Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1935. 24. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Pannonhalmi Szemle 236. p.
236 is tükre. — Aug. 15. Vajda János: Négyszemközt a „filléres" regények íróival. A Szinetár Györggyel, Görög Lászlóval, Nógrádi Bélával, Nagy Károlylyal, Szeredi S. Gusztávval, Leleszy Bélával folytatott beszélgetés tanulsága, hogy „a ponyva alatt nemes szándékoktól meleg szív dobog. Legalább is őnáluk". — Szept. 1. Kemény István: Magyar-román kulturális közeledés? Nagyvárad polgármestere Mosoiu, az újságíró klubban állítólag bejelentette, hogy a város 25.000 lejes irodalmi díjat alapít, amellyel évről-évre jutalmazni fogják a legjobb románból magyarra, vagy magyarból románra fordított munkát. — (N. n.) : Deák és Eötvös József az olvasmányaik tükrében. Adatközlés. — Bánáti Oszkár: Magyar orvosnők a XVIII. században. Adatközlés. Magyar Szemle. — 1935. évf. augusztus. Basits Frigyes: Az irodalmi műveltség megoszlása. Horváth János ily című könyvének tanulmányszerű ismertetése. „Amit. .. Horváth János anyagilag e könyvével nekünk adott, irodalomtörténetünknek megbecsülhetetlen kincse. Ahogyan pedig ideért, az elvek önállósága és új világítása, továbbá a módszer egészen egyéni útja, az megérdemelné, hogy európai nyilvánosságot kapjon." — Szeptember. Tolnai Gábor: Újabb Ady-irodalom. Révész Béla: Ady és Léda, — Bölöni György: Az igazi Ady, — Schöpflin Aladár: Ady Endre című művének bíráló ismertetése. Révész Ady emberi és írói arcának alakulását szándékszik megrajzolni az indulástól, Lédával való megismerkedéstől a tízéves szerelem megszakításáig. De Ady belső fejlődésének megrajzolásában még a kísérlet megtételére sem képes. Bölöni György az Ady-filológiának hasznos szolgálatot tett azzal, midőn beszámolt Adynak a modern francia kultúrához való viszonyáról, párizsi életformájáról. Schöpflin a költő pályáját mint egy lírai önéletrajzot fogja fel. Ezt a belső önéletrajzot elemezi Schöpflin. A könyv legfőbb értéke inkább egységes lírájában van, mint új megállapításaiban. Múlt és Jövő. — 1935. évf. szept.—okt. sz. Mohácsi Jenő: Az Ember Tragédiája és a zsidók. „Az Ember Tragédiája" fordítása, magyarázata és rendezése körül a zsidók közül sokan fáradoztak s szereztek érdemeket. Napkelet. — 1935. évf. 8. sz. Brisits Frigyes: A humanizmus végleges helye irodalmunkban. Horváth János Az irodalmi műveltség megoszlása (Magyar humanizmus) című munkájának bíráló ismertetése. „Horváth János könyve... . nagy egyéniségű mű, magán hordozza a nagyság ama kivételes vonását, mellyel magunkba és magunkon kívül is igen messze látunk." — 9. sz. Juhász Géza: A teremtő szabadság költészete. (Néhány vonás a magyar romanticizmus rajzához.) Neue Heimatblätter. — 1935. évf. 1. sz. Fritz Valjavec: Der deutsche Kichtureinfluss in Ungarn. (II.) Tanulmány a középkori német műveltség hatásának nyomairól Magyarországon. (Gazdag adatgyűjtés, bő utalással a tárggyal kapcsolatos hazai és külföldi irodalomra.) Pannonhalmi Szemle, — 1935. évf. 3. sz. Kocsis Lénárd: Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. „Horváth János rendkívül finom érzékkel van megáldva a pozitív adatoknak szimbolikus, a szellemi élet mélységeire utaló jelentése iránt." FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE