Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1912. 1. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Ungarische Rundschau 345–347. p.
346 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. 346 Kedvező körülmények tán elháríthatták volna tőle a veszedelmet, de a szabadságharc és az emigráció viharai elől rá nézve nem volt más menekvés, mint az öngyilkosság. (V. ö. a. szerző tanulmányát u. e. tárgyról a Magyar Figyelőben.) — Domanovszky Sándor : Die Chronik Simonis von Kéza. Legrégibb történelmi följegyzéseink két feldolgozásban maradtak ránk. Egyik Nagy Lajos korából való, a másik Kézai Simon fogalmazása. Előbbinek, mely hoszabb, változatai : a Budai és a Bécsi v. Képes krónika. Kézai műve nem egyéb, mint a XIV. századbeli feldolgozás alapjául szolgáló szerkezet kivonata. Ki nem mondott célja Kun László uralkodásának kedvező színben való feltüntetése. Itt nem panaszkodik senki, hogy a király a kunokat kegyeli. A többi krónikák egészen máskép jellemzik IV. Lászlót. (I. e. tárgyról részletesebben ír u. a. szerző Kézai Simon mester krónikája c. dolgozatában. Bp. 1906.) — Császár Elemér: Dante in Ungarn. Dante nevét nálunk először egy Domonkos-rendi apáca említi 1521-ben. Később Eszterházi Tamás, Pázmány, Sz. Molnár és Kazinczy F. irataiban találkozunk vele. Döbrentei G. már eredetiben olvasta az Isteni színjátékot ; Aranynak A híres pokol c. töredéke és Dante c. ódája mélyebb hatásra mutatnak. Az első említésre érdemes fordítás Császár Ferenctől való (D. Úr élete, 1854.) Későbbi kísérlet Bálint Gyuláé, aki az egész Divina Commedia-t átültette, de csak a Pokolból jelent meg nyolc ének , rímes hexameterekben. Figyelemre méltó munka Angyal Józsefé, ki elsősorban tartalmi hűségre törekedett és a Pokolt, meg a Purgatórium negyedrészét adta magyar nyelven. Az Isteni Színjáték első teljes, formai és tartalmi tekintetben egyaránt hűségre törekvő fordítása Szász Károlytól való (1885—1899). Cs. Papp József prózában adta a teljes Dantét (1896—1909). A tudományban : Széchen A., Péterfy J. és Lánczy Gy. tanulmányai jöhetnek számba, továbbá Radó A. Dante életrajza és természetesen Kaposi József könyve. Zeneköltőink közül : Liszt Ferencet és ifjú Ábrányi Emilt, festőink közül pedig : ifj. Markó Károlyt, Thán Mórt és Zichy Mihályt ihlette meg a nagy flórenci költő. Végül a magyarországi Dante-kódexekről és inkunabulumokról történik említés. (Ennek az összeállításnak adatai, amint Császár Elemér is megjegyzi cikkében, Kaposi József becses könyvéből valók: Dante Magyarországon.) — Peisner I. : Die Vorfahren Széchenyis. Ismerteti Bártfai Szabó László múzeumi őrnek a Széchenyiekről szóló családtörténeti művét, melynek I. kötetét tavaly adta ki a gróf Széchenyi-család. (A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi-család története. I. köt. 1252—1732. Bp. 1911.) A terjedelmes kötet legfőbb eredménye az, hogy a Széchenyi-család eredetét több mint háromszáz évvel viszi előbbre, fel egészen a XIII. század derekáig s innen kezdve vezeti le 1732-ig. Eddig mindössze annyit tudtunk a Széchenyiekről, hogy a XVII. században emelkedtek ki a homályból s 1629-ben nyertek nemeslevelet Bécsben. Az ismertető dicséretekkel halmozza el a vaskos kötetet s különösen kiemeli a monográfia szerzőjének nagy alaposságát, mellyel a Széchenyi-család ősi nyomait kifürkészte. (Eszerint, amint Peisner dicséretei és a hazai történettudományi szakkritika körültekintő hallgatása mutatják, Bártfai Sz. László új eredménye átment a köztudatba, sőt most már