesztőség és kiadóhivatal : 32 rue du Faubourg-Montmartre - F - 75009 Paris A névvel jelzett cikkek írójuk véleményét fejezik ki és nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség véleményével. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolunk. Kérjük a személyhez szóló levelek borítékján is feltüntetni magyarul vagy franciául lapunk nevét és a küldeményt lehetőleg nem ajánlva postázni. GAZETTE LITTERAIRE HONGROISE R.C. Seine 62 B 743 Numéro de la Commission Paritaire : 39 192 Composition : Giro-Compo — 90200 Giromagny Imprimerie : La Frontiére — 90000 Belfort Directeur de la publication : Tibor Méray