Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1916. 5. évfolyam
Figyelő - A szerkesztőhöz beküldött könyvek jegyzéke. 154–160. p.
156 FIGYELŐ. (1892, szerkesztette Szana Tamás) és a Fekete József szerkesztésében megjelenő «Szépirodalmi Könyvtár» c. vállalat 1892. évi sorozatát tagsági illetményül adta. Az egyesület működésének második évtizedében (1900—1909) főfigyelmét a képző- és iparművészetekre fordítja ; ki is mondja, hogy az irodalmi és zenei bizottság céljaira mit sem fordít. Mindamellett a mindinkább szaporodó összejöveteleken és estélyeken irodalmi tárgyú fölolvasásokat is tartottak. Fölmerült a Toldi-trilógia illusztrált amatőrkiadásának terve, de ez csak terv maradt ; Riedl Frigyes indítványát — hogy az egyesület a magyar remekírókból amatőr kiadást rendezzen s ebből évenkint négy kötetet bocsásson tagsági illetményül a tagok rendelkezésére — «kedvezőbb időkre» halasztották. (Az első sorozatnak a következő műveket ajánlja : Kármán : Fanni hagyományai, Katona : Bánk bán, Petőfi : János vitéz, Kisfaludy Sándor : Csobánc, Tátika.) Ellenben elfogadták Riedlnek azt az indítványát, hogy Gyulai Pál 80-ik születésnapjának ünneplésében résztvegyen. Beck Ö. Fülöppel plaquette-et készíttettek (tárgya : az « Éji látogatást), melyet a költőnek bizottságilag átadtak. A harmadik korszak (1910—14) sem volt bőkezűbb az irodalommal szemben, mint a megelőző kettő : néhány esztétikai és irodalmi előadás (közöttük gr. Tisza Istváné Utazás Arany János körül) tartásában merült ki a kör ilyen irányú tevékenysége. — A kör működésének részletes történetén kívül egyéb, a kör múltjára és jelenére vonatkozó adatokat kapunk a szépen kiállított kötetben. — Sajnálattal látjuk, hogy — programmja és célja ellenére — irodalmunk történetével és pártolásával — a többi művészetekhez viszonyítva — mily keveset törődött a kör. Ha nem is akar versenyezni egyéb irodalmi és irodalompártoló társaságainkkal irodalmi előadások gyakoribb tartásával és kiadványok közrebocsátásával, a még szervezetlen magyar bibliofilia és könyvamatőrködés művelése szerencsésen beillenék az egyesület egyéb feladatai közé. B. Z. Szegedy Rezső : Adalékok a kaj-nyelvjárás hungarizmusainak történetéhez. Kiadja a szerző. Franklin-Társulat nyomdája. 1915. A régi Horvátország, az ú. n. kaj-nyelvjárás irodalma meglehetősen megérezte a szomszédos magyar irodalom szellemi mozgalmait. A protestantizmus elterjesztését leginkább magyar papok (Sztárai stb.) végezték a Dráva-Duna közén, míg a kaj-vidék antireformatorikus mozgalmai tisztán a magyarországi mozgalom körébe utalnak. Különösen Pázmánynak személyes nagysága, működésének eredményessége volt nagy hatással a horvát hasonló törekvésekre. A legelső kar evangéliumfordítás, amely Petretics Péter zágrábi püspök, majd kalocsai érsek nevéhez fűződik (első kiad. Grác 1651, második Nagyszombat, 1694), szintén a pozsonyi és nagyszombati forráshoz vezet. Szegedy most nyelvi érvekkel is igazolja azt a föltevést, hogy Petretics a műnek csak kiadója volt, míg fordítója Krajacsevics (Sartorius) Miklós jezsuita. Ennek kapcsán Szegedy ki is mutatja, hogy a «Vngerszki textus», az eredeti minta Káldi György bibliája volt. Olyan meglepő