Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1933. 22. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Budapesti Szemle 163–165. p.
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE (Folyóiratok és hírlapok irodalomtörténeti vonatkozású cikkei. Munkatársak: Alszeghy Zsolt, Baros Gyula, Pintér Jenő, Tímár Kálmán.) I. Folyóiratok: A Természet. — 1933. évf. 9—10. sz. Rapaics Raymund: Molnár János, a magyar természettudomány megalapítója. 1783-ban jelent meg a Magyar Könyvtár című gyűjteményes kiadványban Molnár János terjedelmes dolgozata: „A természet három országának rövid ismertetése". Ez az első magyarnyelvű természetrajz. Akadémiai Értesítő. — 1933. évf. 1—5. sz. Berzeviczy Albert: Gróf Apponyi Albert (1846—1933). Megemlékezés az elhunyt államférfiúról. — Pukánszky Béla: Patrióta és hazafi. (Székfoglaló értekezés.) A szerző a magyarországi németség közösségtudatának alakulását vizsgálja irodalmi megnyilvánulásain keresztül a XVIII. század végén és a XIX. század első évtizedeiben. A „patrióta" és „hazafi" kifejezések az átalakulási folyamatnak két, egymástól lényegében eltérő fejlődési fokozatát jelzik; használatukat a kor nyelvszokása szentesíti. — Császár Elemér: Jelentés a Nagy jutalomról és a Marczibányi mellékjutalomról. A M. T. Akadémia Nagyjutalma (az 1923-tól 1933-ig terjedő évkörre) az erre illetékes bizottság javaslata értelmében Herczeg Ferencnek, — a Marczibányi-mellékjutalom pedig Bárd Miklósnak (a Köd című költői elbeszéléséért) és Kozma Andornak (A magyarok symphóniája című kötetéért) ítéltetett oda. — Kéky Lajos: Jelentés az 1932. évi Vojnits-érem tárgyában. Az erre illetékes bizottság véleménye szerint a Vojnits-érem az 1932. évre nem volt kiadható. — Négyesy László: Elnöki üdvözlő beszéd (Gulyás Pál és Sajó Sándor levelező tagokhoz). Tagavató beszédek. — Kéky Lajos: Beszéd Négyesy László ravatalánál. Budapesti Szemle. — 1933. évf. 4. sz. Csengeri János: Arany János és az ókori klasszikusok. Arany lírája általában bizonyos szellemi rokonságra mutat Horatiuséval, bár nincs olyan költeménye, melyet horatiusi utánzatnak mondhatnánk. Horatiusnál is nagyobb hatással volt rá az epikus Vergilius. De Vergilius hatásának föléje kerekedett a Homerosé. Arany már a Toldi-trilógia első részében megírta Homerostól ihletett népies műeposzát. — 5. sz. Angyal Dávid: Arany János. (A Bécsben tanuló magyar főiskolai hallgatók egyletének Arany-emlékünnepén elmondott beszéd). Tanulmányszerű válasz arra a kérdésre, hogy mit jelent A. emlékének nagyratartása. Felelet: Aranyt szeretni annyit jelent: 1. mint szeretni a magyar nyelvet épségében; 2. szeretni azt a műveltséget, mely magyar hagyományokban gyökerezik; 3. szeretni az epikai költészetet; 4. szeretni a lírában a férfikor érzéseit; 5. szeretni a felvilágosító, az eszünket és szívünket megnyugtató irodalmi kritikát; 6. szeretni az ember