Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1925. 14. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Nemzeti Újság 226–227. p.
226 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE.. két férfitagja van. Jókai nővére leányának az Nemzeti Múzeumban őrzött emlékiratait a végrendelkezés szerint csak 1934-ben lehet kiadni. — Ápr. 12. Mikes Lajos: Arany János ismeretlen verse Petőfihez. Hasonmásban közli Arany Jánosnak Barátomhoz című versét, melyet 1847 november elején Nagyszalontán Petőfiék látogatása után írt és a 11-én kelt leveléhez csatoltan juttatott el Petőfiékhez. A vers sok egyéb eddig ismeretlen irodalmi hagyatékkal együtt Szendrey Júlia levelesládájából került elő. — Máj. 31. Mikes Lajos: Petőfi haragos apósa. Szendrey Ignác egy ismeretlen levelének közlése és Júlia egyik elveszett levelének részlete. Magyarság. — 1925 márc. 18. Galántai Fekete Béla: Arany János tanár úr hazamegy Nagykőrösre. Nagykőrösön Arany János Társaság alakult az Arany-kultusz ápolására. A mozgalom lelke Benkő Imre nagykőrösi tanár. A cikkíró elmondja még Arany Jánosnak és a tanítása közben őt kihívóan bosszantó zsidó fiúnak esetét. — Jún. 14. K. A.: Magyar centennárium Amerikában. Xántus János magyar természettudós életének és működésének ismertetése abból az alkalomból, hogy a philadelphiai egyetem Xántus születésének századik évfordulóján ünnepélyt rendez. Nemzeti Újság, — 1925 ápr. 5. Keresztes György: A csonka torony árnyékában. Látogatás Arany János márványtáblán szülőházánál, a csonka toronyban levő Arany-emlékmúzeumban és Arany Juliska sírjánál, az öreg temetőben. — Mados György: A bihari Artemisz és a költő álma. Arany János Tóth Kálmánnal és Szigligeti Edével 1865 őszén részt vett egy nagyszalontai Őszi ruca vadászaton. Itt két rucát lőtt s megnyerte a díjat: a bihari Artemisznak nevezett szobrocskát. — Ápr. 12. Szvatkó Pál: A Felvidék írói. A Felvidéken az anyaországtól való elszakítás után három folyóirat indult meg: az Uj Élet, a Tavasz és megindult a Tűz. Mind a három összeomlott. A hírlapok meg tudnak élni s könyvek is jelennek meg. Az irodalomnak fő erőssége a líra, melynek reprezentánsa Mécs László. Szlovenszkóban mindenütt ismerik és becsülik nevét A többi lírikus: Győri Dezső, Komlós Aladár, Ölvedi László, Szeredai Gruber Károly, Jankovich Marcel, Kersék János, Jaczkó Olga és Urr Ida. Elbeszélők: Sziklay Ferenc, Margi Sándor, Simándy Pál. Pesti emigránsok: Antal Sándor, Kacér Illés, Újvári Péter. A pozsonyi Toldy-kör és a kassai Kazinczy-Társaság az új Auróra irodalmi évkönyv kiadásával szép munkát végez. — Péchy-Horváth Rezső: A délvidéki irodalom. Ha nem is abban a tempóban, amellyel Erdély hívta életre a semmiből a maga izmos magyar irodalmát, de lassan és biztató mozdulatokkal kezd megszületni a külön magyar irodalom. A mostoha viszonyok ellenére is gyarapszik a könyvtermés és hírlapírás. — Május 6. Lampérth Géza: Találkozásom Jókaival és az ő sárga csikóiról. A cikkíró két ízben nyerte meg Pápán az ifjúsági képzőtársulatban Jókai által a legjobb novella írójának évenkint adományozni szokott öt darab körmöci aranyat amit a diákok sárga csikóknak neveztek. Jókai első pályadíjának emlékére minden évben pontosan megküldte Pápára az öt darab sárga csikót. A nyertesnek a nevét följegyezte s későbbi irodalmi működését figyelemmel kísérte. — Május 14. Császár Elemér: Hayer József, a tudós. A nagyérdemű tudós jellemzése. — Június 16. Berzsenyi János: Elfelejtett magyar költő. Vachott Sándor, Bozzay Pál, Boruth Elemér, Tóth