Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1921. 10. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Uránia 65. p.
651 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. Petőfi-matinéján elmondott megnyitó beszéde : a nagy lírikus költői egyéniségének művészi jellemzése. — Muraközy Gyula : A jövendő magyar irodalom. Találó jellemzések a nyugatosok nagyvárosi szelleméről. Egyúttal felveti a kérdést, hogy a katolikusok példájára alkotni kellene egy protestáns irodalmi központot, melybe a sajtó irányítása is beletartoznék. — Madai Gyula szerkesztő megszólaltatja ebben a számban Móricz Zsigmondot és Szabó Dezsőt s leveleikhez engesztelő szavú megjegyzéseket fűz. — Móricz Zsigmond a Fáklyára, Szabó Dezső az Elsodort Falura vonatkozólag tesz vallomásokat. A szerkesztő az eddig szokásosnál enyhébben ítéli meg azt a jellemzést, mellyel a két regényíró a kálvinista papokat bemutatja. Új Idők, 1921. évf. 3. szám. —»Beöthy Zsolt: Arany János hazavágyása. — A bihariak Arany-ünnepén tartott előadás. Szép megemlékezés Arany Jánosnak szülőföldjére való örökös vágyódásáról. — 5. szám. i. e. : Arany János, a másodjegyző. Hasonmásban közöl egy lópasszust, amelyet Arany János állított ki másodjegyző korában. — Több számon keresztül folyik Lőrinczy György megemlékezése a Pósa-asztalról. Igen érdekes adalékok az 1890-es évek írói életéhez. Új Nemzedék, 1921. évf. 66. sz.— Császár Elemér: A kritika hivatása. A kritika inkább a közönséget szolgálja, mint az írókat. Bár ez utóbbiak közül is nemes hivatása lehet, működésének legtöbbet a közönség köszönheti. «A kritika igazi hivatása tájékoztatni az olvasót az irodalom legújabb jelenségeiről, óvni a rossz, a selejtes, az ízléstelen könyvektől és feltárni azokat az értékeket, amelyeket a szép könyvekben találtak». Uránia, 1920. évf. 9—12. sz. — Kozma Andor : Bérezik Árpád. Bérezik rokonszenves egyéniségének szeretettel rajzolt, vonzó képe . «Ami Bérezik Árpád életművészetében igénytelenségnek és naivságnak látszik, az nem ugyan öntudatos, de ösztönszerű életbölcseség volt». Irodalomtörténet. 5