Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1933. 22. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Pesti Napló 175. p.
175 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE Dóczy Jenő: A magyar irodalom a XIX. század első harmadában. (Pintér Jenő Irodalomtörténete.) „Mindent összevetve, Pintér Jenő munkája kiváló teljesítmény s méltó arra a hírnévre, melyet a köztudat a jeles szerzőnek juttatott." — 116. sz. Milotay István: Egy Jókai-hős. (Vezércikkszerű megemlékezés Justh Zsigmondról, utalással Gálos Magda „Sigismund Justh et Paris" c. francianyelvű tanulmányára.) Justh Zsigmond az első, aki a nazarénus-szocialista alföldi parasztság alakjait, ezek lelkivilágát a szeretettől átfűtött naturalizmus színeivel irodalmi témává avatja, hogy fölfedje bennük, mint Faguet megjegyezte, a magyar tolsztojánizmus egészen különös világát. — 159. sz. Zsoldos Benő: Gárdonyi Géza pataki diáksága. Gárdonyi Géza az 1874/75. iskolaév első felében a sárospataki ref. gimnázium első osztályában volt beírva. Nem valami jól tanult. Akkori magyar tanára, Makláry Papp Miklós, ma is él. — 1933 május 23. Márki Mária: Martinovics és társainak kivégeztetése. Sághy Ferenc egyetemi tisztviselő látta a kivégzést s Kresznerics Ferenc katolikus paphoz írt levelében leírta lefolyását. A cikkíró közli az idevonatkozó szövegrészleteket. — Júl. 16. Zsoldos Benő: Gárdonyi Géza pataki diáksága. G. G. 1874 szeptemberétől kezdve fél évig a sárospataki református gimnázium első osztályába járt. Gyönge tanuló volt, de azért később is szeretettel gondolt vissza a pataki kollégiumra. Nemzeti Ujság. — 1933 júl. 9. Apor Elemér: Gárdonyi Géza, a muzsikus és képhamisitó. Az egri Gárdonyi-ház igazi Gárdonyi-múzeum ; őre az író fia, Gárdonyi József. A házban megvannak G. G. festményei. Ezek részben régi képek másolatai. — Mihály László: A Komjáthyak három nemzedéke. A költő fia nehéz testi munkával keresi kenyerét, két unokája ingyen tanul egy nevelőintézetben. — Júl. 15. Túri Béla: Arany János Karlsbadban. Tárca a költő karlsbadi üdüléséről. Népszava. — 1933. évf., ápr. 30. Tieder Zsigmond: Aki az első májusi verset írta: Visszaemlékezés Palágyi Lajosra. 1890-ben ünnepelte a világ munkássága először május elsejét. Az akkori hangulatnak verses formában először Palágyi adott kifejezést. A nemrég elhúnyt költőnek „Küzdelmes évek" (1890) és „Komor napok" (1891) című kötetében is több szocialista világnézetre valló vers található. Pesti Hírlap. — 1933 május 14. Gárdonyi Géza szobrának leleplezése. Részletes tudósítás május 13-ról, a budai szobor felavatásáról. — Harsányi Zsolt: A Gárdonyi-ház. A cikkíró diákkori emlékei Gárdonyi Gézáról. — Július 16. Tamás Ernő: Jászai Mari ismeretlen levelei Reviczky Gyulához. A költőnek a híres színművésznő volt az utolsó szerelme. Вопзо barátságuk emlékét több bizalmas hangú levél őrzi. Pesti Napló. — 1933. évf. 115. sz. Lengyel Zoltán: Adyról. Visszaemlékezés Ady Endrére, továbbá apósára, Boncza Miklósra, — egykori tanárára, Kincs Gyulára és Zilahra. 12*