Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1929. 18. évfolyam
Kisebb közlemények - Rubinyi Mózes: Mikszáth Kálmán álneveihez 23–24. p.
1883. évfolyama szeptember 8. számában A vidéki újságoknak c. nyilatkozatában maga Mikszáth mondja, hogy ő ír Pluvius álnéven. Ugyanez álnév P.. formáját használja a nagy író a P. H. 1886. évfolyama 192. számában. P. formában a P. H. 1881. jún. 1. számában a Vándoroljatok ki c. közlemény alatt. Más álnév-jegyzetei: Egy tárcaíró (Magyar Néplap, 1874. dec. 18. a Mint készülnek a hetilapok c. közlemény alatt); Kiscsoltay Károly (P. H. 1881 július 10., a Voksvadászat c. közlemény alatt, 1. a 2. mellékletet); u. a. (a P. H. 1881 július 24. száma A tisztelgés c. közlemény alatt); Curtiuse néven jelent meg először Az öreg Prikler néni (a P. H. 1882 május 2. számában). Ezeken kívül egész sorát találjuk az alkalmi jegyzéseknek, pl. Gradius (1884), Egy ismeretlen (1897), Egy képviselő (1883), Egy úgynevezett tehetséges író (1884), Egy szemtanú (1885), Egy alperes (1885), Valaki (1885), Egy karzati hallgató, Egy tárcaíró, X, X—y stb. stb. E jegyzéseknek nemcsak bibliográfiai értékük és érdekességük van, hanem esztétikai is. Kevés magyar író (de író egyáltalán) tudott oly objektív leírája lenni saját alkotásainak, mint Mikszáth Kálmán. Legtöbbre becsülte azon műveit, amelyeket teljes nevével jegyzett. Nem is kopott le azok közül máig sem egynek a ragyogása sem. Már kevesebbet jelent az, amit neve rövidítéseivel jelöl. Rendben ezek után következnek közismert álnevei s azok rövidítései s csak ezek után az efemer értékű (vagy személyes érdekű) alkalmi nyilatkozatok jegyzései. Végül legyen szabad e helyen közölnöm, hogy" Mikszáth Kálmán élete és művei é munkám (1917) bibliográfiai függelékéből törlendők, illetve helyesbítendők a következő adatok: Komjáthy mint költő (1881), Ki lesz a közlekedési miniszter (1882), A székely bútorokról (1882, ennek helyes címe: A magyar szoba), Czirok Mátyás és Szomorú Miska (1884), Az ügyes keresztkérdés (1885), Ebers könyve (1885), A magyar Faust (1885), A szomorú ember (1886), A „láthatatlan erők" (1886), Az új államtitkár hibája (1887), megjelent a jubileumi kiadásban ilyen címen: Wekerle először jelenik meg), a Podmaniczky-könyve (szintén), Gleichenbergi fürdőlevél (1894). Ezek részben utólag felvétettek a Hátrahagyott Iratok köteteibe s ezért törlendők a Bibliográfiából, részben, szorgosabb kutatás után, előttem rájuk vonatkozólag a szerzőség vitássá vált. Megjegyzem még, hogy ezekkel szemben újabb kutatásaim által a Bibliográfia 36 új hiteles adattal bővült. Ez új adatok közlése azonban más kapcsolatban kerül majd nyilvánosságra. Rubinyi Mózes.