Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1918. 7. évfolyam

Tanulmányok - Zsigmond Ferenc: Lévay József (1825. XI. 18.–1918. VII. 4.) 252–260. p.

LÉVAY JÓZSEF. (1825. XI. 18. — 1918. VH. 4.)­ ­. Életrajzi adatok. Született 1825 nov. 18-án Sajószentpéteren, Borsod megyében Lévay Péternek és Dobai Szabó Juliánnának házasságából. Elemi tanulmányainak elvégzése után, 1836 őszén, a miskolci liceumba került s ott tanult 1846-ig, az utolsó iskolai évet köztanítói minőségben töltvén el. Majd egy évig jogot hallgatott Kézsmárkon. Rövid patvaristás­kodás után részt vett az 1847-iki pozsonyi országgyűlésen, mint Szemere Bertalan egyik írnoka. Szemere­­., mikor belügyminiszterré lett, magával vitte Lévayt fogalmazónak, később a Közlöny munkatársának. A világosi fegyverletétel után egy ideig Sajószentpéteren rejtőzködött; 1850-től 1852-ig a Pesti Napló szerkesztőségében dolgozott. 1852-től 1865-ig — leszámítva az 1860—61-iki rövid megyei aljegyzőséget — a miskolci ref. gimnázium tanára, 1865-től 1894-ig Borsod megye főjegyzője volt s 1895-ben alispáni ranggal vonult nyugalomba. A Kisfaludy-Társaság tagjai közé 1862-ben jutott be, a M. T. Akadémiának 1863-ban levelező, 1883-ban rendes, 1896-ban tiszteleti tagjává lett. Kétszer részesült az akadémiai nagyjutalomban. A király 1895-ben a III. oszt. vaskorona-rendet, 1911-ben a Szent István­rend kiskeresztjét adományozta Lévaynak, 1912-ben pedig a budapesti tud.-egyetem bölcsészeti kara tiszteseletbeli doktori címmel tüntette ki.­­J1. Művei: 1. Emlékdalok De Lagrange asszonynak. 1850. 2. Köl­temények. 1852.­­— 3. Újabb Költemények. 1856. — 4. Összes Költemé­nyek. I-II. köt. 1881. — 5. Újabb Költemények. 1897. — 6. .4 múzsa búcsúja. 1909. Fordításai : Shakespearetől IV. Henrik király (I-V. rész), V. Henrik király, Titus Andronicus, A makrancos hölgy, Vízkereszt , Moliéretől Melicerte, Don Juan ; Burns költeményeiből egy kötetnyi (1892.); Carlyle Burns­ tanulmánya (1892.) ; Seneca Vigasztalásai. Kiadta Bozzai Pál irodalmi hagyományait (1886.).­­ Egyéb művei és dolgozatai : Kazin­czy-Emlény (Miskolc, 1860.), Széchenyi-gyász (Miskolc, 1860.), Régi skót balladák és a vándor­dalnokság (Szépirod. Figyelő 1861—62. II. félév), A szép nyilvánulása (A Kisf.-Társ. Évf. Új f. I. köt.), Kazinczy Gábor emlékezete (U. o. II. köt.), Emlékbeszéd Tompa Mihály fölött (U. o. IV. köt.), Szemere Bertalan emlékezete (Miskolc, 1870.), Tompa Mihályról (Bpesti Szemle 1890. LXIV. köt.), Arany lyrája (Akad. Értesítő 1893.), III. Irodalom. Egykorú ismertetések Lévay költeményes köteteiről , a

Next