Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1917. 6. évfolyam
Tanulmányok - Szigetvári Iván: Nemzetünk költői tehetsége. [II.] 490–500. p.
496 SZIGETVÁRI IVÁN. zolni a vidéki középosztály életét, míg ellenben Csaló Pál elbeszélései inkább Kármán irányát folytatják a lélektani analízisben. Vajda Péter, aki sokfélével foglalkozott, elsősorban elbeszélő, egy terjedelmesebb regénynek is szerzője. De nem az elbeszélés nála a fő, hanem eszméi hirdetése s hogy ezt szabadabban tehesse, leginkább a távoli kelet mezébe öltözteti novelláit. Kuthy Lajos a borzalmak írója a francia romantika némely irányának hatása alatt. Mindamellett nagy regénye (Hazai rejtelmek 1846) nemcsak érdekes, de jellemzése sincs minden érték nélkül. Novellái alig olvashatók. A kibékítő befejezést, bármilyen legyen is a tárgy, szinte szándékosan kerüli, szomorúra fordítva elrontja. Ugyanebben szenvednek Obernyik novellái is. Jósika Miklós ma már nem tartozik legnagyobb regényíróink közé, de még mindig olvasható. A legnagyobbak : Eötvös, Kemény Zsigmond, Jókai sokkal ismertebbek, semhogy tárgyalni kellene őket. Novellaíróinkat megközelítőleg se sorolhatjuk el, annyian vannak. Nemcsak összes regényíróink írtak novellákat, hanem még nagyon sokan, egészen ismeretlenek és nagyon is ismertek : Bajza, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany stb. (Kölcsey novellái is e korszakba esnek). Áttérünk most a verses epikára. Székely Sándorral az eposznak új korszaka indul meg. Eposzunkra évszázadok óta súlyos bilincs gyanánt nehezedett, hogy tárgyát a jelenből vette. Ezzel szakított Székely, mikor az ősi múltba nyúlt vissza és szakított a klasszikus mitológiával is. Ezekben Vörösmarty Székely hatása alatt állott és költészetünk nem vallotta kárát. Sajnos ez újítások magukban nem elegendők kitűnő munkák alkotására, Vörösmartyban pedig, egyebeket mellőzve, hiányzott az epikai kompozíció. Csak később, két kisebb eposza éreztet ebben haladást (Széplak, Вот) és mindenek felett legkitűnőbb eposza, a Két szomszédvár, az egyetlen remekmű, amelyet a romantikus eposz létrehozott. Horvát Endre Árpádja ha valamivel kevesebb harcot tartalmaz, tehát áttekinthetőbb is, mint a vele rokontárgyú Zalán futása, viszont Vörösmarty lírai szépségei hiányoznak benne. Ezt mondhatni Czuczor két első eposzáról is, de a Botond úgy szerkezetével, mint vonzóbb tárgyával, melyben a szerelemnek is jelentékeny szerep jut, a romantikus eposz jobb alkotásai közé tartozik. Debreczeni Márton Kióvi Csatája ismét a gyöngébbek sorában foglal helyet. Garay János a könnyen hevülő, túlságosan termékeny költők közé tartozik, akik nagyot alkotni nem bírnak szaporaságuk miatt, mint ahogy az állatvilágban is csak a kis állatok szaporák, a nagyok nem. A költészet minden ágában csak úgy áradt belőle a vers, amiből ma már csak egy-két kisebb elbeszélése él (Az obsitos, Kont stb.).